A Lipnói-tó

Mostani cikkünkben ezúttal egy új, mondhatni speciális perspektívából tekintünk Csehország egyik legnevezetesebb tavára. Tesszük ezt azért, mert a sok-sok év folyamán mialatt a cseh vidéket jártuk, természetesen éltünk az adódó lehetőséggel és felbaktattunk számos olyan magas helyre, legyen az egy városháza tornya, egy épített kilátó vagy akár csak egy hegycsúcs, ahonnan kiváló panoráma nyílt a környező településre, tájra. És ha már egyszer kellemesen megterheltük lábunkat, tüdőnket, a megannyi mászás, lépcsőzés közepette természetesen körbefotóztunk, hiszen a magasból egészen egyedi módon lehet megismerkedni még a földről már jól ismert tárgyakkal, épületekkel, természeti képződményekkel is. Ezúttal a korábbi cikkünkben már bemutatott Vítkův Hrádek várának tornyáról nyílt kilátásunk mégpedig nem másra, mint Csehország legnagyobb tavára, a Lipnói-tóra.

A Lipnói-tó panorámája

Az 1035 méter magas hegycsúcson álló Vítkův Hrádek tetejére egy napjainkban épített faállványzaton, pontosabban annak lépcsőzetén lehet feljutni. Déli irányban az erdő fedte cseh-osztrák határvidék, a Šumava hegység keleti vége terül el, de az igazi látványosság az északi irányban fekvő, hosszan elhúzódó Lipnói-tó. Már első nézésre is jól látszik, hogy ez a tó nem éppen természetes képződmény. Nem hasonlít az általunk ismert Balatonra, Velencei-tóra vagy más olyan állóvízre, ahol egy-egy kéregmozgás alakította árokban, mélyedésben gyűlt össze a csapadék. Itt leginkább egy lágyan kanyargó, erősen elhízott kígyó alakját vélhetjük felfedezni, amelyből rögtön sejthetjük a tó eredetét. Bizony-bizony a tó mélyén, a tómeder legmélyebb pontjai mentén egykoron egy kis folyó csordogált, melynek lefutó vizét természetesen nem más, mint az ember gátolta el. 

A vár tetejére vezető falépcső

És feltárul a panoráma

Ha rápillantunk egy XVIII. századi vagy akár XIX. század eleji térképre, nem is látjuk még a nyomát sem a tónak, ellenben megfigyelhetjük az ezernyi kanyarulattal tekergő Moldvát, amely a környező 1000 méter feletti hegycsúcsok közötti völgyben tart kelet felé. A Moldva, mint Dél-Csehország meghatározó folyója, mint a Šumava szülötte eleinte északnyugat-délkeleti-keleti folyású, majd Vyšší Brod városka után módosítja futását és innentől kezdve végig észak felé tör, egészen Prágáig, sőt azon túl is, mindaddig míg be nem torkollik az Elbába. A folyó itt az alsó szakaszán (is) hajlamos a szeszélyességre, és az időnkénti árvizek a múltban igen komoly kárt okoztak a lejjebb fekvő településeken, többek között Česky Krumlovban is. Így a II. világháború utáni korszakban az amúgy is lelkes természetátalakító csehszlovák kormány vízi erőmű építése mellett döntött. 1952 és 1960 között készült el Lipno nad Vltavou városka határában a Lipnói erőmű (přehrada Lipno), és mindeközben a Moldva vize szépen lassan kezdte elönteni az egykori árterét, s más hegylábi területeket. Így jött létre a kb. 42 km hosszú és helyenként 5 km széles, átlagban 6,5 méter mély (a maximum 25 méter), 7-800 méter magasan fekvő Lipnói-tó.

Kitekintés dél felé

A kelet felé elkeskenyedő tó

Itt még csak a kanyargó Moldva medre látszik

A tó kialakítása persze nem volt ennyire könnyű feladat, és megkövetelt mai szemmel nem éppen etikus döntéseket. Pl. ha valaki rápillant a régi térképekre rögtön láthatja, hogy az eredeti Moldva folyómeder mentén egykor számos kis település állt, de ma már hiába keresnénk Saraut, Fleissheimet és több más falvacskát. A II. világháború után ezekről a településekről kitelepítették az eredeti, többségében szudétanémet lakosokat, majd a lakosságában lecsökkent falvakat, illetve a mai tóparton fekvő települések mélyebb részeit teljesen beáldozták a víztározó, a Lipnói-tó kialakításának oltárán. 

Dolní Vltavice

Frymburk

Az új vízi erőmű és a tó, mint víztározó persze korántsem tudta egyszer s mindenkorra megszüntetni az árvízveszélyt, hiszen csak egy bizonyos terhelési pontig lehet visszatartani a gyűlő víztömeget, s így az elmúlt pár évtizedben többször is alakult ki vészhelyzet a Moldva alsóbb szakaszain. De maga az erőmű aránylag hatékonyan termel elektromos áramot, a Lipnói-tó pedig Csehország egyik vízi turista központjává, nyaraló övezetévé nőtte ki magát. Nyaranta a természet, a hegyvidék és a vízi sportágak kedvelői lepik el a tavat és a környékét, míg télen a síelők érkeznek szép számmal.