Akkor és most 27. - Hodonín – főtér és környéke

Sorozatunk legújabb részében nem utazunk messze, hiszen épp csak hogy átlépjük a cseh-szlovák határt és már itt is vagyunk Hodonínban, ebben a kis dél-morva városkában. Hodonín (egykori német nevén Göding) a híres Via Bohemica, azaz a Cseh-út mentén fekszik, amely kereskedelmi út fontos szerepet töltött be a XIV. századtól kezdve. 1335-ben Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel király megállapodott eme fontos útvonal létrehozásáról, amely számunkra lehetővé tette, hogy az árumegállítási joggal rendelkező Bécs érintése nélkül lehessen a magyar árut Csehország, Németország, Lengyelország irányába szállítani. Ezen az útvonalon kerülhetett többek között a magyar szarvasmarha a távolabbi piacokra, hozzájárulva a cseh guláš megszületéséhez. A Cseh út a későbbiekben is fontos szerepet töltött be a kereskedelemben, sok esetben meghatározva a későbbi logisztikai irányok, útvonalak kiépülését (pl. posta, vasút).

Hodonín főtere

De eme kis kitérőt követően térjünk vissza a Morva folyó menti városba. Hodonín mivel nem csak a kereskedelmi, hanem a fő hadi útvonalak mentén is feküdt ezért nem büszkélkedhet régi házak sokaságával. A XVII. században a harmincéves háború során akkora pusztítást vittek véghez az átvonuló csapatok, hogy a főtéren összesen két ház maradt lakott, és a városi tanács valamennyi tagja meghalt. Ezt követően lassan ugyan de biztosan fejlődni kezdett a városka. 1805-ben az elvesztett austerlitzi csatát követően I. Sándor orosz cár pihent meg egy pár órára Hodonínban, majd mikor távozott nem sokkal később a csatában győztes Napóleon is betért ugyanabba a kúriába. A francia császár négy év múlva újból „erre járt” és itt költötte el ebédjét.

Via Bohemica, a Cseh-út

Szumma szummárum, ugyan Hodonín nem bővelkedik a cseh-morva településekre jellemző szinte érintetlen középkori városmagban, de mégis érdemes megállni és körülnézni a főterén, amely nem meglepő módon a Masaryk névre lett keresztelve. Nem meglepő egyrészt azért, mert a cseh városkák százainak főterét hívják így, de Hodonínban végképp érthető a névadás, hiszen Tomáš Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke 1850-ben itt, ebben a mozgalmas városban látta meg a napvilágot.

1860

Közelítsük meg a teret észak-északnyugat irányból a szép hosszú Národní třída úton haladva, nem utolsó sorban azért is, mert itt a főtértől nem messze, az út bal oldalán található egy igen kellemes sörfőzde, a Kunc. Ahogyan az az 1860-ból származó felvételen is látszik, az akkor még földes, két oldalán mély árkos út végén, a főtéren áll a Szent Lőrinc-templom, amelyet a XVIII. században emeltek. A templom helyén már több régi épület is állt, amelyek a tűzvészek és háborúk áldozatai lettek. A Szent-Lőrinc templom az 1780-as években nyerte el mai arculatát, pontosabban 1791-ben mikor is új tornyot építettek a régi helyébe.

1907

1907-es felvételünkön már számos jelentős változás fedezhető fel. Amellett, hogy a házak nagy része vagy kicserélődött vagy átépítésre került, az utca kőburkolatot kapott, az egykori árkok helyére fasorokat ültettek, és a villamosítás is megtörtént, még a kép közepén, a templom mellett egy új, impozáns épületet is felfedezhetünk. Ez az alig pár évvel korábban, 1904-ben Art Nouveau stílusban épített szecessziós Városháza, amely a mai napig is Hodonín városának egyik, ha nem a legnagyobb építészeti büszkesége.

1904, a Városháza építése előtt

Helyén korábban a fenti képen látható kisebb épület, mögötte pedig az egykori zsidónegyed állt.

1909

Ez a csodás épület látható közelebbről is az 1909-ben készült fényképen is.

1910

Haladjunk tovább a tér felé. Az 1910-es képeslapon már a főként a tér két lényegi eleme, a Szent Lőrinc-templom és a Városháza látszik. Mellettük jobbra áll az egykori civil szövetség, majd később a szövetkezeti étkezde épülete, a Cigánbar.

Légi felvétel 1922-ből

1922-ből származik ez a légi felvételünk, amely a Masaryk teret mutatja be felülnézetből. A tér közepén a templom fehérlik, mellette jól látszik Antonín Riga műve, az 1716-ban alkotott barokk Szűz Mária oszlop. A templom tetejét 1911-ben salgótarjáni tűzálló cserepekkel fedték be.

Masaryk látogatása

Az 1924-es történelmi felvételünkön maga a tér névadójának a látogatása látszik, amint elhagyja a Városháza épületét.

1945

Más útvonalon ugyan, de szintén a Városházából való távozás látszik ezen az 1945-ben készült fotón. Persze itt nem egy újabb tipikusan csehes defenesztráció (azaz ablakon történő kihajítás) történt, pusztán menekülési gyakorlatot tartottak a tűzoltók. A jobb oldalon látható romos házak később lebontásra kerültek.

1954

Az 1954-ből származó fényképen a templom és sem zöld felületben, sem gépjárművekben még nem bővelkedő tér egy része látszik. Ez a helyzet mára jelentősen megváltozott. A lekövezett tér egy részét füvesítették, a teret díszburkolattal látták el, szökőkutat építettek és persze az autók számára is megfelelő útburkolatot és parkolóhelyeket hoztak létre. A jelen helyzetről árulkodnak az alábbi felvételek.

Érdemes ebbe a határ menti városkába ellátogatni és felkeresni a számos történelmi esemény helyszínét jelentő, szépen felújított főterét. A régi képek forrása: http://www.hodonin.ic.cz/