Cheb
városa Csehország észak-nyugati szegletében, a cseh-német
határól alig pár kilométerre fekszik. A határvidék egyik
őrzőjeként a város igen gazdag múltra tekinthet vissza. Ennek
megfelelően a település első írásos említése már igen korán,
1061-ben történt, 1203-ban pedig már a kitüntető város címet
viselte. Akik olvasták az Albrecht von Wallenstein életéről és
legfőképp haláláról készített cikkünket, azok tudják, hogy
Cheb (régi, német nevén Eger) többek között a XVII. században is történelem formáló
tettek helyszíne volt. Az elmúlt évszázadok viszontagságai, a
gyakori tűzvészek ellenére is megmaradt a város történelminek
mondható magja, amely a napjainkban Pogyebrád
György király
nevét
viselő főtér (náměstí
Krále Jiřího z Poděbrad)
köré épült.
Špalíček, sziget a téren
A
főtéren, amely az évszázadok során piactérként működött,
több mint félszáz műemléki épület található, varázslatosan
szép látványt nyújtva. Az épületek közül feltétlenül
kiemelnénk a tér alsó, északi szélén, kisebb szigetet alkotó
épület csoportot a Špalíčeket.
1472
A
Špalíček ma összesen 11 épületet foglal magába, pontosabban 11
egykori kereskedőházat, amely két egymás mellett szorosan álló
tömbben helyezkedik el. A két részt csupán a Kramářská nevű
keskeny, 1,6 méter széles sikátor választja el egymástól. A
Špalíček első épületeit (német-zsidó hentes és húskereskedő házakat)
valamikor a XIII. század második felében (első említés: 1273)
kezdték el felhúzni. A kezdeti fa építményeket 1320-ban
felváltották a kő épületek, amelyek később udvar híján félig
gerendázott emeletekkel bővültek. A Špalíček név eredetére
kétféle magyarázat is adódik. Az biztos, hogy a német „stock”
szóból eredt, de ezzel vagy az egymásra rakott épület szintekre,
vagy a ház húsfeldolgozó funkciójára (húsraktár) utaltak.
Az
első képen, ami 1472-ben készült jól látszik, hogy ekkoriban az
épületcsoport bal oldalán egy harmadik házsor (húsüzletek) is
állt. Ez a házsor több mint 300 éven át a Špalíček szerves
része volt, de 1809-ben lebontották.
Így
az 1872-ben készült felvételen a Špalíček már a mai dupla
házsoros állapotában látható.
1872
Ezt
követően egészen a II. világháborúig jelentősebb változások
nem történtek, csupán a házak tulajdonosai változtak időről
időre. Az egyik épületen 1905-ben Wilhelm Müller, 1913-ban Robert
Merz, majd 1927-ben már Wilibald Kofend kereskedő molinója
látható. Egy pár évvel később, a békével együtt eltűntek a
feliratok is.
1905
1913
1927
1940-ben Cheb, mint a Szudétavidék része már
csaknem két éve a hitleri Németországhoz csatolt terület volt,
főtere ennek megfelelően a birodalmi Führer nevét viselte.
1940
1946
A
II. világháborúban a várost jelentős károk érték. Az 1946-ban
készült fotón is látható, hogy miközben a Szent Miklós-templom
a tornyát vesztette, a Špalíček házai is jóval rosszabb
állapotba kerültek. A főtér 1956 és 1962 között zajló
rekonstrukciója során az épületegyüttes sorsa csaknem
megpecsételődött.
1963, a felújítás
De végül, az utókor nem kis örömére a
teljes lebontás helyett a helyreállítás mellett döntöttek. Így
az 1960-ban kezdődő helyreállítás során a házak, pontosabban a
külső falak, homlokzatok megőrződtek, amelyeket új, modern belső
acélszerkezethez rögzítettek, az egyes szinteket beton plafonokkal
választva el egymástól.
2013
Ahogyan
a 2013-ban készült felvételen is látszik, a Špalíček, ez az
egyedi kinézetű épület komplexum, Cheb város jelképe ismét
gyönyörű arcát mutatja, az ott lakók és az odalátogató
turisták örömére.
A
cikk a prágai Czech Tourism támogatásával készült! Ezúton is
köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése