Kašperk vára, az Arany-ösvény őre

Csehország Pilzeni kerületének dél-keleti szélén, a dél-csehországi kerület szomszédságában, Kašperské Hory városától három kilométerre található a legmagasabban fekvő cseh királyi vár, Kašperk (Karlsberg). A Šumava -hegység egyik északi előhegyének ovális alakú tetején, 886 méter magasan álló várkastély büszkén jelzi az egykori cseh királyok erejét.

Kašperk büszke vára

A vár története 1356-ban kezdődött el, mikor is IV. Károly cseh király és római császár parancsot adott egy új erőd megépítésére. Az uralkodó egy Vít nevű építészt (más néven Selymes Vitust) bízta meg a kivitelezéssel, aki Michal Parléř-el közösen irányította a munkálatokat. Mindössze öt év elteltével a vár főbb részei már álltak is.

A vár grafikai rekonstrukciója

De miért is volt szükség egy új vár megépítésére? Mindjárt három indokot is tudunk mondani. Mindenekelőtt szükség volt a cseh-bajor határvidék fokozottabb felügyeletére, esetleges ellenséges csapatok betörésétől való védelmére. Másrészt Kašperské Hory körzete aranyban gazdag bánya vidék volt, és ezt az értéket mindenáron meg kellett őrizni. Végezetül a XIV. század elején kialakított Passau-ból jövő kereskedelmi útvonal (Arany-ösvény) biztonságát is fenn kellett tartani. Mindezen védelmi célok ellátásához pedig természetesen szükség volt egy várra, ahonnan be lehetett látni a tájat, és ha kellett csapatokat, vagy hírvivőket lehetett küldeni.

Kašperk ugyan királyi vár volt, de maga a király nem csupán sohasem látogatta meg, hanem magát az épületet is kvázi bérbe adta. A kastély aktuális bérlői-urai egyúttal megkapták a környező térség adminisztratív irányítási, bíráskodási jogát is. A vár birtokosai az idők során sűrűn változtak. Kezdetben a prágai érsek és a IV. Károly egyik szövetségesének adták a várat, majd 1411 és 1454 között a vár a Zmrzlíkú ze Svojsína család kezében volt, akik az Utraquisták, azaz a huszita mozgalom egyik ágához tartoztak. Ezért is kerülhette el a vár a huszita seregek ostromát, pusztítását. Később más nemesi családok (Šternberk, Švamberk) adták át egymásnak a vár birtoklásának jogát. Egyik utolsó ura a Lokšany-ból származó Jiří sziléziai lovag, Ferdinánd császár titkára, alkancellárja volt.

A környékbeli aranykészletek kimerülésével a térség és egyben a vár jelentősége is csökkent, így a XVI. század második felétől kezdve fokozatos pusztulásnak indult. Kašperské Hory városa az addigra már erősen romos várat 1616-ban megvásárolta, de sok mindent ők sem tudtak már vele kezdeni egészen a XIX. század második feléig. Ekkor merült fel a városvezetésben a gondolat, hogy a gótikus erődöt, pontosabban annak romjait újból hasznosítani lehetne, kellene. Ezt követően sok-sok kisebb-nagyobb rekonstrukciós lépés követte egymást, aminek köszönhető, hogy ma a vár, mint a középkori kastélyok egyik szép példája látogatható a turisták számára.

A vár 1925-ben

Alig 400 méterre a vártól egy kisebb dombtetőn áll a Pustý hrádek azaz Elhagyott erőd nevet viselő rom, amelyet a XV. század második felében, mondhatni a környék egyik fénykorában épített Zdeněk a Šternberk család sarja a kašperki erődrendszer kialakításának részeként. Ma innen nyílik az egyik legszebb kilátás Kašperk várára és a környező tájra.

Az elhagyott erőd romjai, távolban várral

A vár ma nem csupán a szépen helyreállított középkori falaival, épületeivel hanem kiváló várnéző túrákkal is várja a látogatókat. A vár jelenlegi „ura”, megbízott vezetője, Mgr. Zdeněk Svoboda gondoskodik arról, hogy az év során a látogatók remek kulturális programokban, színházi előadásokban, vívó bemutatókban, kézműves kiállításokban is részesülhessenek.

Kašperk télen

A cikk elkészítéséhez Mgr. Zdeněk Svoboda, és Filip Petlička nyújtott segítséget! Ezúton is köszönjük!