Akkor és most 31. – Stárkov

Aki Észak-Csehországban, Adršpach-Teplice csodálatos sziklalabirintusaiban jár vagy a környéken tölti napjait annak ajánljuk, hogy egy rövid séta erejéig keresse fel Stárkovot ezt a kicsike városkát a Dřevíč-patak csöndes völgyében. A település az egykori Cseh Királyság határerdeiben fekszik. A cseh telepesek feltételezhetően valamikor a XIII. század elején alapították és a közelben a Sezema család még egy erődítményt is építtetett. Az idők folyamán Stárkov és a környékbeli birtokok sorra váltották tulajdonosait, túlélték a huszita háborúkat, majd a település1573-ban városi rangot kapott. 1673-ban Johann Franz von Kaiserstein vásárolta meg a birtokot és a nemes úr családja egészen 1924-ig tartotta tulajdonában. Neki köszönhető a ma is álló kastély épülete, valamint egy sörfőzde is de ez utóbbinak már híre-hamva sincs. A XVIII. század második felében a település a környező erdők letermeléséhez és bányászathoz értő német települések érkezésével bővült, akik csakhamar már a városka többségi lakosságát adták. Stárkov (német nevén Starkstadt) egyre fejlődött és adminisztratív központtá fejlődött.

1885

Első képünk 1885-ből származik, és a városka dombtetején álló templomot ábrázolja. A mai templom fából épült előde már 1321-ben állt, akkortájt Szent Barbarának szentelték fel. A jelenlegi Szent József-templom kőépületét 1654 és 1662 között emelték, majd egy tűzeset után megerősítették, és 1765-ben egy tornyot is építettek hozzá. A templom falában számos szép síremlék látható. A képen balra látható épület, a paplak a település egyik legrégebbi háza.

Paplak, háttérben a templom

A manapság készült képen együtt látható a templom és a paplak, amely részben megőrizte a hagyományos gerendaházak képét.

A főteret határoló házak változása

Egykor természetesen valamennyi falubeli lakóház fából épült, amelyet fokozatosan váltottak fel a kőépületek. De számos kisebb nagyobb gerendaház, vagy részben fából készült épület még ma is megcsodálható. A fenti két képen ugyanaz a négy épülethely látható pár évtized elteltével.

1914

Az 1914-ben készült képeslapon balra a Szent József-templom, míg jobbra az 1681 és 1691 között barokk stílusban átépített kastély látható, középen pedig a főteret határoló épületeket figyelhetjük meg.

1930

Az 1930-as fotón a hosszú évszázadokon át, 1615-től kezdve piactérként működő főtér egyik sarka látható, jobb szélen egy hagyományos faházzal, mellette az iskola épületével, majd távolabb a kastéllyal. A kép bal szélén a városka fogadója áll.

1936

Az 1936-ban készített felvételen balra az 1854-ben épült Városháza figyelhető meg.

1937

Az 1937-es fotón a tér egy másik sarkáról nézhetünk körbe. A városka Mária-oszlopát 1726-ban emelték.

1960

A XIX. század vége felé elindult a környéken a vasútépítés, de a Kaiserstein urak nem túl bölcsen elutasították az ötletet, hogy az ő birtokaikon át vezessen az útvonal. Ennek a későbbiekben meglett a maga negatív hatása, a település távolabb került a gazdasági fejlődés lehetőségétől. A városka egyik hagyományos helyi iparága a bányászat mellett a szövés-fonás volt. Egy darabig számos kisebb vállalkozás, céh dolgozott, majd az 1900-as évek elején Josef Wolf iparos megalapította a textil üzemét, amely másfél száz embernek adott munkát. Stárkovban egyúttal textilipari szakiskola is elkezdett működni.

Szent József-templom

1938-ban a náci Németország magába olvasztotta a szudétanémet vidéket, így Stárkovot is, majd a második világháborút követően a városka élete végképp drasztikusan megváltozott. A település túlnyomó többségét jelentő szudétanémet lakosokat deportálták és a helyettük érkező új cseh lakosok nem kötődtek sem a városhoz, sem a környékhez. Jó pár évtizednek kellett eltelnie, hogy az emberek és velük együtt Stárkov magára találjon. A kommunista érában a magán szektort felszámolták, a helyi szövő üzemet is államosították és beolvasztották a trutnovi gyárba, majd később részben felszámolták. A sörfőzdét, tejüzemet felszámolták, számos üresen maradt házat lebontottak. Az egykori kastély épületet 1957-ben nyugdíjas otthonná alakították át. Valljuk be őszintén a mai napig látszik, hogy az elmúlt csaknem 70 évben sem sikerült a városka gazdaságának helyre állnia.

Városháza

Az elmúlt évtizedben azonban elsősorban turisztikai illetve rekreációs céllal sorra indultak kisebb-nagyobb fejlesztések, amelyeknek köszönhetően az élet már egy picit fellendülőben van. A főtér, a Városháza, és a templom feletti Keresztút is mind felújításra került. A városka igazi nyugalom szigete, így ha elegük van a turistákból és egy kis csöndes pihenésre vágynak feltétlenül térjenek be Stárkovba.