200 éve született Johann Gregor Mendel I. – A kezdetek

Egy személyes jellegű megjegyzéssel kezdeném. Megboldogult középiskolai és egyetemi éveimben igyekeztem a genetika, másnéven örökléstan rejtelmeibe is betekinteni. Imádtam a tudományág logikusságát és nem kevésbé a mögötte rejlő varázst, a mai napig se teljesen feltárt részterületeinek titokzatosságát. A biológia eme mára egyre fontosabbá vált szeletének története tágan értelmezve is alig több, mint kétszáz évre nyúlik vissza. 

Johann Gregor Mendel

Kezdete mondhatni szinte egyidős egy olyan ember születésével, aki Charles Darwin mellett a biológia kétségkívüli legnagyobb jelentőségű XIX. századi kutatójának számít, egyetlen nagy különbséggel. Darwin, vagy ahogyan nevezik az "evolúcióbiológia atyja" kijelentéseivel igencsak felkeltette a korabeli tudósok, az értelmiség, az egyház és a társadalom szélesebb rétegének figyelmét. A hatalmas munkásságából persze jobbára csak a mai szóval élve „bulvárabb” témák számítottak a tudós világon kívül hírértékűnek, és ezek keltettek világszerte nagy vitákat. De ez nem is csoda, hiszen ekkortájt szinte mindenkit az a kérdés érdekelt, hogy az ember valóban a majomtól származik-e? (Persze ezt Darwin így sose állította, de ez csak egy aprócska részletkérdés volt a korabeli ellenfelei számára.) Ugyanakkor amíg Darwin igazi tudós celeb lett, addig a már említett kortársa csupán egy csöndes kolostor falai között s annak kertjében folytatta aprólékos munkáját, mindennemű külső figyelem és jelentősebb megbecsülés nélkül. Ő volt Johann Gregor Mendel, a "genetika atyja".

Mendel szülőháza

Johann Mendel 1822. július 20-án született a Habsburg Monarchiában, pontosabban a mai Csehország Morva-Sziléziai kerületének egy piciny falucskájában, Heizendorf bei Odrauban, azaz cseh nevén Hynčicében (ma Vražné település része). Szülei Anton Mendel és Rosina Schwirtlich volt. Az akkortájt főként német nemzetiségűek által lakott Odera menti településen ma sem élnek csak alig több, mint kétszázan, így bátran mondhatjuk, hogy Mendel, a mezőgazdaságból, erdőművelésből élő családja sokat betegeskedő gyermekeként inkább a természet közelségében és nem a nagyváros forgatagában töltötte gyermekéveit. A kis Johann a falusi iskolában hamar kitűnt a jó eszével, így Troppauba, a mai Opavában folytatta tanulmányait.

Mendel szobra a Brnói Szent Tamás kolostor kertjében

Azonban Mendel édesapja 1836-ban erdei munkavégzés közben megsérült, így a szülőknek a továbbiakban esélye sem volt arra, hogy anyagilag támogassák Johannt. Ám mindannyiunk szerencséjére az egyház is látott fantáziát Mendel oktatásában . 1840-ben Johann a piaristák támogatása révén került az olmützi (mai Olomouc) egyetem filozófia képzésére, ahol egyebek között matematika és fizika tantárgyakat is hallgatott. Jóllehet Mendel apja szerette volna, ha fia átveszi tőle a kis családi gazdaságot, de a tanulmányait pénz hiányában három év után befejező fiatalember inkább a szerzetesi pályát választotta. Így 1843-ban Ágoston-rendi szerzetes növendéknek állt, és az 1845-től folytatott teológiai tanulmányokat követően 1847-ben pappá szentelték. Ekkor vette fel a Gregor (Gregorius) nevet.

A Szent Tamás apátság Brünnben, mögötte a Starobrno Sörgyárral

Mendel szerzetesként Brnóba, ott is a Szent Tamás apátságba került (a ma róla elnevezett téren, a későbbi Starobrno sörgyár szomszédságába), amely a hatalmas tudományos könyvtára mellett jelentős botanikai gyűjteménnyel is rendelkezett. 

Christian Carl André

Emellett a városban korábban már tevékenykedett a Morva Mezőgazdasági és Természettudományi Társaság Juhtenyésztést Tökéletesítő Társasága is, amely a kor jelentős tudósa, Christian Carl André vezetésével (s Festetics Imrével a soraiban) igyekezett minél értékesebb gyapjút növesztő bárányokat kitenyészteni. Azaz Brnóban ekkor már korai „genetikai” kutatások folytak. Ugyanakkor a Társaság által folytatott, a korabeli vélekedés szerint nem éppen elfogadottnak számító beltenyésztéses juhos kísérletek bármennyire is sikeresnek bizonyultak, a túlzott „szabadelvűségük” sokaknak szúrta a szemét. Ez végül pár év elteltével a társaság végéhez, André elüldözéséhez vezetett. 

Cyril František Napp apát

Szerencsére a brünni Szent Tamás kolostor apátja, Cyril František Napp, - igaz csak általános kutatás szintjén és azt is felettébb „fékezett habzással” művelve -, továbbvitte az öröklődés tanulmányozását célzó helyi munkákat. Napp apát később, az 1861-es megalakulásától fogva a Brünni Természettudományos Társasággal is együttműködött. Mendel ebbe a közegbe, az apát szárnyai alá került, így a kellő kezdő lökést megkapta a későbbi munkálkodásához. De erről majd a következő cikkünkben szólunk!