Farsangi szokások Csehországban II.

Folytatjuk barangolásunkat a csehországi farsangi szokások földjén. Kedden, azaz Mardi Gras napján tartották a felvonulásokat vagy más néven a karneválokat, amelynek a lényege természetesen a falun való jókedvű és hangos átmasírozás volt. A városi színházakban ilyenkor előadásokat szerveztek, ahol a diákok mókás jeleneteket adtak elő. A felvonulásokon különböző maskarákban, állatoknak öltözve, török gúnyát vagy katona ruhát öltve vonultak egy menetben az emberek, zenészek kísérték őket és minden házba betérve táncoltak, tréfálkoztak, megkergették a lányokat és asszonyokat. A látogatásért húsokat, süteményeket, fánkot, pálinkát és persze csehek révén, sört is kaptak. Kosaraikba alma, tojás, liszt, vaj, mák és még pénzt is került.

A medve és táncoltatója

Nagy jelentőséget tulajdonítottak a különböző maszkoknak, legyen az szörny vagy egy-egy állat, a lényeg a természet erőihez való közelebb kerülés vagy az adott állat tulajdonságainak megszerzése volt. A közkedvelt medve maszk vagy jelmez például nem kevesebbet mint magát a termékenységet szimbolizálja.

A kéményseprő

A menetet Kelet-Csehországban a „Laufer” vezeti, aki korbácsot tart a kezében, ő kér engedélyt a házakba való belépésre, vele van egy takaros leánynak öltözött fiatalember, aki körbesöpri a házat. Minden jelmezesnek megvan a maga szerepe. A menet végén egy kéményseprő jár, aki ellenőrzi a kemencéket és a kéményeket, hogy nem rejtettek-e el véletlenül benne némi élelmiszert. 

Rózsás férfiak

A kelet-csehországi Hlinecko mikrorégióban az emberek maguk állítják elő a maszkjaikat. jelmezeiket. Figyelemre méltóak a szalmából kötött kalapjaik, amelyeket papír virágokkal díszítenek. Egyes kalapokat akár 365 papír rózsa is díszítheti, amelyek az év napjait szimbolizálják. A kalapokat hét fiatal férfinak kell elkészíteni, és ahogy elkészül, körbe kell forgatniuk az égen. Hagyománya van itt a körtáncnak is, amely ősi, mágikus jelentőséggel bír. A maszkok vörösek és feketék, az előbbi a fiataloké, amely az ártatlanságot jelképezi, festett arcukról és virágos kalapjukról lehet rájuk ismerni. A fekete maszk a termékenységet szimbolizálja. A feketére festett arcúak az „igazi férfiak”, akik különféle jelmezeket viselhetnek. A Hlinecko mikrorégióban ma is élnek ezek a hagyományok, ezért az UNESCO 2010-ben felvette az emberiség szellemi és kulturális örökségének listájára.

A farsang temetése

Elterjedt szokás még Bacchus vagy maga a Farsang eltemetése, amely az egész ünnepi időszaktól való búcsúzást jelenti egy nyilvános, természetesen tréfás temetésen. Itt felsorolják az elkövetett összes bűnét, ott állnak mellette a ministránsok, a bíró, a hóhér és a síró koszorús lányok. A vádbeszédet követően a bűnöst elítélik és kivégzik. A végrehajtás sokféle lehet, akasztás, égetés, vízbe dobás, megkövezés vagy elásás. A temetést az utolsó tánc követi, aminek éjfélkor az éjjeliőr tanácsnoki vagy bírói segédlettel vet véget, ugyanis ekkor kezdődik a Hamvazószerda, vagyis a 40 napos nagyböjt.

Kínálgatás, eszegetés, iszogatás

Hamvazószerdán, az emberek templomba mentek és megkapták a homlokukra a szentelt hamuval rajzolt keresztet, hogy messze elkerüljék őket a betegségek. Az ünneplés azonban még nem ért véget teljesen, hiszen másnap Torkos csütörtökön (Pytlový čtvrtek) az a szenvedésteljes feladat következett, hogy a Karneválról megmaradt finom knédlis, káposztás sertés sülteket, fánkokat, a vajban sült és lekvárral, mákkal töltött édes sütiket, a kelt tésztából készült ünnepi kenyereket (boží milosti), Slovácko területen pedig a kürtős kalácsokat "trdelník” elfogyasszák. Ugyan lassan már tényleg alább hagyott az ünneplés, de azért akadt még további mókás szokás. Volt, ahol egy férfi lámpással járta sorra a házakat és kereste, illetve kérte vissza az elveszett farsangot.

Virágkalapos, fekete fejűek

Manapság, főleg a falvakban élnek tovább ezek a népi hagyományok, de az ünneplés időtartama jócskán lerövidült. Farsangokat rendeznek szabadtéri múzeumokban is és mellette kézműves foglalkozásokon is részt lehet venni. Sokféle a program lehetőség, ahol persze a kulináris élvezetekről sem kell lemondania a résztvevőknek.

A kétrészes cikkünk fő forrása: Masopustní tradice v České republice a ve světě, Kristýna Vejpustková