Zarándokoljunk el Mariánská Týnice-re!

Csehországi útjaink során egyik kedvenc programunk amikor a szálláshelyről elindulva, térképpel a kézben (persze nem a sofőrében) elindulunk kocsikázni a környéken. Nincs előre eldöntött cél, csak azt nézzük, hogy hol melyik településen jelölnek bármiféle műemléket. Nem tudjuk előre hogy a jelzés csak egy lepusztult kastélyt, vagy éppen egy szemünknek, szívünknek kedves építészeti, kulturális csodát takar. Egy-egy ilyen nap során az autóvezetés élményei (dimbes-dombos tájon, kiváló minőségű kanyargós, rally utakon kocsikázás...valóban imádnivaló!) mellett mindig rábukkanunk egy-két-három-sok kedvenc helyre.

Gulyás cseh módra

Egy jó tanáccsal kezdjük bejegyzésünket a Csehországban járó, s menet közben igazán finom ételre vágyó éhes utazók számára. Ha alaposan megéheztek, és jó magyar szokás szerint egy gulyással szeretnék csillapítani éhségüket, bátran vállalják be a cseh gulyást is, melynek (népszerűsége okán) Csehországban nagyon sokféle elkészítési módja van. A cseh gulyásokat azonban alapvetően ne a levesek között keressék a hostinecek és éttermek étlapjain, ahogy azt itthon megszokták!!

No, de fejtsük ki egy kicsit bővebben a csehországi gulyáshelyzetet. A cseheknél a gulyás a magyartól eltérő leves változata mellett elterjedt, a náluk a paprikásnak, pörköltnek megfelelő étkek kategóriájába tartozó guláš, így a fő ételek között kap helyet. Az étlapokon a Hotová jídla, azaz a készételek között érdemes keresgélni Hovězí guláš, Segedínský guláš, Vídeňský Fiakr guláš és egyéb, számunkra nehezen kiejthető nevekkel illetett finom fogásokat. 
 

Zvíkov- Přemysl vár, a folyók találkozásánál

Ahogyan azt ígértük Zvíkov várának bemutatásával folytatjuk blog bejegyzéseink sorát. Nos, kezdjük is el hamar. Zvíkovské Podhradi azaz Zvíkovváralja falu határában található az az Otava, és Moldva folyók által körbeölelt sziklaszirt, amely mondhatni mind védelmi, mind esztétikai szempontból ideális terület egy erődítmény megépítéséhez. Így nem csoda, hogy a cseh királyi család már a XIII. században úgy döntött: márpedig kell ide egy vár! A feljegyzések szerint már a kelták idejében is állt itt egy kis erőd, de ennek nyoma sem maradt. Az új vár építtetője I. Vencel király volt, aki maga is sokat tartózkodott itt. A vár működtetését ugyanakkor természetesen másra, egy bizonyos Konrad nevezetű janovicei nemesre bízta.

Úton a vár felé

Akkor és most 3. - Zvíkov vára és az Orlíki tó

Akkor és most sorozatunk folytatásaként ellátogatunk Csehország egyik legizgalmasabb várromjához és a lábainál elterülő „tóhoz”.

Első, valamikor 1850 körül készült képünkön Zvíkov várának távoli képe látszik. Jól látható az ekkor még igen jó állapotú kastély, amelyhez hosszú, kanyargós gyalogút vezet. És ugyancsak megfigyelhetjük a vár alatti mélységben kanyargó folyót, az Otava-t. Ami azonban nem látszik, az a vár túl oldalán hömpölygő vizű másik nagy folyó, a Vltava (Moldva). A zvíkovi várat ugyanis – ezzel immár nem árulva el nagy titkot – e két nevezett vízfolyás összefolyásánál építették egy hatalmas sziklatömb tetejére.

Idézet és pár kép I. – Rumcájsz és a jičini “tornyoskapu” / Václav Čtvrtek – Radek Pilař

Újabb sorozatra szántuk el magunkat és ezúttal - az eddigiektől eltérően - nem fogjuk az olvasóink figyelmét súlyos negyed-fél órára lekötni. Bejegyzésünkben semmi egyéb nem lesz csak egy rövid idézet, és pár szöveghez illeszkedő kép. Mégis bízunk benne, hogy a cseh szerzők, sok esetben a magyarok többsége által is ismert művei segítségével szórakoztató perceket okozunk a Csehország rajongók számára!

Első idézetünk Václav Cafourektől, írói nevén Václav Čtvrtektől származik, akinek köszönhetően a magyar gyerekek, és felnőttek számára is az egyik legismertebb cseh várossá vált Jičín. Hiszen ki ne emlékezne Rumcájszra, Mankára, és Csibészkére!

Csehországi sörfőzdék II. - Regent sörgyár - Třeboň

Sörfőzde sorozatunk újabb állomása Třeboň, a Regent sör városa, ahol a megannyi szépség mellett Csehország egyik legrégebbi sörfőzdéjét is megtekinthetjük. 

A sörgyárat, amint azt a Bohemia Regent sörös címkéi is hirdetik anno 1379-ben alapították, és működésében ekkoriban az Ágoston-rendi szerzetesek vettek részt tevékenyen. A környék már sokszor említett hírneves uralkodócsaládja a Rosenberg (a sörcímke vörös rózsája is utal rájuk) 1482-ben vette át és kezdte rögvest bővíteni a gyárat, a kastély melletti új pincék megépítésével. A család ekkoriban 19 sörgyárat birtokolt így a nevük még sokszor kerül más serfőzdék esetében is említésre.