Prága szigetei I.: A Császár rétje, az Evezős és a kis névtelen

A Moldva folyó déli irányból érkezvén a mai festői szépségű Prága területére, veszít az eséséből, lecsökken az energiája és az addig magával szállított hordalék egy részét lerakja, zátonyokat, illetve szigeteket hozva létre. Ez a folyamat játszódott le az elmúlt évezredek során és zajlik napjainkban is. A szigetek egy része lassan „hozzáforrhat” a folyópartokhoz, másokat az ember (pl. kavicsbányászat) szüntet meg, de a természeti erők megállíthatatlanok, újabb és újabb szigetek keletkeznek, vagy éppen a meglévők növekszenek. És vannak olyan szigetek is, amelyeket folyószabályozási vagy más okból maga az ember hoz létre. 

Prága - Moldva - szigetek

Egy város egyedi látványosságai, mondhatni különlegességei közé tartoznak a szigetei, amelyek egykor sokszor jelentős történelmi események színhelyeiként szolgáltak, máskor „csupán” a városlakók pihenését, szórakozását biztosító térszínek. A most induló mini sorozatunkban a cseh főváros egykor volt, illetve ma is meglévő szigeteit mutatjuk be, képek és térképek segítségével. A szigeteket folyásirányban, tehát Prága esetében délről észak felé vesszük sorba, előbb a meglévőkkel, majd külön a már nem láthatóakkal foglalkozva.

A kis névtelen

Az első említésre méltó kis sziget vagy inkább felszínre bukkanó „zátonycsík” a Branický és a Barrandovský hidak között található. Ez a mintegy 500 méter hosszú és alig 10 méter széles vékony földsáv, ahogyan az sejthető nem természetes képződmény. A Moldva sokáig csöndesen pakolgatta le hordalékát a mai Braník kerülethez tartozó bal partjához, szép lassan vastagítva, szélesítve azt. 

1909: a kis szigetnek még se híre, se hamva

1938: már nagyban zajlik az öböl kialakítása

És mára itt maradt a kis csík

Az jól látszik az 1909 és 1914 között készült térkép részleten. A múlt század húszas éveiben azonban nekiláttak a kavics-sóder kitermelésnek, amelynek köszönhetően elsőként északról-dél felé haladva egy nagyobbacska öblöt alakítottak ki. A II. Világháborút követően pedig át is vágták az öböl déli részét, meghagyván az egykori partvonal mementójaként a ma is látható kis névtelen szigetecskét, amely csaknem puszta, kis mértékben befásítva.

A bal oldalt az Evezős, jobbra a Császár rétje

Észak felé haladva még mielőtt elérnénk Vyšehrad várhegyét, egymással párhuzamosan két szigetet is találunk, az egyik a természet, a másik az ember alkotása. Kezdjük az utóbbival, amely a Císařská louka, avagy Császár rétje nevet viseli. Az 1,7 km hosszú sziget Prága Smíchov kerületéhez tartozik, egykoron a sziget és a tőle bal kézre fekvő területek egy egybefüggő folyóparti részt alkottak, amelyet Király rétjének neveztek. 1297-ben ezen a széles parti sávon koronázták meg a legenda szerint II. Vencel királyt. A XIX. századra a terület az egyre növekvő számú fővárosi lakosok egyik kedvelt célpontja lett, társasági, sport (pl. lóverseny, futball, evezés, kerékpár) eseményeket rendeztek. Érdekességként megemlíthető, hogy a XX. század elejéig sokan aranymosással is foglalkoztak a part mentén.

A Császár rétje (ekkor még tényleg csak rét), és a Schwarzenberg-sziget 

1909: formálódik a Császár rétje sziget

Az 1890-es árvizet követően azonban úgy döntöttek, hogy folyószabályozási, árvízvédelmi célból átalakítják a folyó medrét, és egy szigetet hoznak létre. 1899 és 1903 között neki is láttak a tervnek, és a kitermelt földet, homokot, kavicsot a Smíchovský, akkortájt Ferenc József császárnak hívott kikötő építéséhez használják fel. Egy széles folyóágat alakítottak ki, így egyben a mai sziget is létrejött. A hosszan elnyúló, közepén kiszélesedő szigetre a déli részén épített hídon át lehet bejutni, magán a területen pedig ma kis hajó kikötő, kemping, focipálya található.

A Császár rétje és az Evezős-sziget ma

A Császár rétje mellett, a Moldva bal parthoz közelebb fekvő, jóval kisebb, természetes eredetű sziget a Veslařský ostrov azaz Evezős sziget. Ma Prága Podolí kerületéhez tartozik. Első írásos említése 1420-ból származik, később a birtokosa után Schwarzenberg-szigetnek hívták egészen 1952-ig. Ez a csehországi nemesi család itt, a Sumava-hegységből a folyón a fővárosba szállított fa árú számára kis hajó kikötőt és raktárat építtetett. Mikor a vizi szállítás jelentősége lecsökkent, a sziget lassan sport központtá, kikötővé alakult át. Innen is ered a későbbi elnevezése. Csónakházaknak, vízi sport (evezős, vitorlás, kenu) létesítményeknek biztosított és biztosít a mai napig helyet. A sziget méretének növelése, stabilizálása érdekében a déli részén egy uszályt süllyesztettek el. A szárazfölddel egy kis beton híd köti össze. Az északi részén található az eredetileg 1882-ben alapított, majd később egy kisebb szünet után újraindított vízmű telep, amely a főváros egy részének ivóvízellátását biztosítja.

Az Evezős-sziget a partról

A sorozatunk következő részében haladunk tovább, és a Jezsuita-, a Gyermek-, a Lövész- és a Szláv-szigetekkel folytatjuk!