Csehország köztudottan a sörök
hazája, a csehek világvezetők az egy főre jutó sörfogyasztásban,
és az erősebb italok kortyolását sem vetik meg. Szépen fogy
náluk a rumszerű tuzemák, a Fernet, a Becherovka, a különféle
pálinkaszerűségek (pl. slivovice), a mentalikőr vagy éppen a
meggylikőr (griotka). Ezért nem csoda, hogy az elfogyasztott
alkohol negatív hatásával, az alkoholizmus okozta egészségügyi
és egyéb problémákkal is már jó ideje meg kell küzdenie a cseh
társadalomnak. Nem volt ez másként a II. világháború utáni
időszakban sem, sőt a kommunista rendszer egy-egy periódusában is
több hamvába holt kísérletet tettek a nép alkoholfogyasztásának
visszaszorítására. Ám az alkoholizmus elleni küzdelem
találmányokhoz, új
módszerek kitalálásához is vezetett, és a cseh „inventorok”
sorából kiemelkedik a 11 évvel ezelőtt, november 26-án elhunyt
Dr. Jaroslav Skála alakja.
![]() |
Dr. Jaroslav Skála |
Skála 1916-ban született Plzeňben a cseh „sörfővárosban”. A kellően sörös közegben felnövő fiatalember a prágai Károly Egyetem orvosi karára járt, ahol kényszerűen (a háború alatt a cseh egyetemeket a megszálló németek bezáratták) csak a világháború befejezését követően szerezte meg a pszichiáter diplomát. 1946-ban részt vett egy brüsszeli alkoholizmusról szóló konferencián, és ennek hatására döntött úgy, hogy a munkásságát ezen betegség elleni harcnak szenteli. Ennek érdekében egészen 1948-ig, a kommunisták hatalomra jutásáig és a fertőző nyugattal való szakításig az amerikai Anonim Alkoholista társasággal is együttműködött.
![]() |
Kijózanító állomás |
Ám
ahogyan említettük, a kommunista rendszer is próbált küzdeni a
túlzott italfogyasztás ellen, így Skála ezt követően
megnyithatta a prágai Pszichiátriai Klinika alkohol elleni
osztályát, amelyet egészen 1982-ig vezetett. Számos, az
alkoholizmus és más szenvedélybetegségek elleni gyógymódok
kutatása, személyes és családterápiák tartása mellett részt
vett a magatartásformáló betegségek társaságának
megalapításában és a Prágai Egyetem Pszichoszociális Tanszéke
működésének beindításában is. Életéről, módszereiről még
életében több film is készült (pl. Ikarův pád, Tažní
ptáci). A témában több mint 100 könyvet adott ki, és
2002-ben magas állami kitüntetésben is részesült.
![]() |
Skála |
Skála neve leginkább még 1951-ben
vált ismertté, mikor egy addig ismeretlen újítással lepte meg a
világot. Ekkor nyitotta meg ugyanis az első hivatalos detoxikáló,
pontosabban kijózanító állomást (Záchytka) Prágában,
amelyet hamarosan országszerte további detoxok kialakítása
követett. A kijózanító állomáson a túlzott mértékű alkoholt
fogyasztó személy esélyt
kapott arra, hogy orvosi megfigyelés mellett „élje túl” az
éjszakát és ugyan másnaposan, de legalább épségben térjen
vissza a józanok sorába. A prágai állomás, mely a következő 30
év során 180 ezer páciensnek adott alkalmi „szállást” első
betegét is ismerjük, aki történetesen nem egy bepiált cseh,
hanem egy belül elázott orosz tengerészeti mérnök volt. A
kijózanító állomások „fénykorában” összesen 63 működött
az országban melyek több, mint 1 millió alkalmi vendéget
fogadtak. Skála találmánya természetesen a világ sok országában
elterjedt, ahol igyekeznek az időnként becsápoló vagy súlyosabb
esetben alkoholizmusuk miatt gyakorta magatehetetlenné váló
embertársainknak legalább átmenetileg megsegíteni.
![]() |
Kijózanító állomások ma |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése