Szent Vencel, a legendás államalapító fejedelem

Pár nap múlva, szeptember 28-án ünneplik a Cseh Köztársaságban a cseh államalapítás napját. Ezen a napon halt meg ugyanis I. (Szent) Vencel (Václav) fejedelem, aki a modern Csehország megbecsült fő védőszentjének tekinthető.

Vencel fejedelem, aki nem volt koronázott király valamikor 907 környékén születhetett, a Přemysl családban. Ez a dinasztia már hosszú ideje a csehek legmeghatározóbb törzsének élén állt Közép-Csehországban, Prága környékén. Apja I. Vratiszláv (Vratislav) fejedelem, édesanyja pedig Drahomíra, egy törzsi főnök leánya volt. Cirill és Metód hittérítők korábbi tevékenységének köszönhetően a család már áttért a keresztény hitre, még ha az alattvalók többsége ebben az időben továbbra is a pogány isteneknek hódolt.

Szent Vencel, és édesanyja Szent Ludmila

Idézet és pár kép XII. - Alena Ježková – Cseh és morva regék és mondák

Mostani idézetünk Alena Ježková korábbi műveinek válogatásaként 2013-ban megjelent Cseh és morva regék és mondák című könyvből származik. A kötetben szereplő időnként izgalmas, máskor megmosolyogtató, de minden esetben érdekes történetek válogatását, szerkesztését és fordítását Balázs Andrea végezte.

Alena Ježková

Csehországi Sörfőzdék XIII. - Glokner minisörfőzde - Svachova Lhotka

Csehországban napjainkban valóságos minisörfőzde forradalom zajlik. Szinte minden hónapban nyílik egy újabb, kis mennyiségben termelő sörfőzde, a sörszerető közönség nem kis örömére. Az idei évben az egyik nagy „felfedezettünk” a Glokner sörfőzde, amely mindössze a nyár elején kezdte meg folyékony kenyér főző tevékenységét, így valószínűleg az egyik első (ha nem az első) magyar vendégek között kóstolhattuk meg a műveiket.

Albrecht von Wallenstein élete 2. – Bukás és utóélet

Wallenstein (Valdštejn) szobra

Ígéretünkhöz híven folytatjuk Albrecht von Wallenstein (Valdštejn) életéről szóló cikkünket. A herceg 1629-re elért mindent amit elérhetett, hatalmas birtokai voltak Csehországon innen és túl, többszörös hercegi címmel rendelkezett, a császári hadsereg főparancsnokaként számos sikert aratott. Mindezen sikerek Wallensteint nem kevéssé tették magabiztossá, sőt túlontúl törekvővé. A hercegnek elege lett a Habsburgok kiszolgálásából, elkezdett önálló politizálást folytatni, és számos kérdésben kifejezte egyet nem értését II. Ferdinánd elképzeléseivel. Jóllehet annak idején áttért a katolikus hitre, és a katolikus egyházat élete végéig teljes meggyőződéssel támogatta, mégsem volt híve a császár erőszakos rekatolicizáló terveinek. Emellett békekötést javasolt II. Ferdinándnak Dániával és gazdasági-politikai tárgyalásokat kezdett a protestáns ellenlábasokkal.

Albrecht von Wallenstein élete 1. – Út a csúcsra

A korábbi cikkeinkből már ismert Kuksi Kastély-Kórház és Josefov erődje között fél úton fekszik egy piciny falu, Heřmanice, amely ugyan nem bővelkedik kiemelkedő építészeti emlékekben mégis jelentősen hozzájárult Európa történelmének alakulásához. Itt született ugyanis (alig két hét híján 420 évvel ezelőtt) Albrecht von Wallenstein a XVII. századi Csehország megkérdőjelezhetetlenül legfontosabb személyisége, a legendás „generalisszimusz”, a Habsburg birodalom első számú hadvezére. Cseh nemesember aki ki nem állta a cseh nemességet, zseniális hadvezér, a művészetek lelkes pártfogója, mecénása, a császár katonai jobb keze, majd elárulója. Alakjával, egykori váraival, kastélyaival, tette nyomaival szerte Csehországban találkozhatunk, így érdemes egy kicsit többet elárulni erről a nagy kaliberű személyiségről.

Albrecht von Wallenstein (1583-1634)

Csehország természet-, tájvédelmi területei II. - Cseh Svájc (České Švýcarsko) Nemzeti Park

Július elején elkezdett sorozatunk folytatásaként mostani cikkünkben Csehország négy Nemzeti Parkja közül elsőként a legfiatalabbat igyekszünk olvasóinkkal megismertetni. 

Pravčická brána

Csehország északi részén a német határ mentén terül el a Cseh Svájc (České Švýcarsko) nevet viselő Nemzeti Park. A 2000. január elsején 80 km²-es területen megalapított Nemzeti Park elsősorban csodálatos geomorfológiai értékeiről ismert. A természet erői, a víz (eső-folyók-jég) és a szél pusztító munkája varázslatos formagazdagságú sziklákat faragott az egykor egybefüggő, tenger fenéki homokkő (elbai homokkő) üledékből, amely az idők során előbb hatalmas blokkokra, majd kisebb alakzatokra bomlott. Sziklaoszlopok, őrtornyok, szűk folyosók, hidak, valóságos várak alakultak ki az évszázadok során, és a kőzet formálás ma is újabb és újabb alakzatokat hoz létre. A Park legismertebb része a Pravčická brána nevű kőhíd, amely impozáns méretével egész Európában egyedülálló ritkaságnak számít.

Svatý Kopeček, Bazilika a Szent Dombon

Van egy település Csehországban ahol a naplementét farkasok üvöltése kíséri, napfelkeltekor egzotikus állathangok ébresztenek, egy falu amelynek helye több tíz kilométer távolságból is látható. Ez Svatý Kopeček, az Olomouc (egykor: Olmütz) város szomszédságában fekvő kis település, ahol számtalan kiváló vendéglátóhelyet, ám meglepetésre egyetlen boltot sem talál az idelátogató turista. A különleges ébresztő és altatódalok forrása könnyen kitalálható, hiszen a falu határában fekvő völgyben terül el az Olomouci Állatkert, amelyet felettébb ízlésesen és izgalmasan alakítottak ki. Ugyan kellemes kikapcsolódást jelent a családoknak, mégis Svatý Kopeček legnagyobb látványosságát nem az Állatkert és még csak nem is a kis helyi mini sörfőzde, hanem az olomouci síkság fölött emelt impozáns méretű és fenséges látványt nyújtó Szűz Mária Látogatása-templom, más néven a Bazilika, azaz a népszerű búcsújáróhely jelenti.

A távoli Szent Dombon álló Bazilika látványa az olomouci városháza tornyából (az ikertornyok mellett balra)