Húsvétkor
az élet megújulását ünnepeljük, és az ilyenkor használt
jelképeink, és szertartásaink is mind erre tesznek utalást.
Szinte mindegyik szimbólumra igaz, hogy eredete réges-régi időkre
nyúlik vissza. Az eredetnyomozás során hol Egyiptom neve bukkan
fel, vagy a kereszténység kezdetének kora, más esetben a 11.
század, és sorolhatnánk így tovább.
Most elsőként a húsvéti tojás történetébe pillantunk be egy picit. Maga a tojás nem kisebb dolgot szimbolizál, mint az új életet és a feltámadást. A régi korokban az elhunytak mellé a sírba tojást is tettek, részben azért, hogy szimbolikus táplálékként szolgáljon számukra a túlvilágon, másrészt pedig az újjászületés jelképeként. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a rituálé Cseh- és Morvaországban még a kora középkorban is élő hagyomány volt. A Brno közelében található Velké Hostěrádky településen egy 11. századbeli sírban bukkantak ilyen leletre. A tojás ünnepivé válásához hozzájárult, hogy a keresztény egyházfik a 12. században bevezették az egyházi liturgiába a Húsvéti tojások megáldását. Ezek piros színű tojások voltak és keresztény értelmezés szerint Jézus Krisztus kiontott vérét szimbolizálták. Ugyancsak az ősiségre utal, hogy már a legrégebbi cseh szótárban is fellelhető volt a pirosra színezett és kidíszített Húsvéti tojás fogalma.
A
népi hagyományokban is hamar felbukkantak a díszes húsvéti
tojások és a köréjük fonódó népszokások. Már az 1450-es
években feljegyezték, hogy Húsvétkor a fiúk az elrejtett színes
tojások keresésére indultak, amelyeket egy kis vesszőzés vagyis
pomlázkázás fejébe kaptak a lányoktól. A lányok érzelmeiről
szavak helyett a tojásokon fellelhető motívumok beszéltek, így
nem volt mindegy, hogyan sikerült a tyúkok alól kivett tojások
kidíszítése.
Bizony,
a tojásfestés valóságos mesterséggé nőtte ki magát, a
technikák folyamatosan fejlődtek. A legrégebbiek közé tartozik a
viaszolás, amikor is méhviasz segítségével vitték fel a mintát
a tojásokra, majd ez után következett a festés, és végül a
szárazra törölt tojásokon kirajzolódtak a minták. Néhány
festék növényi eredetű, forrása például az almafák kérge
vagy az éger, vagy éppen a zöld kukorica. Akárcsak hazánkban a
hagyma héjával való festése a mai napig fennmaradt. A 16. sz.
végén a piros színt például egy Brazíliából importált fa
kérge segítségével állították elő. Később elterjedt a
kaparás technológiája, amikor a befestett tojásról lemaratták
vagy lekaparták a festéket, és alatta felbukkant a tojás héjának
eredeti színe, szépséges mintákat adva ki. Dél-Morvaországban a
20. század elején ez a díszítési mód volt a legelterjedtebb.
Szlovák területen pedig később megjelentek a drótos, fémmel
díszített tojások, manapság pedig a perforált minták a
legdivatosabbak.
Igazi tojásfa! |
A
tojások mellett a Húsvét másik „főszereplője”, az ünnepi
asztalokon helyet kapó, számunkra már-már egzotikusnak számító
húsvéti bárány, a Velikonocní Beránek. Esetében ne a fiatal
állatka illatozó húsára gondoljanak, sokkal humánusabb,
pontosabban állatbarátibb dologról van szó. Titkát hamarosan
felfedjük. A
sült bárány régen bohém földön is hagyományos ünnepi étel
volt, amelyet a keresztény hagyományokból adódóan az áldozat és
a megváltás szimbólumaként fogyasztottak. A juhtenyésztés
azonban fokozatosan visszaszorult, ezért hús helyett egyre inkább
csak szimbolikus formában kezdett megjelenni az ünnepi asztalokon.
Micsoda ennivaló szépségek! No nem mindegyik... |
A
bárányt ma jobbára édes süteményként készítik el és
fogyasztják, és helyet kap szinte minden cseh család asztalán.
Nagyon kedves színfoltja a húsvéti asztalnak, főleg akkor ha
sikerül szép formát adni neki. Ha kicsit csúnyácskára
sikeredett, az se baj, legalább vidám perceket okoz a rápillantó
családtagoknak.
A
Beránek egy fekvő bárányka alakú édes sült tészta, amit
gyakorta csokoládéval is leöntenek, főként ha fekete bárányt
akarnak készíteni. Belül többnyire puha piskóta tészta, de a
bárányka zseléből is elkészíthető. A kis bárány díszítési
lehetőségei pedig szinte végtelenek.
Fehér bárány és a fekete társa |
Népszerűségét
az is jelzi, hogy a tortaforma készítők kimondottan Beránek
formákat is gyártanak, így a háziasszonyok könnyedén
versenyezhetnek abban, hogy ki teszi a legszebben díszített húsvéti
bárányt az asztalra.
Ezúton
kívánunk valamennyi olvasónknak Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Veselé Velikonoce!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése