Csehország „lakatlan” területei I.

A cikkünket egy vallomással kezdeném. Gyerekkorom óta vonzódom a térképekhez. Annak idején elég volt a kezembe adni egy Földrajzi Atlaszt vagy akár egy szimpla turista térképet és a világ körülöttem azon nyomban megszűnt. Mondhatni jól elvoltam órákon át, csöndben és nyugodtan, mint egy igazi jó gyerek, a szüleim nem kis örömére. A térképek nekem módot adtak arra, hogy „körülnézzek” a világban, felmásszak a Himalájára, vagy éppen leússzak a Mariana-árok mélyére, bejárjam a hegyeket-völgyeket, falvakat, városokat, sivatagokat, rengetegeket. Felnőve a „jó gyerekségem” persze már „csöppet” megkopott, de a térképek szeretete mindmáig velem maradt, és részben ennek köszönhetően töltöttem anno pár évet az ELTE TTK Földrajz Tanszékén. De mi köze ennek Csehországhoz? Egy kis türelem, mindjárt rátérek!

Brdy lakatlan foltja

Számítógépes világunk egyik igen pozitív vívmánya, hogy manapság már nem csupán papíralapú térképeket, hanem különféle műholdas felvételeket és belőlük interpretált térképi alkalmazásokat is nézegethetünk a komputerünkön. Számomra természetes módon Csehország „felfedezéséhez” hozzátartozik az ország tájainak, városainak felülnézeti kutatgatása is. Igazán kellemes kikapcsolódást jelent elindulni az ország egy-egy pontjáról, majd a különféle felbontások, s különféle térképi felvételek váltakoztatása mentén virtuálisan bejárni egy-egy tájegységet.

Sok-sok évvel ezelőtt az egyik ilyen térképi vizsgálódásom során tűnt fel, hogy Csehország műholdas felvételein jó pár helyen csak „terepszínű”, lakatlan foltok láthatók. A környező területeken megannyi település, sűrű úthálózat, ám ezekben a nem kis méretű foltokban gyakorlatilag semmilyen mesterséges tereptárgy nem látható. De még csak egy turistaútvonal, vagy kerékpárút sem vezet át rajtuk. Mindegyik a környezetétől és a lakosság elől elzárt terület. De miért? A kérdés megválaszolásra várt, így több se kellett a nyomozáshoz. Mikor előkerestem a régi térképeket egy merőben más kép tárult elém. Száz évvel ezelőtt még ugyanezen területeken falvak, városok, utak sokasága látszott. Hm... Hogy is van ez? Mi történhetett itt? Rövid elmélkedés és megvilágosodás. Nem valami rejtélyes természeti katasztrófa történt, hanem ismét az ember fejtette ki a maga korántsem mindig áldásos tevékenységét. Igen, ezek a lakatlan vidékek nem mások, mint katonai gyakorló területek.

Katonai terület - Belépni Tilos!

Szerte a világban (benne Magyarországon is) már a XX. század elején is léteztek kisebb-nagyobb katonai hasznosítású területek, ahol a mindenkori haderők próbálgathatták harci erejüket, moráljukat,  és szerezhettek tapasztalatokat. A haditechnika fejlődésével, valamint a műszakilag egyre „fejlettebb” háborús eszközök, fegyverek elterjedésével mind nagyobb gyakorló területekre volt szükség. Ennek a katonai célú területbirtoklásnak a csúcspontját jelentette a II. világháborút követő időszak, amikor a kommunista és a kapitalista államszövetségek és katonai szervezeteik (a Varsói Szerződés, valamint a NATO) a hidegháborús elrettentési politika és fegyververseny részeként rendszeres haderő-fitogtatásba kezdtek. A harci versengéshez, a különféle haderők eredményességének begyakorlásához és persze kifelé történő mutogatásához igen nagy területekre volt szükség, és persze emellett az sem ártott, ha a hadgyakorlatok az ellenség közvetlen szomszédságában zajlottak.

Duppau és Dürmaul települések egykor

Az 50-es évek kommunista érájában így kerülhetett arra sor, hogy Csehországban egyre-másra jelöltek ki katonai hasznosítású területeket, amelyeket egyszer s mindenkorra elzártak a civil lakosság elől. A területek kijelölésénél elsősorban a korábban a szudétanémet lakosság által lakott, ha nem is közvetlen határ közeli, de nem is túl távoli vidékeket választották. A mintegy 3 – 3,5 millió német lakos kitelepítését követően falvak százai, kisebb városok maradtak lakatlanul, és természetesen nem tudták a hiányzó népességet pótolni.

Duppau és Dürmaul települések ma

A „nemzetiségmentesen” egységes Csehszlovákia megteremtésén fáradozó akkori kommunista politikai vezetés számára ezért nem tűnt túl nagy veszteségnek a csaknem üresen maradt települések végleges eltűn(te)ése, vagy akár a katonai célú teljes elpusztítása. Így került sor a katonai gyakorló területek kijelölésére, a fennmaradt cseh lakosok áttelepítésére és az érintett települések jóformán nyom nélküli felszámolására. A Český Krumlov környéki Boletice nevű katonai területen 1950-ben több mint 50 elnéptelenedett falu állt. Nincs mód felsorolni mindazon építészeti értékeket, templomokat, sőt kolostorokat, iskolákat, régi épületeket, de még csak azon települések neveit sem, amelyek a tudatos rombolás áldozatává váltak. A régi képeslapok, fényképek és egy-egy filmfelvétel őrzi a XX. század világháborús, háborús, beteg ideológiákkal terhelt időszakának ezen áldozatainak a nyomát.

Ondřejov (Andreasberg) egykor

Csehországban a II. világháborút követően és az 50-es években a számtalan kisebb katonai bázis mellett összesen 10 nagy katonai gyakorló területet jelöltek ki. Közülük kettő státuszát (Prameny, és Panenská) pár évvel később visszavonták. A maradék nyolc egészen 1968-ig a csehszlovák hadsereg használatában állt, majd az ország megszállását követően erős szovjet irányítás mentén került „hasznosításra”.

Ondřejov (Andreasberg) ma

A rendszerváltást és az „ideiglenesen” itt állomásozó szovjet csapatok eltávozását követően katonai objektumok százai maradtak üresen, teljesen lepusztult állapotú épületekkel, szennyezett talajú területekkel, akárcsak hazánkban. Csehországban 1991-ben az említett 8 nagyobb katonai kiképző területből hármat szüntettek meg (Mladá, Ralsko, Dobrá Voda). A többi terület funkciója a mai napig fennmaradt így Csehország területén jelenleg öt nagy aktív katonai kiképző terület található: a dél-csehországi Boletice (21.953 ha), a közép-cseh Brdy (26.034 ha), a dél-morva Březina (15. 817 ha), és a két legnagyobb az észak-csehországi Hradiště (33.162 ha), valamint a kelet-morva Libavá (32.733 ha), melyek összterülete laza fejszámolással élve csaknem 130 ezer ha, ami a testvérek között is 1300 km2, azaz több mint két és fél Budapestnyi terület! A cikk megjelenését követően 2016-ban megszüntették az 1925-ben alapított Brdy terület további katonai hasznosítását és természetvédelmi területté nyilvánították. Így a katonai területek összterülete némileg csökkent, de még így is több, mint 1000 km2 maradt.  

Az öt nagy katonai gyakorló terület Csehországban

A katonai területek jelenlegi hasznosításával, természetvédelmi jelentőségével, valamint Csehország más típusú lakatlan területeivel a következő cikkünkben foglalkozunk, tehát: FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!!!