Csehország természet-, tájvédelmi területei III. – Óriás-hegység (Krkonoše) Nemzeti Park

Észak-kelet Csehország szélén, a lengyel határon átnyúlva terül el az Óriás-hegység. Nevéhez hűen Csehország legmagasabb, 1500 méter feletti hegycsúcsait magába foglaló hegyvidéki terület kétharmada Csehországhoz, míg közel egyharmada Lengyelországhoz tartozik. A lengyel oldal a markánsan meredekebb, veszélyesebb, sziklafalakkal határoltabb, míg a cseh oldal inkább lankásabb, felszabdaltabb, mondhatni barátságosabb.

Az Óriás-hegység és a főbb csúcsok

A főképpen gránitból és más átalakult kőzetekből felépülő hegység felszínét történelme során a szél, víz és jég egyaránt formálta. A hegycsúcsokat az év nagy részében felhők takarják, vagy éppen az északi irányból érkező, időnként orkán erejűvé váló balti szelek támadják. Az évi középhőmérséklet inkább Izlandra, mint egy klasszikus közép-európai hegyvidékre emlékeztet (0-6 °C). Az első ránézésre kopasz hegytetők ugyanakkor számos geológiai érdekességgel szolgálnak.

Az Óriás-hegység nyáron

A hegység az Elba forrásterülete, amely itt a hegyvidéken két ágra oszlik (Elba, Fehér-Elba). Maga a folyó a hegygerinc közelében, 1387 méter tengerszint feletti magasságban ered. Az Úpa folyó és a Fehér-Elba völgye között fekvő kis fennsíkon terül el az egyik legjelentősebb magashegyi láp (Úpské rašeliniště), amely a két folyót és más kisebb patakokat is táplálja. A hegység további fennsíkjain is számos szubarktikus tőzeg láp fekszik, amelyeket kopasz hegytetők, kevert erdejű hegyoldalak és hegyi rétek vesznek körül, összességében igen változatossá téve a területet. Igazi látványosságok közé tartoznak a vízesések, amelyek közül a Pančavský 145 méter, a Horní Úpský pedig 120 méter magas.

A kisebb, de annál szebb Mumlavský-vízesés

Az Óriás-hegység legmeghatározóbb látványeleme természetesen a Csehország legmagasabb csúcsát is jelentő Sněžka (Schneekoppe), amely 1602 méter magasra nyúlik. A csúcs, nem kis erőfeszítések árán gyalog és jóval könnyedebben felvonóval is megközelíthető.

Nemzeti Park logó

Itt ezen a mintegy 50 km hosszú és 20 km széles (454 km²) hegyvidéki területen létesült, pontosan 50 évvel ezelőtt (1963-ban) az akkori Csehszlovákia második, ugyanakkor Csehország első nemzeti parkja, az Óriás-hegység (csehül: Krkonoše) Nemzeti Park. A 370 km² kiterjedésű védett terület 1992 óta az UNESCO által nyilvántartott bioszféra rezervátum. A védelem meglehetősen ráfért a területre, hiszen a csehországi iparosításnak köszönhető környezetszennyezés ekkora már igen erősen éreztette pusztító hatását az Óriás-hegységben is. Szerencsére az ipari környezetszennyezés mértéke mára jelentősen mérséklődött, de továbbra is számos veszély fenyegeti a természetet.

Az Óriás-hegység nem csak természeti, hanem kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő értékekkel bír. A legendabéli Krakonoš, azaz a szakállas hegyi ember/szellem védelme alatt álló hegység az elmúlt kétszáz év során különféle művészek kedvelt ihletadó terepe volt. Ide járt többek Johann Wolfgang Goethe vagy éppen Caspar David Friedrich a kora romantika egyik kiemelkedő festője is.

Caspar David Friedrich festménye az Óriás-hegységről

Az Óriás-hegység több mint 700 (!) km hosszú jelzett ösvényei nyaranta kiváló terepet biztosít a bakancsos turisták (akik már a XVIII. században megjelentek a hegységben) kalandozásai számára, mivel a forró nyári napokon is hűvös völgyek fogadja őket. Évente 4-6 hónapon át, nem ritkán 3 méter vastag hótakaró borítja a magasabban fekvő területeket, így igazi síparadicsomnak számít. Nem csoda, hogy egész Európából érkeznek a síelni vágyók tömegei.

Az Óriás-hegység télen

A természeti értékek gazdagságából és a táj varázslatos szépségéből adódó népszerűsége jelenti ma a Nemzeti Park számára a legnagyobb veszélyt. Évente csaknem 10 millió ember keresi fel a területet, amely igen erős környezeti terhelést jelent az Óriás-hegység természeti értékei számára. A Nemzeti Park – melynek adminisztrációs központja Vrchlabí városában működik – fő feladata így a terület védettségének fenntartása, mégpedig oly módon, hogy a turizmusból élő helyi lakosok, valamint a turisták érdekei se sérüljenek.