A Rosenberg (Rožmberk) család története V.: Petr Vok, az utolsó Rosenberg - I. rész

Dél-Csehország leghíresebb és a maga korának legnagyobb befolyású nemesi családjáról, a Rosenbergekről (csehül Rožmberk) szóló minisorozatunk befejező részének főszereplője egy igazi bohém bonviván. Korábban már több alkalommal emlegettük Petr Vok z Rožmberka-t, a Rosenberg gazdaságot csúcsra vivő Vilém öccsét, akinek személyisége és az élethez való hozzáállása merőben eltért a testvérétől. Petr Vok 1539. október 1-én született a család ősi központjában, a Český Krumlov várkastélyában. Az újszülött világra jövetele után mindössze két héttel hunyt el az édeasapja, így a csecsemőt - amint azt Vilémnél is írtuk - testvéreivel együtt előbb a nagybátyja, majd gondnokok vették gyámság alá.

A Rosenberg családfa, alján Petr Vokkal

Később Petr Vok már anyai felügyelet alatt Český Krumlovban felnevelkedvén végig a bátyja árnyékában érezhette magát. Míg testvérét kiváló iskolákban tanítatták, őt csak a kastély falain belül okították a fontosabb ismeretekre. A tanítóinak nem is igen sikerült rávennie arra, hogy elmélyüljön a tudományok világában. Azonban az édesanyja, Rogendorfi Anna bármennyire is féltette legkisebb fiát az ördögi külvilágtól, Petr Vok egyre szűkösebbnek érezte a kastélyt és nagyobb térre, önállóságra vágyott. Az anyukától ekkortájt még kellőképp távol levő Vilém is támogatta ezt a függetlenedési törekvését. A fiatal Petr Vok ébredező rebellizmusa lassacskán vallási téren is megmutatkozott, mivel Petr Vok, ellentétben a családja többi tagjával egyre inkább a protestáns tanítások felé fordult. Ez azonban csak a későbbiekben okozott számára nagyobb problémát.

I. (Hallgatag) Vilmos

Az ifjú Petr Vok

Az idők folyamán az ifjúvá érő Petr Vok a családja támogatása révén a királyi udvarban is elismert nemes fiatalemberré vált. 1562-ben közelebbi kapcsolatba került I. (Hallgatag) Vilmos orániai herceggel. Németalföld helytartója, a „holland haza atyja” ekkortájt szeretett volna szorosabb kapcsolatokat kialakítani Habsburg Miksa (Maximilián) cseh (és magyar) királlyal, német-római császárral, és Petr Vokban látta meg a későbbi sikeres kapcsolattartó - közvetítő alakját. Legalábbis ekkortájt még ebben reménykedett. Ezért meghívta a Rosenberg fiút Németalföldre, a holland tartományokba, hogy nézzen körül, tanulmányozza a már ekkor is sűrűn lakott vidék fejlett gazdasági és kulturális életét, valamint a művészeket. Petr Vok élt is a lehetőséggel, sőt még Angliába is átugrott, mint egy igazi lelkes korabeli turista. Orániai Vilmos közbenjárásával még személyesen I. Erzsébet királynőnek is bemutatkozhatott. Útján hatalmas összegeket költött könyvek, festmények, valamint más műtárgyak megvásárlására, és ez az igencsak költséges hobbija az élete végéig megmaradt.

Český Krumlov

Petr Vok jóval hosszabb ideig maradt távol mint ahogyan azt eredetileg tervezte, így csak 1563 áprilisának végén tért vissza Krumlovba, a családi fészekbe. Az otthoni helyzete változatlan maradt, a Rosenberg birtokokat továbbra is a testvére vezette, ő pedig mint önálló gazdasággal nem rendelkező rokon, a bátyja árnyékában maradt. Ez a teljes statiszta szerep azonban két év múlva, 1565 szeptemberében valamelyest megváltozott. Talán a nem kevés unszolást megunva Vilém a testvérének adta a hatalmas Rosenberg uradalom három birtokát (Soběslav, Želeč, Vimperk), hogy az végre kiélvezhesse önállóságát. Azonban elővigyázatosságból ezt csak részlegesen engedte meg neki, hiszen a birtokok jogilag továbbra is a Rosenberg vagyon részei maradtak, és esetleges eladásukra csak Vilém jóváhagyásával kerülhetett volna sor. Részben ezek miatt a korlátozások miatt, részben a birtokok elzártsága miatt Petr Vok egy teljes mértékben új, saját megoldást keresett magának. Lakhelye az inkább erődre emlékeztető vimperki kastély alkalmatlan volt arra, hogy Petr Vok gyakorolja Németalföldi útja során átélt és azóta is hőn áhított reneszánsz életstílust, ezért más rezidenciát kellett találnia. Ezért mindössze néhány esztendő elteltével megvásárolta a Prágához, az ország szívéhez jóval közelebb fekvő Bechyně várát, és a korabeli Bohemia egyik legpompásabb reneszánsz kastélyává alakíttatta át. Az új uraság az átépítéshez reá oly jellemző módon és pénzt nem kímélve, a számára elérhető legnevesebb építészeket és festőket alkalmazta.

Bechyně

Miután Petr Vok elfoglalta új lakhelyét, immáron minden energiájával belevethette magát az önfeledt, vidám, de felettébb pazarló életbe. Evés, ivás, mulatozás lett az új szentháromsága, amelyet nem igazolhat jobban az a tény, hogy csak 1573 és 1576 között 80 különböző arisztokrata család vagy 100 tagját látta vendégül, természetesen hatalmas partik keretében. A grandiózus ivászatokról híres mulatozásain természetesen nem csak arisztokrata ifjak és öregek, de fiatal lányok is sűrűn előfordultak, sőt a kastély falai között valóságos háremet tartott fenn. Petr Vok józanabb életet élő barátai egy idő után arra ösztökélték, hogy inkább házasodjon meg mihamarabb, hátha az új ara meg tudja fékezni az egyre sokasodó kicsapongásokat. De Petr Vok hatalmas költségeket felemésztő fogadásai és ivászatai nem csak az egészségét veszélyeztették, hanem a vagyonát is. Az egyre-másra felvett kölcsönök immáron olyan mértéket öltöttek, hogy már négyszeresen meghaladták a Bechyně-i birtok értékét.

Petr Vok a fénykorában

És bizony a megbízható adósokat jobban kedvelő hitelezők is egyre kevésbé akartak további pénzt önteni Petr Vok feneketlen hordójába, sőt már olyan garanciát is kértek tőle miszerint ha nem törleszt, akkor hagyja magát bebörtönöztetni. Előre megjósolható módon a Rosenberg uraság nem tudott fizetni, ezért ettől kezdve nemigen merte elhagyni saját birtokát, ahol viszonylagos védettséget élvezhetett, az elfogás veszélye nélkül. Pontosabban még ott sem érezhette magát teljes biztonságban, mivel időközben a kastély és a környezete között is olyan nagy feszültség alakult ki, amely közvetlen fegyveres jobbágy lázongáshoz vezetett. A lázadás erőszakos leverése Petr Vok életének egyik legsötétebb fejezete.

Szó mi szó, ez az állapot tarthatatlan volt a továbbiakban, így Petr Voknak végső mentsvárként a testvéréhez kellett fordulnia segítségért. Azonban Vilém sem könnyen adta be a derekát, érthető okok miatt nem bízott az öccsében. Ezért Petr Voknak nem csupán teljesen be kellett hódolnia, de egyúttal meg is kellett ígérnie, hogy ettől fogva rendben tartja a saját gazdaságát és nem éli tovább a pazarlóan fényűző életét. Ez egy ideig nagyjából sikerült is neki. Hála a testvéri beavatkozásnak, ezúttal Petr Vok kikerült a nagyobb slamasztikából, sőt még az adósságait is sikerült kezelhető szinten tartania. Ezzel zárjuk Petr Vok élettörténetéről szóló cikkünk első részét. Hamarosan folytatjuk!