Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.

A kastély felülnézetből

1947-ben, a több mint furcsa, csak a Schwarzenberg családra vonatkozó törvény értelmében az amúgy száz százalékig csehpárti nemesi család birtokai államosításra kerültek. Azóta Hluboká nad Vltavou kastélya is állami tulajdonban áll. Ahogyan a már korábban említett cikkünkben is olvasható, a Schwarzenberg család idegenbe szakadt részéből Elisabeth von Pezold (Schwarzenberg hercegnő) megpróbálta jogi úton visszaszerezni az egykor jogtalanul elkobzott kastélyt is, de ezen törekvés ellen Karel Schwarzenberg, a család vezetője, az egykori külügyminiszter és államfőjelölt maga is fellépett. A kastély így ebben a formájában megfelelő kezelésben áll, és biztosak lehetünk abban, hogy a mostani koronavírus okozta „háborús időszak” befejeztével újból évente turisták százezreit fogadja. 

Udvarkép

Maga a kastély csúcsíves ablakaival és 11 tornyával mind kívül, 144 díszes szobájával pedig belül is leírhatatlanul impozáns. A termek falai s a mennyezetek fafaragásokkal, vagy éppen festményekkel díszítettek. Ez utóbbiak többségében a XVI-XVIII. századi európai mesterek művei. Mellettük megtekinthetők az egykori Schwarzenberg urak, úrhölgyek portréi is. A vezetett túrák során bepillanthatunk az utolsó tulajdonosok muranói csillárral, flamand faliszőnyegekkel, csodás kandallókkal ékített privát szobáiba, a kastély konyhájába, színházába, ebédlőjébe, pincéjébe. A kastély hatalmas vadásztrófea és fegyvergyűjteménye szintén lenyűgöző. 

Érdekességként álljon itt egy kisebb leírás Kádár László csaknem 50 évvel ezelőtt a Természetjárás – Turista Magazinban megjelent cikkéből: „Pajzsok, páncélok, alabárdok villannak a falmélyedésekből. Az első emeleti pihenő epistylumai kazettás mennyezetet tartanak. Fafaragványai: leheletszerű virágszirmok, csigavonalak és nyugtalan rajzú barokk ornamentikák. A XVII. és a XVIII. század kifinomult művészi díszítő elemeit halmozta ide kilenc Schwarzenberg nemzedék. A fogadóterem bejárata előtt papucsot húzunk. Filc talpak fényesítik az amúgyis tükörsima terakotta parkettet. Ahány terem, annyiféle pádimentom. Geometrikus rajzúak, csillagszögűek, fehér és sötét tónusú fából plasztikus hatásúak.”

„A gobelin teremben vagyunk. Hírneves brüsszeli mesterek tizenkét- tizenhat négyzetméteres textíliái borítják a falakat. Capolys és Beveren merész naturalizmusa világi témákat jelenít meg a gobelinen. Csendéleteik egészséges pozsgás figurákat ábrázolnak dús asztalok mellett. Kattognak a fényképezőgépek, s azóta a turisták odahaza gyönyörködnek a textíliák szépségében. A könyvtár tizenkétezer kötetét Bécsből hozatott barokk polcokra helyezték a vár urai. Ahány polc, annyi korszak: Aranyozott kódexek, dombor bandázsba kötött bibliák, tudományos művek, s cizellált vásznakban századeleji regények. S a kincsek? Az ékszerek sorsáról keveset tudunk meg. De minden drágakőért, nemesfémért kárpótolja a látogatót Valentin Mózese, Dominicq Fetti Madonnája, a kararai márványba vésett kompozíciók, Napóleon nővérének görög ihletésű szobra; a gótika és a fény-árnyék hatásokkal játszó barokk kiképzés gazdag variációi.”

Az 1962-es leírás hűen tükrözi a mai képet is, hiszen az akkori látvány máig alig változott, minden érintetlenül fennmaradt. A kastély nem csak szép, de felettébb komfortos is volt, hiszen a fűtés pl. levegő-befúvásos rendszerű fűtés, az étellift, a folyamatos melegvíz-ellátás, és a számtalan „modern konyhagép” kényelmesebbé varázsolta az itt lakók életét. Ida hercegnőnek köszönhetően 1909-ben nem csak a kastély, hanem az egész település is már a villanyvilágítás áldását élvezhette. 

A kastély mellett még feltétlenül szólnunk kell a kastélytól északnyugatra elterülő nagy angolparkról, melyet az épületegyütteshez hasonlóan a XIX. század derekán alakítottak ki részben a korábbi gazdasági épületek elbontásakor. A parkosítás volumenét jól tükrözi az a számadat miszerint egyedül 1851-ben 11597 fát és 2180 cserjét telepítettek.

A kastély parkja

Koronavírusmentes, „békeidőkben” 35-55 perces tematikus túrákon ismerkedhetünk meg a Schwarzenbergek egykori pompájával, a kastély csodálatos belső részeivel. Az egykori lovarda pedig az Aleš Dél-csehországi Művészeti Galéria kiállításainak és könyvtárának ad helyet.

A kastélyt természetesen néhány kisebb-nagyobb film forgatásakor igénybe vették, hiszen nehéz találni ennyire romantikus, habos-babos, de mégis emberi rezidenciát. Ezek közül az egyik a 2003-ban készült Londoni csapás című kalandfilm Jackie Chan és Owen Wilson főszereplésével. A másik ismertebb film az Underworld – Vérözön című produkció, ahol a kastély nem mások, mint a vámpírok székhelyének adott helyet. Hluboká kastélya azonban ennél sokkal békésebb építmény, melynek felkeresését csak ajánlani tudjuk, persze majd csak akkor, amikor már újból lehet!