A sörök és kifejezetten a remek cseh
sörök szerelmesei jól tudják, hogy az észak-nyugat csehországi
Žatec városa, a komló fővárosa. A település környékén már
több mint egy évezrede termesztik ezt az egyik legfontosabb sör
alapanyagot adó növényt, és ez a térségből származó „Žatecký
chmel” avagy žateci (saaz) komló a mai napig is egyike a
legkiválóbbnak. Az Akkor és most sorozatunk soron következő
részében ebbe a hangulatos városba kalauzoljuk el az olvasóinkat.
Bemutatjuk, hogy miként is változott az idők folyamán a település
főtere, mai nevén a Szabadság tér (náměstí Svobody).
Szabadság tér |
Žatec, Csehország
egyik legrégebbi városa. Már 1004-ből fennmaradt egy a települést
említő feljegyzés, és vélhetően a mai főtér helyét is
ekkortájt jelölhették ki. A tér létezéséről az első írásos
feljegyzés 1227-ből, II. Přemysl Ottokár cseh királytól maradt
ránk, amelyben a kiemelkedő szerepet betöltő helyi piac
biztosításáról tesz említést. Ez is jól mutatja, hogy a Prága
és Nürnberg közötti kereskedelmi útvonal mentén fekvő Žatec
milyen fontos szereppel bírt a Cseh Királyságban. A városkában
piacokat több téren is tartottak, de mind közülük a mai
Szabadság tér volt az elsődleges helyszín, amely olyannyira
népszerűvé vált, hogy a XIV. században volt mikor az idesereglő
piaci árusok kocsijai már el sem fértek a téren. A mezőgazdasági
és a különféle kézműves termékek mellett külön jelentősége
volt a szövetek, szőttesek és más textíliák kereskedelmének.
Mindezek árusítása a szabad ég alatt nem éppen nevezhető a
legszerencsésebbnek, így a tehetős kereskedők egymással
összefogva már 1362-ben felhúzattak a téren egy téglaépületet,
amely a hétköznapokon egyúttal Városházaként is funkcionált.
1913 |
Az első, 1913-ban
készült fénykép közepén az ekkortájt még Ferenc József térnek hívott, majd később Ringplatz nevet
viselő, észak-dél irányban húzódó főtér északi részén
álló Városházát láthatjuk. Az épületet 1559-ben reneszánsz
stílusban alakították át. A XVI. században fogdaként
használták, majd a harminc éves háború alatt az elkobzott
terményeket tárolták itt. A XVIII. század elejétől kezdve a
város, térségi központként ismét egyre fontosabb szerepet
töltött be. 1767-ben azonban egy a városkát végigsöprő tűzvész
a Városháza épületét is lerombolta. Mindössze két évvel
később azonban egy közel tíz éven át folyó helyreállítási
munkálatba kezdtek, így épület késő barokk stílusban született
újjá. Ekkor épült meg a ma is látható, és a városról csodás
panorámát adó 47 méter magas torony is. A balszerencse 1778-ban
azonban egy újabb tűzvész képében ismét utolérte. A
rekonstrukciót követően a XIX. század közepén egy textil
kereskedő hasznosította az épületet, de hamarosan ismét szükség
volt rá, mint Városházára, ezért 1857-58-ban teljesen
átalakították. Ekkor nyerte el a ma is látható formáját,
amelyet a későbbi kisebb átalakítások (legalábbis kívülről)
már nem érintettek drasztikusan.
1912 |
A
második képeslapon a tér déli részét láthatjuk, amely az előző
fotóhoz hasonlóan jól mutatja a tér nyüzsgő piac jellegét. Jól
megfigyelhetőek a teret szegélyező árkádos házak, valamint a
tér egyik fő látványossága a Szentháromság-oszlop, amelyet az
1582-ben a várost sújtó hatalmas járványnak állít emléket,
védelmet nyújtva a hasonló katasztrófák megismétlődése ellen.
Magát az oszlopot egy helyi gyógyszerész végrendeletében e célra
elkülönített pénzből készítette František Tollinger
szobrászmester 1707 és 1713
között. 1735-ben a 12,7 méter magas művet, a város polgárinak
támogatásával védőszentek (Szent József, Nepomuki Szent János,
Szent Flórián stb.) alakjaival vetették körbe, amelyek mind J. K.
Vetter alkotásai.
1933 |
Az 1933-ban
készült fotón már megjelentek a gépjárművek a szinte
szokatlanul üres tér szélén. Távolabb a Városháza épülete
mögött látható a Szűz Mária Mennybemenetele-templom. Balról a
második épület a város egykori legprominensebb szállodája a
Hotel Arany Angyal, amely egykor Anton Dreher tulajdonában is állt.
1935 |
Az 1935-ös
felvételen ugyancsak a Városháza és a Szentháromság-oszlop
látható, az utóbbi ezúttal részletgazdagabban.
1938 |
Žatecben a XIII.
- XIV. századtól kezdve többségében német nemzetiségű lakosok
éltek. 1938. szeptember 30-án megszületett a Müncheni egyezmény,
amelyben a brit, francia miniszterelnök és az olasz diktátor
jóváhagyta Adolf Hitler területi követeléseit, beleértve a
Szudéta-vidék megszállását. 1938. október 9-én bevonultak
Žatecbe a német csapatok a helyi lakosság egy részének lelkes
üdvözlése mellett. Ezen a napon készült a fenti kép a
fellobogózott térrel és a horogkereszttel „ékesített”
Városházával. A Ringplatzot ezt követően nevezték át Adolf
Hitler térré.
1939 |
Az 1939-es
felvétel, amely a Városháza tornyából készült, és dél felé
tekint, jól mutatja, hogy a városkában már jelentős ipar is
megtelepedett, mindenesetre erre utal a háttérben megfigyelhető
kémények sokasága.
1954 |
A II.
világháborút időszakát a tér épületei viszonylag nagyobb
károk nélkül átvészelték, de a városka élete ezt követően
egy időre gyökeresen megváltozott. A szudétanémetek
kitelepítését követően a város elveszítette lakosainak
jelentős részét, és a lassú lakosság pótlás során maga a
település gazdasága, egyben jelentősége erősen visszaesett.
Az 1950-es években készült fotó mintegy szimbolizálja Žatec
átmeneti „kiüresedését”. A tornyos Városháza mellett jobbra
látható alacsonyabb, két szintes ház a Régi Postahivatal, amely
1872 óta töltötte ebbéli szerepét. A XVI. század elején épült
házat 1584-ben egy helyi sörfőzőmester, egyben a városka
polgármestere, Maxmilián Hošt'álek vásárolta
meg, és sgraffitókkal díszíttette fel. 1621-ben a császár
elleni felkelés leverését követően Hošt'áleket Prágában
számos vezető cseh nemessel együtt lefejezték. A későbbi
postaépület ezt követően egy gyógyszer lakóépületeként és
boltjaként üzemelt tovább.
Katonai parádé |
Maga a főtér,
amelyet immáron Szabadság térre kereszteltek, a kommunista uralom
alatt a kisebb mértékű piac funkciója megtartása mellett ideális
helyszínt jelentett a különféle párteseményeknek, katonai
felvonulásoknak, szpartakiádoknak és más városi
tömegrendezvényeknek.
Komló fesztivál 1965 |
Az 1965-ben
készült fotón a hagyományos žateci komló aratási fesztivál
látható, a 60-as évek elején begyepesített tér résszel.
1968 |
Az 1968-ban
készült felvételen a Szentháromság-oszlop lábánál ülő
fiatalok láthatóak, akik transzparenssel tiltakoznak az újabb
megszállás ellen.
A tér napjainkban |
Az
1990-es évektől kezdve a tér és az őt szegélyező épületek
fokozatos felújításon estek át, aminek köszönhetően ma csodás
látványt nyújt. Ezt szemléltetik további záró fényképeink
is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése