Csehországot
járva lépten-nyomon különböző építészeti korszakokból
származó és eltérő stílusokban megalkotott lakóházakkal,
középületekkel, kastélyokkal, sőt még várakkal is találkozunk,
amelyeket gyakran ékesítenek homlokzati sgraffito
díszítések. A sgraffitók néha egyszerű geometriai mintái vagy
a máshol gondos részletességgel kidolgozott jelenetei, növényeket
mintázó díszítései gyönyörködésre adnak okot, és szinte
évszázadokkal repítenek vissza bennünket az időben. De
nézzük meg mi is ez a – remélhetőleg mások érdeklődését is
felkeltő – sgraffito, és miért találkozunk vele oly sok helyen
Csehországban?
Sgraffito minta |
A
sgraffito olasz eredetű szó, és ebből már következtethetünk
arra, hogy a középkori Itáliából, a reneszánsz építészet hazájából
érkezett Csehországba. Idejét tekintve mindez főként a 16.
század második felében történt, amikor is szép számban
érkeztek itáliai építészek a Habsburg udvarba. Az első
mestereket I. Ferdinánd kérte fel az 1520-as években, majd ez a
tendencia folytatódott II. Miksa német-római császár idejében
is. A legnagyobb itáliai építész mesterek elsősorban Prágában
dolgoztak, amely a Habsburg Birodalom egyik rezidenciális városa
volt. I. Ferdinánd uralkodása idején fő feladatuk a birodalmi
városok megerősítése lett, a későbbi uralkodók pedig inkább már új épületek létrehozásával bízták meg őket.
A
nemesi családok is megengedhették maguknak, hogy gazdagságuk
csillogtatása végett foglalkoztassák a polihisztor mestereket.
Ezért találkozhatunk a dél-csehországi Prachatice városában is
szép számban sgraffito díszítésű reneszánsz házakkal, itt
ugyanis a 16. sz. második felében igen jelentős gazdasági növekedés vette
kezdetét a só, a gabona és a maláta kereskedelmének köszönhetően.
Volyně, városháza |
A
sgraffitók esetében a mesterek neve sajnos nem mindig maradt fenn,
és a nagyobb korabeli építkezéseknél is nehéz
beazonosítani, hogy melyik építész hol és milyen szerepkörben
tevékenykedett. Ezzel kapcsolatban a bécsi levéltárakban sok
dokumentumot őriznek, azonban ezek sem mindig elég pontosak. Néhány
mestert azonban mindenképpen fontos megemlítenünk. Így a milánói
származású Francisco
da Pozzo-t,
a
Luganói-tó
közeléből származó Pietro
(Petrus) Ferrabosco-t,
aki fiatal korától kezdve egész életében a Habsburg Birodalom
területén dolgozott, de nem kisebb név Jacopo
Strada
neve sem, akinek a Bučovicei
reneszánsz kastély
tervezését tulajdonítják. Az előbbi két mester
hazánkban
is részt vett a végvárak erődítési munkálataiban. Litomyšl városához
kötődően Giovanni
Battista Aostalli és
Ulrico Aostalli
nevét se felejtsük el, ugyanis ők tervezték és építtették az UNESCO Világörökség részét képező, sgraffitóval igen gazdagon
díszített reneszánsz
kastélyt.
Az itáliai mesterek mellett természetesen cseh építészek és
szakemberek is dolgoztak. Így a kastély sgraffitoi Šimon
Vlach
nevét dícsérik, aki a kézjegyét is a kastélyon hagyta. Tehát
így terjedt el a reneszánsz építészeti stílus Közép-Európában,
és vele együtt természetesen a sgraffito is.
Litomyšl kastélya |
Híres
sgraffitós épület Csehországban a prágai Hradzsin téren
található Schwarzenberg-palota, amely
a főváros egyik legjelentősebb reneszánsz épülete. Agostino
Galli vagyis Augustinus Vlach
építész munkája nyomán a korai reneszánsz időkben (1545 és
1567) épült. A palota épülete is gyönyörű, de a pazar
észak-itáliai és velencei típusú sgraffitók még inkább
emelnek a fényén. A gyémánt kváder mintázatúnak nevezett
sgraffitók távolabbról nézve szinte térhatást keltenek, felsőbb
részeit pedig gazdag, növényi mintázatú sgraffitók díszítik.
Ezt az épületet cseh reneszánsz stílusúnak is nevezik, mert az
itáliai és a német hatás is keveredik benne.
Schwarzenberg-palota, Prága |
A
sgraffito elnevezés magát a technikát is takarja, amely viszonylag
olcsónak mondható, ám nagyon munkaigényes és nagy szakértelmet,
valamint türelmet igényel. A sgraffiatura és a sgraffio olaszul
karcolást jelentenek, és ez már önmagában is sugallja, miként
készül a sgraffito. A technika lényege, hogy a falra két vagy
több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl
egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe
pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal
kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az
eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más
színű rétegek is. Az alapréteg színe rendszerint sötétebb, de
vannak ún. kontra sgraffitók is, ahol ez pont fordítva van. A
reneszánsz korban a fekete szín elérésére finomra őrölt
faszenet vagy hamut használtak.
Cseh
földön azonban nem csak a középkorban születtek sgraffito
alkotások. A 19. század második felében alkotott Mikoláš
Aleš cseh
festő, illusztrátor és dekoratőr, aki
Plzeňben, Prágában, Písekben is sok művet hozott létre.
Sgraffito-i szinte már freskókkal felérő műalkotások.
Plzeňi sgraffito |
Abban,
hogy ennyi sgraffito maradt fenn, nagy szerepe van a restaurátoroknak
és a felújításokat végző szakembereknek, akiknek első
feladatuk a sgraffitók megkeresése, ugyanis a felújítások
alkalmával az eredeti sgraffitós homlokzatokat sok esetben
eltüntették. A prachatice-i munkákat Václav
Šplae
és munkatársai végezték, akiknek nem egy alkalommal 20
vakolatréteget is el kellett távolítaniuk, mire ráakadtak a
sgraffitót tartalmazóra. Ugyanez fordult elő a Litomyšl-i
kastélynál is, ahol a barokk kori átépítések miatt tűntek el
az eredeti sgraffitók, majd sajnos ez a tendencia folytatódott a
20. századi felelőtlenül elkövetett felújítások során is.
Sgrafitto más színben, Tábor |
Érdemes
még a felújítások kapcsán a plzeň-i régióban található
Nepomuk városához közel fekvő Žinkovy
kastélyát (Zámek
Žinkovy)
is
megemlíteni,
ahol jelenleg teljes épület-rekonstrukció zajlik . A kastély egyik
külső részét gazdagon díszítik részletes kidolgozottságú
sgraffitók, amelyeket 1964-ben újítottak fel legutóbb. A
munkálatokat a ma is működő prágai Štuko
nevű cég végezte. A jelenleg is látogatható épület felújítása
nagyon jól halad, és a tulajdonosok információi szerint a
sgraffito díszítésű szárnyak restaurálására idén
szeptembertől kerül sor. Reméljük, hogy megmaradnak ezek a
gyönyörű műalkotások, mi most mindenesetre megörökítünk itt
néhányat belőlük. (A cikk írása óta a rekonstrukció befejeződött.)
Žinkovy kastélya (a felújítás előtt) |
Történetünkben
megemlíthetnénk még Tábor,
Třeboň,
Třebíč,
Telč, Kladno
városait is vagy a dél-csehországi Rosenberg
(Rožmberk)
család várait, kastélyait, és szinte vég nélkül folytathatnánk
a sort a szebbnél-szebb épületek felsorolásával, itt azonban
most megállunk. A jövőben igyekszünk részletesebben bemutatni
egy-egy kiemelkedő szépségű és jelentőségű sgraffitós
épületet. Addig is jó szívvel ajánljuk a csehországi sgraffito
vadászatot, azaz csodálják meg őket testközelből! Higgyék el,
megéri!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése