Prágától
délnyugatra, a főváros közvetlen közelében fekszik az 1972-ben
alapított Český
kras
tájvédelmi terület, magyarul a Cseh karszt. Az itt található
12823 hektáros terület szívében áll a turisták által lelkesen
és nagy számban látogatott csodálatos Karlštejn
vára, így bátran mondhatjuk, hogy sok magyar honfitársunk is
megfordulhatott már ezen a varázslatos értékekkel bíró vidéken.
A Berounka folyó által kettészelt, nyugat-kelet irányban húzódó
tájvédelmi területet keletről Radotín, mint Prága városrésze,
délről a Berounkát szegélyező kisebb települések, majd Liteň
és Všeradice határolja. Ez utóbbi település egyben a
kiterjedésének déli határát is jelenti. Nyugatról Suchomasty és
Koněprusy, míg északról Tetín, illetve Loděnice szegélyezi a
mind természeti, mind kulturális, építészeti szempontból is
gazdag körzetet.
 |
| A Cseh karszt |
Összesen 12 kis város, falu fekszik a tájvédelmi területen belül, és 29 további szegélyezi. A Cseh karszt vidéke ugyan elsősorban a geológusok, geográfusok és őslénytanászok számára jelenti azt a remek helyet, ahol tanulmányozhatják a szilur és devon korból származó mészkő formációkat (karszt jelenségeket, köztük barlangokat) és a benne rejlő ősmaradványokat (pl. pörgekarúak, korallok, fejlábúak, kagylók stb.), de a karsztterületekre jellemző gazdag növény és állatvilága a biológusok, s a karsztvidék szemet gyönyörködtető formagazdagsága pedig még a mezei turisták lelkesedését is képes felizzítani.
Az enyhe klímájú, de viszonylag
száraz területről a kevés csapadék is gyorsan eltűnik a mészkő
hasadékrendszereiben, majd a föld alatt veszi az irányt a
mélyebben fekvő Berounka folyó medre irányába. Ezek a földalatti
vízvezeték rendszerek itt rendkívül hosszan és szövevényesen
húzódnak a talpunk alatt. Hosszan taglalhatnánk a karsztos terület
száraz gyepein, kopasz szikláin, kisebb bükköseiben,
tölgyeseiben, folyó völgyeiben élő növénytani értékeket, de
erre nincs itt hely s mód. Csak példaként jegyeznénk meg, hogy
pusztán a mohafélék közül több, mint 300 fajt sikerült
regisztrálni, melyek közel egynegyede veszélyeztetett státuszú.
Sárkányfüvek, orchideák, tisztesfűfélék, megannyi csodálatos
növényt lelhetünk fel a Cseh karszt vidékén.
 |
| Rézsikló |
Az állatvilág, talán mondani se
kell, de szintén bővelkedik akár ritka fajokban is. Puhatestűek,
pillangók, egyes bogár családok és más meleg kedvelő állatfajok
fajszáma kiemelkedő, de a pókfauna gazdagság is több, mint
említésre méltó. Természetesen a gerinces állatok sokasága is
fellelhető, nem ritka, hogy a túránk közben rézsiklóval, fürge
gyíkkal, vagy kockás siklóval akadjunk össze. Ha már egyszer
karsztterület, akkor ez szinte egyet jelent a bőregér fajok
bőségével. A karszt hasadékokban, üregekben, barlangokban
előszeretettel tanyázó denevérfajok száma 14, köztük a nyugati
piszedenevérrel, a vízi denevérrel vagy éppen a ritka nagy
patkósdenevérrel.
 |
| Karlštejn |
 |
| Svatý Jan pod Skalou |
A Cseh karszt területe már hosszú
évezredek óta által lakottnak számított. A karszt barlangok
remek menedékül szolgáltak a mai ember elődjének is, melyet a
feltárt régészeti leletek gazdagsága bizonyít. Ugyanakkor némi
meglepetésként az időszámításunk első évszázadaiból, sőt
évezredéből vajmi csekély számú maradvány került elő, azaz
ekkortájt ezt a vidéket az ember alig-alig lakhatta. A 11.
századtól azonban újból elkezdett benépesülni sőt a csehek
Árpád-házának is hívható Přemysl uralkodó dinasztia egyik
adminisztratív központja is itt épült ki (Tetín). Az ember által
alkotott értékek gazdag tárházából a már említett Karlštejn
vára mellett, még feltétlenül érdemes kiragadni Svatý Jan pod
Skalou bencés kolostorát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése