Prága
örök, de folyton változik. Ezt a kissé klisé jellegű
megállapítást igazolja a cseh főváros Köztársaság tere, a
Náměstí Republiky is, melynek múltjával és jelenével
foglalkozik Akkor és most sorozatunk legújabb cikke. A tér az
Óváros és az Újváros határán jött létre, és számos épülete
jelentős szerepet töltött be a cseh nemzet történelmében.
A prágai Köztársaság tér |
A
mai Köztársaság tér első építménye több mint valószínűleg
az a XV. század utolsó évtizedeiben emelt Lőportorony lehetett,
amely ma is Prága egyik legimpozánsabb építészeti emléke. A
tornyot, illetve a szomszédos egykor volt Királyi Palota történetét
korábbi cikkünkben már részletesebben bemutattuk. 1636 és 1653
között a tér egy másik fontos elemének, a barokk Szent
József-templom illetve a kapucinus kolostor építése zajlott, de
ez utóbbit ma már ne keressük a téren. Az épületegyüttes
sorsának alakulásáról bővebben egy kicsit később szólunk.
1769 |
A
most bemutatandó első térképünk 1769-ből származik és a
formálódó teret mutatja. A tér délkeleti sarkában látható a
négyzetes alaprajzú Lőportorony, szomszédban egy kis kastély
kápolnával, vele szemben pedig már ott áll (szintén egy sötéten
sraffozott épület) a mai U Hybernů kiállítási palota előde, a
XVII. századi Prágában letelepedett ír szerzetesek temploma. A
templom és a hozzá tartozó kolostor épületeket 1652-59 között
építették egy korábbi, még 1355-ben, IV. Károly király által
emeltetett bencés kolostor helyén.
A Szent József-templom bejárata ma |
Ugyancsak
megfigyelhető a tér északkeleti szegélyén a már említett Szent
József-templom és a kapucinus kolostor is. A templom homlokzata
előtt ma angyal szobrok láthatók, a bejárat mellett pedig Judás
Tádé és Szent Ferenc barokk szobra áll. Ezek egykor a
Károly-hidat díszítették. A templom mellékoltár képeinek egy
része a híres-neves festőművész, Karel Škréta alkotása. A tér
északnyugati szegletében álló hosszúkás épület, az 1637 és
40 között emelt ún. Norbertinum mögött egy további jelentősebb
építmény, az egykori reneszánsz stílusban épített, majd a
XVIII. század elején barokk stílusban megnagyobbított
norbertiánus (premontrei) Szent Benedek-templom látható.
A Szent Benedek-templom, mellette a Norbertinum (1740) |
Alig
pár évtizeddel később a tér jelentősen átalakult, amelynek
hátterében elsősorban II. József türelmi, illetve
szekularizációs rendelete állt (1782. január 12.). Az uralkodó
ez utóbbi rendeletével a nem tanítással, gyógyítással vagy
tudománnyal foglalkozó szerzetese rendeket feloszlatta, és közel
140 kolostort felszámolt.
U Hybernů |
Ezen
rendek között volt az ír szerzetesek rendje is, így a
templomuk-kolostoruk hamarosan kiürült (1786-ban), a lakóik
visszatértek Írországba, majd a funkció nélküli épületeket
1808 és 1811 között empire stílusban átépítették (lásd az
1820-ban készített rajzot). Ezt követően az U Hybernů kiállítási
palota vámházként, raktárként szolgált, nevében őrizvén meg
az egykori itt élt ír szerzetesek emlékét (Hibernia ugyanis
Írország latin neve). Az ír szerzetesekről még fontos
megjegyezni, hogy a legenda szerint ők voltak azok, akik
megtanították a cseheket a krumpli termesztésére, amely zöldség
nélkül a mai cseh konyha (is) már elképzelhetetlen lenne.
1841 |
Az
1841-ben készített térképről már hiányzik az 1792-ben
lebontott Szent Benedek-templom, melynek alapját a XX. század
végén, a Kotva, azaz Horgony nevet viselő áruház építésekor
számolták fel végleg. De áll még a Norbertinum, amelynek
használói már nem a szerzetesek, hanem az úri hölgyek (Úrhölgyek
Intézete). Mivel II. József a kapucinus rendet is feloszlatta,
ezért a Szent József-templom melletti kolostort is elbontották,
helyére a József kaszárnya épületeit emelték. Egészen 1833-ig
magát a templom épületet is a katonaság hasznosította.
Josef Kajetán Tyl emléklap |
1834-ben
Josef Kajetán Tyl, drámaíró-színész, ekkortájt a laktanya
irodai futárja itt írta meg a „Kde domov můj.”, azaz a „Hol
az én hazám” című költeményét, mely később a cseh nemzeti
himnusz lett. Ugyancsak kaszárnyaként és katonai akadémiaként
használták a Lőportorony melletti egykori palota részeket is, míg
az U Hybernů a térképen is látható felirat szerint ekkortájt
Fővámház szerepet töltött be.
1910 |
Az
1910-es térképen újabb szembeötlő változásokat figyelhetünk
meg. A Lőportorony melletti régi kaszárnya épületeket időközben
lebontották majd a helyükre 1906 és 1911 között a prágai
Reprezentációs Házat, a cseh nemzeti függetlenség egyik
szimbólumát emelték. Tőle északra kialakult épületháromszög
délnyugati épülete a híres Hotel Párizs. Ennek a tömbnek
közvetlenül a teret határoló épületei közül a délebbre
található az Osztrák Allianz Biztosító háza, míg a tőle
északabbra eső a Kereskedelmi Kamara épülete volt. Mindkettő a
XX. század első éveiben épült.
A Biztosító és a Kamara épülete, balra hátul az épülő Hotel Párizs |
Az
U Hybernů még mindig vámház és csendőr központ, míg a József
kaszárnyánál, az épületek egy részét lebontva új, neoromán
stílusú tömböt építettek. A térkép azt is elárulja, hogy már
igencsak beindult a prágai tömegközlekedés. 1875-től lóvasút,
sőt 1898-tól már villamos is átszeli a József teret.
1938 |
Az
1938-ban készült térképen egy-két nagyobb változást
figyelhetünk meg. Az egykori Norbertinum, majd Úrhölgyek Intézete
épületét 1928-ban végleg lebontották továbbá maga a tér az
első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásával új nevet kapott.
Innentől fogva már nem József térnek, hanem Köztársaság térnek
nevezik.
Metró építés a Köztársaság téren |
A
Köztársaság tér épületei a II. Világháborút komolyabb
károsodás nélkül átvészelték, de állaguk folyamatosan
romlott. A prágai metró építésekor a tér is egy megállóhoz
jutott, ekkortájt került sor az útburkolat felújítására is.
1970 és 1975 között megépült a már említett, sok hatszögből
álló Kotva Bevásárló Központ az egykori Szent Benedek-templom
illetve Úrhölgyek Intézete helyén. A Kotva építészeti
szempontból igen értékesnek mondható, tükrözvén egy kor
építészeti stílusát, ezért ma már védelem alatt áll.
Az egykori kaszárnya, ma Palladium és a Szent József-templom |
Az
1990-es évektől kezdve további kisebb változások történtek a
Köztársaság téren. A Szent József-templom és paplak mellett,
pontosabban az utca túloldalán az addig üresen álló saroktelken
megépült egy bank modern épület. 2006-2007-ben pedig az egykori
József kaszárnyát és a mögötte fekvő területet alakították
át egy óriási bevásárlóközponttá, amely a Palladium nevet
viseli.
Körkép a napjainkban |
Aki
Prágában jár, annak csak ajánlani tudjuk, hogy feltétlenül
keresse fel ezt a folyton változó, izgalmas történetű, szép
teret.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése