Akkor és most 2. - Pelhřimov, Alsó (Jihlavai) Kaputorony

Akkor és most sorozatunk következő tagjaként a Prága és Brno között mintegy félúton fekvő Pelhřimov egyik fő nevezetességét, építészeti szépségét mutatjuk be. A városka főteréről kivezető egyik út őrzője az Alsó (Jihlavai) Kaputorony, avagy csehül Dolní (Jihlavská) brána, amely valamikor a 16 században épült egy korabeli védelmi rendszer részeként. Az ötemeletes, 36 méter magas, középkori sátortetős igen masszív épület már a látványával is riogatta a hívatlan, vagy rossz szándék által vezérelt látogatókat. A torony tetején eredetileg nem volt időmérő szerkezet, a két négyzet alapú órát valamikor a 17. század végén helyezték el a tetőhöz toldva. A toronyban 1994 óta egy igen „érdekes” múzeumnak, a Rekordok és Különlegességek Múzeumának ad otthont.

A szűz és az öreganyó - Trosky

Prágától északkeleti irányban, alig több mint 50 kilométerre egy varázslatos vidékre érünk, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy maga a bohém édenkert, hiszen a Cseh Paradicsom (Česky Raj) nevet viseli. A Mladá Boleslav, Mnichovo Hradiště, Železný Brod, Semily, Nová Paka, Jičín, Kopidlno, Sobotka és Dolní Bousov települések által határolt térség természeti, táji, kulturális értékeiről kisebb könyvet is írhatnánk, de ettől most megkíméljük olvasóinkat.

Alkonyodik a Paradicsomban, avagy ahogyan először megpillantottuk Trosky-t.

Együnk olcsón finomat! - Cseh gombaleves

Viszonylag hosszú idő telt el amióta itt a blog oldalain ettünk-ittunk, pedig jól tudjuk, hogy a testet is táplálni kell, nem csak a lelket. Most egy gombalevest készítettünk el, amely magán hordozza a csehek levesekkel kapcsolatos szokásait. A csehek ezt a fogást az étkezés egyik legfontosabb részének tartják, mert nélküle szerintük az étkezés nincs jól megalapozva. Ezek az ízekben gazdag, szinte előételnek számító étkek keltik életre az ízlelésüket.

Csehországi sörfőzdék I. - Eggenberg sörgyár – Česky Krumlov

Csehországról nehéz úgy blogot írni, hogy ne írjunk valamilyen formában a finom nemzeti italukról, a pivo-ról, azaz a sörről. Mivel számos remek sörre szakosodott honlap, blog található a neten, ahol lelkes és nálunk jóval hozzáértőbb sörisszák írják le remek kritikáikat a kipróbált nedűkről, így mi ezen a téren nem kívánunk velük vetekedni.

Ezért most induló sorozatunkban célunk inkább az egyes csehországi sörfőzdék történetének, múltjának és jelenének rövid bemutatása. Bizton állíthatjuk, hogy ezen többnyire építészeti, kultúrtörténeti szempontból is értékes gyárak külső vagy akár belső megtekintése akár az alkoholtól irtózó emberek számára is élményt jelenthet. És ha a sörgyárak meglátogatása közben „véletlenül” megszeretik a varázslatos cseh seritalt…nos ezért nem vállaljuk a felelősséget!

Špork – „Csehország alkirálya”

A kettővel ezelőtti blog bejegyzésünkben a kuksi kórház szépségeiről, a barokk szobor csodákról, és Braun Betleheméről szóltunk, de megéri hosszabban megemlékezni arról az emberről is, aki mindezek létrehozása mögött állt.

Gróf Franz Anton Graf von Sporck (csehül František Antonin Špork) (1662-1738) későbbi birodalmi titkos tanácsos, és kamarás igencsak mozgalmas életet élt, életével egyúttal megtestesítve a korabeli nemesi ideált, lovag modellt. Érdekességként meg lehet említeni, hogy neve kezdőbetűi a F.A.G.V.S azaz latinul a bükk szót alkotják.

F.A.G.V.S.

Akkor és most 1. – České Budějovice, Főtér

Most induló új sorozatunkban Csehország egyes természeti és épített értékeinek hajdan volt és mai képét mutatjuk be, régi képeslapok, fényképek és a közel múltban készült fotók segítségével. A képekhez természetesen mellékeljük az adott érték rövid leírását is. Reméljük Önöknek is élményt jelent a múltba tekintés, a világ változásának nyomon követése.

Sorozatunk első témájaként Dél-Csehország „fővárosa”, České Budějovice történelmi főterét választottuk. A ma, az egykori városalapító (1265) II. Přemysl Ottokár nevet viselő négyzetes tér (korábban a Szabadság illetve a Jan Žižka nevet is viselte) - amely a történelem során számos esemény szemtanúja és helyszíne volt - valamennyi épületéről jóformán kisregényt lehetne írni. Egy teret természetesen igen sok szögből le lehet fényképezni, a mi esetünkben az észak-északkeleti irányt választottuk.

1902