Csehország északi részén Ústi nad
Labem kerületben, a csodás Litoměřice városkához közel fekszik
Ploskovice. A kis rendezett településen nem élnek sokan, viszont
itt található a térség egyik legpompásabb kastélya. A mai
épületegyüttes helyén a történetírás szerint már korábban
is álltak épületek, de ezekről bővebb információ nem maradt
fenn az utókor számára.
|
Ploskovice, kastély főépület |
A mostani kastély a környéket már
jó ideje birtokló Sachsen-Lauenburg illetve Palatinate-Sulbach
család egy leány utódjának köszönhető. Az Anna Maria Franciska
névre keresztelt grófnő csak névlegesen volt Alsó Szászország
és Lauenbrug úrnője, mert egy távoli unokatestvére ideje korán
erőszakkal átvette tőle a hatalmat. Nehogy már egy nő legyen a
főnök, gondolhatta. A csehországi birtokaira visszaszorított
hölgy így a kor hagyományainak megfelelően igyekezett jól
átgondoltan és eredményesen házasodni. És ez nagyjából
sikerült is. Első férje nem volt más, mint Neuburgi Fülöp
Vilmos, I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király
sógora. Ez a házasság azonban nem tartott sokáig, mivel az ifjú
férj, akitől egy leány gyermek született, hamarosan elhalálozott.
|
Anna Maria Franciska Sachsen-Lauenburg |
Ám ezt követően egyenesen a császár
ösztökélésére az özvegy Anna Maria Franciska hozzáment
Gian Gastone de' Medici toszkán főherceghez, a Medici család
utolsó férfi leszármazottjához. De hiába a kiváló pedigréjű,
dúsgazdag férj, a házasság sok mindennek volt nevezhető, csak
boldognak nem. A főherceg túlságosan gyenge akaratú volt az
akkortájt már igencsak határozott, éles nyelvű, ugyanakkor
elhízott és ijesztő külsejű hercegnővel szemben. Nem is bírta
vele együtt, egy légtérben sokáig. Mindössze 10 hónap
elteltével a lassan az alkohol rabjává váló férj fogta a cuccát
és valósággal elmenekült Prágába. A cseh családi fészekben,
Zákupy kastélyában maradt hercegné pedig ettől végképp
örömtelen lett.
|
Gian Gastone de' Medici |
És mit csinál
egy gazdag, boldogtalan feleség: költekezik. A főhercegnő így az
1720-as évek elején úgy döntött, hogy egy vidéki házat építtet
az akkortájt Ploskowitznak hívott, amúgy már a XI. század óta
fennálló, főként németek lakta településen. Nos, a vidéki
vityilló kissé költségesre és fényűzőre sikeredett. A pazarló
költségvetésből félig olasz, félig kínai stílusban 1725-re
befejezett pompás kastélyban árkádok, belső folyosók, freskók,
teraszok, kis díszkertek, pompázatos kerítés, szökőkutak és
egy nagy park is kikerekedett. A kis Versailles-i kastély építését
maga az úrnő felügyelte, csak hogy minden a kényes ízlésének
megfelelő legyen. Az építőmester kiléte nem teljesen ismert,
egyes ítészek úgy vélik, hogy a híres-neves Kilian
Ignac Dientzenhofer lehetett.
|
Irány a kastély! |
|
Kastélypark a teraszról |
Az 1730-as években a kastélyon és a
kerten további változtatásokat eszközölt a hercegné, és a
kisebb-nagyobb munkálatok továbbfolytak egészen Anna Maria
Franciska 1741-ben bekövetkezett haláláig. Ezután a családi
birtokok, így a ploskovicei kastély is az első házasságból
született leányra, Anna Maria Karolínára szálltak, akit
Ferdinánd bajor herceg vett el feleségül. Azonban 1753-ban ő is
elhunyt, Ploskovice pedig sorra más és más nemesi családok
tulajdonába került, felsorolni is nehéz lenne őket. Az újabb és
újabb tulajok már jóval kevésbé törődtek a kastéllyal,
egy-egy része le is pusztult vagy éppen lebontásra került.
|
Díszkút |
|
Biztos alapokon... |
Az időközben Habsburg tulajdonba
került birtok azonban újból szerephez jutott, mikor V. Ferdinánd
magyar és cseh király, - akit 1848-ban lemondattak a címeiről fia
I. Ferenc József javára - előbb Morvaországba, majd Prágába
költözött. Ugyanis a közéleti élettől való kényszerű
visszavonulását követően az egykori uralkodó már csak a
birtokait igazgatta, és a nyári kastélyai közé tartozott a
ploskovicei is. Ezért a már több mint 100 éves kastélyt
nekiláttak felújítani, neo-barokk stílusban. Az eredetileg egy
szintes főépületet megtoldották egy emelettel, átalakították a
szobákat, jóformán mindent, kívül és belül is megújítottak
vagy helyreállítottak. A volt uralkodó és kísérete először
1854 májusában tekintette meg az újból teljes pompájában
ragyogó kastélyt. V. Ferdinánd egészen 1878-ig tartózkodott
hosszabb-rövidebb ideig ezen birtokán, majd halálát követően
Ploskovice tulajdonjoga I. Ferenc Józsefre szállt, és császári
tulajdonban maradt az I. Világháború végéig.
|
Kastély és a park |
|
Kis tó a kastélyparkban |
1918-ban azonban a kastélyt
elfoglalták a megalakuló első Csehszlovák Köztársaságból akár
harcok árán is kimaradni szándékozó litoměřicei csapatok, és
ekkor az épület hatalmas károkat szenvedett. Az épület egy
részét később iskolaként, állami nyári rezidenciaként
üzemeltették, majd a Müncheni egyezményt követően az amúgy
elég jelentős cseh kisebbséggel bíró, de szudétanémet többségű
Ploskovice is német igazgatás alá került. A háborút követően
1945-ben a kastélyt újra államosították, és ismét iskola,
valamint állami nyári kastély szerepét töltötte be. Végül az
1960-as években megnyitották a kastélyt a közönség előtt.
Azóta több lépcsőben történtek helyreállító munkálatok,
melyeknek köszönhetően az épületegyüttes és a kastélypark
ismét csodás látványt nyújt. Nem csoda, hogy számos filmrendező
választja a műve számára, mint filmes hátteret. Legutoljára
éppen a Három testőr, egy filmsorozat adaptáció forgatásának
egyik színhelye volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése