Oláh savanyú leves, azaz kóstoljuk meg a morva Valašská kyselice-t!

Néhány hete módunkban állt megkóstolni a Dél-Morva vidék egyik jellegzetes levesét a Valašská kyselice-t, vagyis az Oláh savanyú levest, amire lélekben már régóta készülődtünk. Kíváncsiságunk arra késztetett, hogy mindenekelőtt megfejtsük miért is hívják valašskának azaz oláhnak ezt a levest.

A leves forrását jelentő térség neve Valašskonak (Oláhföldnek), amely a vlach vagy valah (oláh) névből alakult ki. Az itt élő népcsoport anno egy balkáni félnomád pásztornép volt, akik kezdetben Erdély hegyes vidékeire települtek be, majd a Kárpát-medence egész területére, sőt még messzebbre is eljutottak, főleg a törökök elől való menekülésük során. Életmódjukat, népművészetüket, építészeti kultúrájukat szinte egy az egyben megőrizték. Ennek köszönhető, hogy manapság is megismerhetjük a sajátos gasztronómiai értékeiket, így ezt a különleges levest is.

Mielőtt valaki nekiállna a leveshez, egy kis szubjektív figyelmeztetés: A fogyasztását csak bátraknak és legfőképp jó gyomrúaknak ajánljuk!

Hozzávalók:

350 g savanyú káposzta
2 közepes burgonya
15-20 dkg oláh kolbász vagy sonka
2 dl tej vagy főzőtejszín
2 evőkanál liszt
só, bors
2 teáskanál majoranna
1/2 teáskanál kömény
2 golyó szegfűbors
1 babérlevél

Az oláh kolbász alatt hazánkban keressünk valami jó minőségű, akár 80%-ban sovány sertéshúst tartalmazó kolbászt, amelyben a szalonna darabok emelik megjelenésének fényét.

A leves elkészítése:
A savanyú káposztát öntsük fel vízzel úgy, hogy az éppen ellepje. Ha a káposztánk nagyon savanyú lenne, akkor főzés előtt természetesen öblítsük le egy kicsit. Hagyjuk lassan főni és közben adjuk hozzá az összes fűszert. Körülbelül 15 perc főzést követően adjuk hozzá az apró kockára vágott burgonyát, a kockára vágott kolbászt vagy sonkát, és további 20 percig lassú tűzön főzzük. A főzőtejszínhez adjunk egy kis vizet, és keverjük bele a lisztet, majd a keveréket csurgassuk bele a levesbe. Ízesítsük ízlés szerint sóval és borssal. Miután besűrűsödött és összeforrt a levesünk, készen is van a tálalásra. Friss kenyérrel fogyaszthatjuk.

Dobrou chu't, azaz jó étvágyat kívánunk!