Alfons Mucha Szláv eposza visszatért Moravský Krumlovba!

Alfons Mucha neve közismert a művészet iránt érdeklődők körében, sőt a jellegzetes szecessziós nőábrázolását még azok is ismerősnek és elragadónak találhatják, akiket maga a grafika-festészet hidegen hagy. A világhírű cseh művész születésének (1860. július 24.) valamint halálának (1939. július 14.) évfordulóját is a napokban ünnepeltük, ünnepeljük ám mostantól egy újabb vele kapcsolatos esemény kötődik ehhez a nyári hónaphoz. Idén július végétől ugyanis a délmorva Moravský Krumlov kastélyában tekinthető meg Mucha grandiózus fő műve a Szláv eposz (Slovánska epopej).

A Szláv eposz bemutatása

Alfons Mucha ugyan elsősorban a plakátjairól, könyv illusztrációiról, bélyegeiről, naptárairól reklámgrafikáiról vált ismertté, ám sokoldalúsága kiterjedt bútorok, ékszerek, szőnyegek, üvegablakok, vagy akár komplett boltok tervezésére is. Sőt mindezek mellett előszeretettel foglalkozott festészettel is, s a műveit gyakorta ciklusokba szervezte. Az 1900-as évek elején kapcsolatba került Charles Richard Crane amerikai milliárdos üzletemberrel, mecénással, aki többek között támogatta a későbbi első csehszlovák elnök, Tomáš Garrigue Masaryk politikai tevékenységét, lobbizását. Crane örökségét később beárnyékolták antiszemita megnyilvánulásai, ám sokáig segítette a pánszlávizmust, azaz a szláv eredetű népek társadalmi, kulturális és politikai egységének megteremtését célzó mozgalmat is. Ennek keretében megbízta Alfons Muchát egy nem kevesebb, mint 20 nagyméretű festményből álló alkotás, a szlávok történelmét bemutató Szláv eposz megfestésével. 

Egy jellegzetes Mucha mű

A Szláv eposz húsz festménye közül a legkisebb is meghaladja a 16 négyzetmétert, azaz mérete elérte a 4x4 métert, de némelyik műve nem kevesebb, mint 6x8 méteresre „sikerült”. Mucha a húsz alkotása közül tizenkettőt triptichonokba szervezte. Ezen „hármasoltárok” közül az egyik a szláv őslegendákat, a másik a középkori szláv fejedelmekkel kapcsolatos történeteket, a harmadik a szláv hitvilágot míg a negyedik a cseh történet dicső napjait ábrázolta. A további nyolc alkotás közül az első csoport a szláv népek békeszeretetét, tudásvágyát, a másik csoport az ellenük támadó ellenséggel vívott küzdelmeket, míg a harmadik a szlávok egységét jeleníti meg.

A 20 hatalmas festmény egyike

A húsz mű együttesen egy felettébb grandiózus kiállítást alkot, mely kezdetben bejárta az USA számos nagy városát. Főként a festmények tükrözte patetikus pánszlávista gondolatvilága miatt azonban a művek fogadtatása akkortájt meglehetősen vegyesre sikeredett. Talán ennek köszönhetően a mecénás nem kívánt tovább rendelkezni a festmények felett, így a teljes anyagot felajánlotta Prága városának. Mucha egyedüli feltétele vagy jogilag nézve inkább csak vágya egy önálló galéria megépítése volt a művei számára, ám erre azóta még nem került sor.

Alfons Mucha

A Szláv eposzt a hatvanas évekig raktárban őrizték, majd Mucha szülőhelye, Ivančice városa közeli Moravský Krumlov kastélyában állították ki majd negyven éven át. Az utóbbi évtizedekben a műveket vagy külön, vagy csoportosítva számos helyen kiállították, sőt Japánban és Kínában is jártak, de most végre ismét együtt, újból a „morvakrumlovi” kastélyban láthatók. Sietnünk azért nem muszáj, hiszen a tervek szerint legalább öt éven át tartózkodnak majd itt, várhatóan egészen addig, amíg a cseh főváros csaknem száz év elteltével felépíti a Mucha által egykor vágyott galériát. Amikor Mucha unokája 2016-ban megpróbálta a cseh államtól visszaszerezni a festményciklust, a beadványát pont az említett galéria hiányára alapozta. Kérelmét azonban a prágai bíróság 2017-ben elutasította, mondván, hogy a Crane által kifizetett festmények soha nem képezték Mucha tulajdonát.

 

Szigetvár védelme