Természeti kincsek

Csehország bővelkedik természeti kincsekben. Az alábbiakban egy kis föld- és vízrajzi leírást leírást követően a vonatkozó cikkek linkjeit találhatják meg. Csak egy kattintás és irány a cikk!

CSEHORSZÁG FÖLDRAJZA

Az ország domborzati szempontból egységes rögvidék, melynek központi magja még a prekambriumban, több mint 570 millió évvel ezelőtt jött létre. Ehhez a karbon korban (i.e. 300-360 millió év), a Variszkuszi-hegységképződés során hegységek gyűrődtek, majd lepusztultak, és a harmadidőszakban (i.e. 2-6 millió év) rögösödtek. Ezt követően újra kiemelkedtek, illetve előterükben medencék süllyedtek be.

Kevésbé tudományosan fogalmazva az ország területe kisebb-nagyobb medencék halmaza, amelyet a határvidékeken magasabb peremhegységek veszik körül.

Nézzük meg, melyek is ezek a hegységek. Az ország északnyugati határát a gránitból, csillámpalából és kristályos palából álló Érchegység (Krušné Hory) alkotja, majd északkelet felé a Děčini sziklafalak követik, amelyet az délről északra haladva az Elba metsz ketté. Itt található Csehország egyik legnevezetesebb területe a Cseh-Svájc, a csodálatos homokkő oszlopok, bástyák, pillérek mese birodalma.

Az ország északi határának folytatását a peremhegységek közül a legmagasabb, az egyébként erősen lepusztult kristályos kőzetekből álló Szudéták alkotja, amely maga is több részre tagolódik. A Nyugati-Szudéták két párhuzamos, mintegy 1000 méteres háta (Lužické Hory és a Jizerské Hory) között helyezkedik el a Libereci-medence. A Lengyelországgal határos vidéken magaslik a Központi-Szudéták és annak legfőbb része a Krkonoše (Óriás-hegység), amely a közép-európai-rögvidék legmagasabb, legimpozánsabb gránit tömege. Itt található Csehország legmagasabb csúcsa a Sněžka (1603 m), a vén Havas és itt ered az Elba folyó is. A hegygerincek között a jégkorszaki gleccser vájta völgyeket, tengerszemeket találunk. Az Óriás hegység környezetében több helyen is gyönyörű homokkő szikla rengetegeket találhatunk, megannyi szél és víz formálta kőalakzatokkal. Ilyen a Cseh-paradicsomnak (Česky Raj) nevezett tájon a Prachovi, Hrubá Skála-i sziklavilág, vagy a lengyel határ környéki Adršpach-i, Teplici- illetve Broumovi-sziklarengeteg.


A Központi-Szudétákat a Keleti-Szudétáktól a dimbes-dombos Klodzkói-süllyedék választja el egymástól. Az Orlice-hegység (Orlické Hory) főként gneiszből és homokkőből épül fel. A peremhegységek folytatását a Třebovai-középhegység, a Kralicei-havasok (Králický Sněžník), a Rychlebi-hegység, majd a Magas-Jesenik (Hrubý Jeseník) alkotja. Ez utóbbi legmagasabb csúcsa a Praděd, amely 1492 méterre magasodik. A hegységet mély völgyek, keskeny hátak, illetve erősen felszabdalt területek jellemzik. Folytatása az Alacsony-Jesenik (Nízký Jeseník), amely fokozatosan vált át a dombsági jellegű, hullámos Odera-hegységbe. A Cseh-Morva-medencéket dél-délkeletre a Beszkidek és a Fehér-Kárpátok hegyvonulatai határolják.

Csehország dél-nyugati határán a Cseh-erdő és Šumava jelentik a Cseh-medence peremhegységét, melyek egyben a Szász-Bajor-hegyvidék részét is képezik. A Šumava-tól keletre találhatjuk az osztrák határon elnyúlva a Novohradi-hegységet.

Az ország központi tömegét a Cseh-masszívum alkotja, amely egy fennsík jellegű medenceterület, amelynek délkeleti pereme felboltozódott, s így elválasztja a Cseh-masszívum és a Kárpátok között a harmadidőszakban mélybe süllyedt Morva-medencét.A Cseh-masszívum középső és déli-délnyugati része a Közép-cseh-dombvidék, amely domborzati szempontból igen változatos terület. Központi része a Brdy-erdő, egy 700-800 m magas kvarcitvonulat.

Berounka-völgy egyik kiszélesedett területe a Plzeni-medence. Északnyugati irányban az ősrégi kőzetek kiemelkedtek a Karlovy Vary-hegységben illetve a Slavkovi-erdőbenAz itt létrejött termális vonalakra épültek a cseh fürdővárosok, mint például Karlovy Vary, Marianské Lázné stb.

A Brdy-erdőtől dél-keletre találjuk a České Budějovice-iés a Třeboňi-medencét amelyeket a Vltava folyó völgye köti össze. Délkeleten a Cseh-Morva-dombság anyagát délen gránit, északon pedig gneisz adja. Brnotól északra az ősi kőzetekre devon mészkő települt, létrehozva a varázslatos barlangjai miatt híres Morva-karsztot (pl. Punkevni-tavasbarlang). A Cseh-masszívum és az Érchegység között húzódik a Nyugati-peremvidék medencesorozata, melynek területén barnaszén képződött. A Chebi-, Sokolovi-, Karlovy Vary-, Chomutovi-, Mosti-, Usti-medencék vizét az Eger folyó (Ohre) vezeti le. A medencesorozat és a Cseh-masszívum közötti törésvonal mentén melegvízforrások, illetve bazaltvulkáni kúpok találhatók (pl. Duopovi-hegység és a Cseh-középhegység).

A Cseh-masszívum északi előterében húzódó területen kréta homokkőből és mészkőből álló táblás vidék jött létre. A törések mentén kisebb bazaltsapkás tanúhegyek is kialakultak. Északi, hullámos része már átmenetet alkot a Szudéták felé; déli része viszont egy nagy széles síkság (Elba menti síkság).

Végezetül néhány szó essen a Morva-medencéről, amely a Cseh-masszívum és a Kárpátok közti harmadidőszaki süllyedékben jött létre. A peremein felhalmozódott hordalékkúpokat a Morva és annak mellékfolyói feldarabolták, így dombvidékek alakultak ki. Déli része a Bécsi-medence, északon pedig a Morva-kapu köti össze a Baltikumot és a Mediterráneumot.


CSEHORSZÁG VÍZRAJZA

Csehország igazi folyóvízi birodalom, megannyi kisebb-nagyobb csermely, patak, folyó szeli keresztül kasul a tájat. Morvaország egy része kivételével (amely a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik) a Cseh medence folyóvizei kisebb-nagyobb kanyargásokat követően az Elbát és végső soron az Északi-tengert gazdagítják.

Az ország legnagyobb folyója az Elba, amely az Óriás-hegységben ered, és a Cseh-Svájc területén távozik Németország felé. Számos mellékfolyója közül kiemelkedik a Vltava (Moldva) amely a Šumava-ban két ág végén ered és begyűjtve a kisebb-nagyobb patakok, folyók vizét (Lužnice, Sázava, Berounka stb.) Prágától északra szállítja az Elbába. Az Elba további kisebb mellékfolyói közé tartozik a Metuje, Úpa, Orlice, Jizera, Mrtina, Cidlina. Az Elbába torkollik továbbá a Németországban eredő Ohře, vagy német nevén Eger.

Morvaország egyik fő folyója az Odera, amely az Ostravice és Opava folyók vizét gyűjtve észak felé távozik. A másik fő folyó a Szudétákban eredő, majd töretlenül dél felé tartó Morva, amely többek között az osztrák-cseh határ mentén kanyargó Dyje folyó vizeit fogadja magába. A Morva a cseh határt átlépve végső soron a Dunába csatlakozik Dévénynél.

Csehország nem csak folyóvizekben, hanem kisebb-nagyobb tavakban is gazdag. A mintegy kétszáz alapvetően kicsiny természetes tó mellett néhány nagyobb állóvizet is megtalálhatunk. Ez utóbbiak mind mesterségesek, általában az adott folyóvíz folyásának elgátolásával jöttek létre. Ide tartozik a Lipnói-tó, vagy éppen a Vranovi-tó. Ugyancsak ember alkotta állóvizek az általában kis területű bányatavak, valamint a legtöbb településen fellelhető piciny víztározó medencék. Ugyancsak a mesterséges tavak közé tartoznak a dél-csehországi Třeboň környéki halastavak, amelyek száma az ötezret is megközelíti, és összfelületük meghaladja a 25 ezer hektárt is.

Ha már a vizekről van szó, mindenképpen meg kell említenünk az ország termál, és gyógyvízkészletét is. Az egykor volt vulkanizmus nyomait jelző gyógy és ásványvizek elsősorban Csehország észak-nyugati részén lelhetők fel, az Érchegység lábánál (pl. Karlovy Vary), de a főváros környékén (Poděbrady) a dél-csehországi Bechyné, az észak-morva Jeseník, Dolní Lipova, Karlova Studenka vagy éppen a kelet-morva Luhačovice is híres gyógyhatású vizeiről

A csehországi természettel kapcsolatban eddig megjelent cikkeink: 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése