Prágától
mindössze 50 kilométer távolságra, északi irányban található
a Kokořínsko tájvédelmi terület, amely több szempontból is
Csehország egyik legizgalmasabb védett területe. Az 1976-ban
védelem alá helyezett hegy-völgyes térség természeti és ember
alkotta értékek sokaságának színtere. Délről a Moldva és Elba
folyók összefolyásánál fekvő Mělník városát szegélyező
kis falvak, keletről Mšeno és Dubá városkák, északról Holany
és Kravaře, míg nyugatról Tuhaň és Chcebuz kicsiny települések
határolják. A területre az enyhébb éghajlat jellemző, ami az
ember számára igazán barátságossá teszi a vidéket.
 |
| Kokořínsko tájvédelmi terület |
Geomorfológia
szempontból rendkívül változatos, hiszen a legnagyobb részét
alkotó homokkő a természeti erők hatására mindenféle izgalmas
alakzatokat formált. Mély völgyek szabdalták fel az eredeti
hatalmas homokkő platókat, a víz és a szél csodás szikla
alakzatokat, kőfülkéket, kőablakokat véstek az alapkőzetbe.
Jóllehet számos más homokkő vidék található Csehországban,
mégis talán itt láthatjuk a formák legszélesebb tárházát.
 |
| Változatos formációk |
A kellően csapadékos térségben a vizet áteresztő kőzetek a
csapadék jelentős részét elnyelik, föld alatti víztározókat
hozva létre. Az eső, hóolvadék többi része pedig a gazdag
felszíni vízhálózaton át gyűlik össze és torkollik az Elbába,
a Jizerába vagy éppen a Ploučnicébe. Jóllehet a patakok egy
részét az ember már víztározókkal, gátakkal tarkította,
átalakította, de természetvédelmi szempontból nagy szerencsére
a Liběchovka és a Pšovka patakok szabályozatlanok maradtak.
 |
| Kőfülkék |
A
Kokořínsko nagy részét jó ideje műveli, hasznosítja az ember,
de ebbéli ténykedésének szerencsére pozitív hatása is van,
hiszen a legeltetések, az erdőgazdálkodás révén számos új
élőhely típust hoztak létre, amelyek a növények és állatok
gazdag választékának biztosít ma helyet. A Pšovka melletti pangó
vizekben vízililiomokban, sárkánygyökérben gyönyörködhetünk,
a vizes élőhelyeken mocsári nőszőfű, posványkakastaréj, s
különféle orchideafajok szép példányai élnek. A Kokořínsko
déli völgyei zsurlókban gazdagok, míg a sziklás lejtőkön, a
korábbi természetes bükkösök helyén mezei kökörcsin, Szent
Bernát liliom, és más orchideák élnek. Szinte felsorolhatatlan
mennyi értékes, védett növényfaj példányai találhatóak meg
ezen a területen.
 |
| Növény ritkaságok |
Állatfajok
tekintetében is a gazdagság jellemzi a Kokořínsko-t. Tiszta vizű
patakjaiban egykor folyami rákok tenyésztek, de sajnos életterük
mára lecsökkent, köszönhetően az egész Európa-szerte rendkívül
gyorsan terjedő cifrarákoknak. A vizek, vizes élőhelyek, ember
által formált területek azonban még mindig gazdag hüllő
(rézsikló) és kétéltű (pl. pettyes gőte, foltos szalamandra)
állományokkal bírnak, a Pšovka patakban pedig mai napig él a
vágócsík. A madárvilágából meg kell említenünk a jégmadarat,
a hollót, a vándorsólymot, a kék galambot, illetve a
gatyáskuvikot. Az emlősök vonatkozásában pedig egyértelműen ki
kell emelnünk a terület denevérfaj gazdagságát.
 |
| Kokořín vára |
 |
| Kőpincék |
Végezetül
szóljunk a Kokořínsko építészeti értékeiről. A letelepedő
szlávok már a kezdetektől fogva emeltek különféle méretű
védelmi célú várakat, erődöket, vagy éppen ún. szikla
kastélyokat, amelyek kőbe vágott kamráit pinceként,
víztározóként hasznosították. A térség legnagyobb fennmaradt
vára a névadó Kokořín, mellette még megtekinthetők a Ronov vár
fennmaradt romjai, valamint a Houska kastély, amelynek története a
XIII. századra nyúl vissza. A várak-kastélyok mellett a kicsiny
falvakban pedig a népi építészet számos értékes darabjára
bukkanhatunk. A főváros közelségének is köszönhetően Kokořínt
és a környező vidéket előszeretettel látogatták a cseh
művészek, köztük Karel Hynek Mácha író – költő, aki egy
írása (Cikáni) színhelyéül is ezt a térséget választotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése