Varázslatos Český Krumlov XVIII. - Kastélypark

Český Krumlovban nem csupán az építészeti örökség, a zegzugos utcákból áradó középkori hangulat, a gyönyörű templomok és az annál is varázslatosabb várkastély – palota, valamint a kanyargó Moldva okoz feledhetetlen élményt, de a nevezetességek közé tartoznak a szépen kialakított zöld felületek is. Nincs is kellemesebb érzés, mint amikor egy kiadós városnézés után egy kellemes park árnyékos padjára leülve megpihentetjük a kockaköveken lestrapált lábainkat. Krumlovban, ebből a célból szerencsére számos kisebb-nagyobb park fellelhető, amelyek közül méretében és jelentőségében kiemelkedik a Kastélypark, amely voltaképpen a hosszan elnyúló vár délnyugati „szárnya”, annak szerves folytatása.

A Kastélypark egy kicsike részlete

A Kastélypark létrehozásának a gondolata a XVII. század vége felé fogalmazódott meg Krumlov akkori urai, az Eggenbergek fejében. I. Johann Christian von Eggenberg 1666-ban a megörökölt Rosenberg-kastély teljes rekonstrukciójára szánta el magát. A korábbi, inkább védelmi mint kényelmi célokat szolgáló építményt lakájosabb, komfortosabb arisztokrata székhellyé akarta formálni, és egy ilyen új kastélyhoz persze már egy pompás barokk Kastélypark is jár. Ezért 1678 és 1683 között a vár feletti domboldalt-dombtetőt lépcsőzetesen átalakíttatta, teraszokat hozatott létre, tómedret ásatott, és az egész kertet magas kőfallal vetette körül. 1690-92 között még egy Bellarie nevű nyári lakot is építtetett a parkba, amely ugyan az idők során jelentősen megváltozott, de a mai napig megcsodálható. A parkba egy korábbi krumlovi cikkünkben említett fedett összekötő folyosón át közvetlenül a kastély épületéből is ki lehetett jutni, de természetesen több más díszkapus bejáratot is megépítettek.

Fedett folyosó a Kastély és a park között

A kertépítészet persze egyáltalán nem abból áll, hogy egy területen ötletszerűen ültetgessünk különféle növényeket. Az építészethez hasonlóan a park tervezésnek és kivitelezésnek is léteztek-léteznek szabályai, sőt az egyes korszakokra jellemző stílusai is. A krumlovi Kastélypark eredetileg kora-barokk stílusban került kialakításra.

A krumlovi Kastélypark barokkos kertészeti terve

A XVIII. század elején az Eggenberg-család kihalása után Český Krumlov új urai, a Schwarzenbergek a Kastélyparkot fokozatosan átgyúratták habos-babos, rendkívül összetett bécsi-rokokó stílusúvá. Andreas Altomonte építész, Jan Antonín Zinner kertépítész munkájának köszönhetően a kert teljesen megváltozott, ekkor épült a zenepavilon, az impozáns lépcsős vízesés-szökőkút (részben Matyáš Griessler szobraival).

A csodás díszkút

Ezt a kissé túlbonyolított stílust a XVIII. század végén felváltotta az egyszerűbb klasszicista elrendezés. Ennek oka részben az volt, hogy a Schwazenbergek már csak szórványosabban használták rezidenciának Krumlovot, és így a pompázatos, de rendkívül munka- és költségigényes franciakert fenntartása már szükségtelen volt a számukra.

A díszkút mögötti parkrész

Ez a folyamat a XIX. században sem állt le, így végképp megváltozott a Kastélypark stílusa. A kor divatjának megfelelően angol-parkká alakították át, a korábbi színes virágágyások fenntartása helyett honos és egzotikus faféleségek betelepítése történt. A nyitott terek aránya drasztikusan lecsökkent, a Kastélypark inkább fás-ligetessé változott.

Az Angol-parkká átalakított Kastélykert (1910)

A második világháborút követően a Kastély és a parkja állami kézbe került. Sajnos az elégtelen számú munkaerőnek köszönhetően a park állapota fokozatosan leromlott, de szerencsére már az 1960-as évek végén megfogalmazódott a terület renoválásának, az egykori kastélypark helyreállításának a gondolata. A munkálatok 1967-ben már meg is kezdődtek, és lényegében azóta is tartanak. A Kastélyparkot már természetes szabadtéri színházként is hasznosítják, amióta a nyári lakkal szimbiózisban megépült a forgatható nézőtér. 

Hangulatos tó a park végén

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a park felkeresését, amely évről évre egyre szebb, és minden hónapban-évszakban más és más, de mindig csodás arcát mutatja.