Egy személyes jellegű megjegyzéssel kezdeném. Megboldogult
középiskolai és egyetemi éveimben igyekeztem a genetika, másnéven örökléstan rejtelmeibe
is betekinteni. Imádtam a tudományág logikusságát és nem kevésbé a mögötte
rejlő varázst, a mai napig se teljesen feltárt részterületeinek
titokzatosságát. A biológia eme mára egyre fontosabbá vált szeletének története
tágan értelmezve is alig több, mint kétszáz évre nyúlik vissza.
 |
| Johann Gregor Mendel |
Kezdete
mondhatni szinte egyidős egy olyan ember születésével, aki Charles Darwin
mellett a biológia kétségkívüli legnagyobb jelentőségű XIX. századi kutatójának
számít, egyetlen nagy különbséggel. Darwin, vagy ahogyan nevezik az "evolúcióbiológia atyja" kijelentéseivel igencsak felkeltette a korabeli tudósok,
az értelmiség, az egyház és a társadalom szélesebb rétegének figyelmét. A
hatalmas munkásságából persze jobbára csak a mai szóval élve „bulvárabb” témák számítottak
a tudós világon kívül hírértékűnek, és ezek keltettek világszerte nagy vitákat. De ez nem is csoda, hiszen ekkortájt szinte mindenkit az a kérdés érdekelt, hogy az ember
valóban a majomtól származik-e? (Persze ezt Darwin így sose
állította, de ez csak egy aprócska részletkérdés volt a korabeli ellenfelei
számára.) Ugyanakkor amíg Darwin igazi tudós celeb lett, addig a már említett
kortársa csupán egy csöndes kolostor falai között s annak kertjében folytatta
aprólékos munkáját, mindennemű külső figyelem és jelentősebb megbecsülés nélkül.
Ő volt Johann Gregor Mendel, a "genetika atyja".
 |
| Mendel szülőháza |
Johann Mendel 1822. július 20-án született a Habsburg Monarchiában,
pontosabban a mai Csehország Morva-Sziléziai kerületének egy piciny
falucskájában, Heizendorf bei Odrauban, azaz cseh nevén Hynčicében (ma Vražné
település része). Szülei Anton Mendel és Rosina Schwirtlich volt. Az akkortájt
főként német nemzetiségűek által lakott Odera menti településen ma sem élnek
csak alig több, mint kétszázan, így bátran mondhatjuk, hogy Mendel, a mezőgazdaságból, erdőművelésből élő családja
sokat betegeskedő gyermekeként inkább a természet közelségében és nem a
nagyváros forgatagában töltötte gyermekéveit. A kis Johann a falusi iskolában hamar kitűnt a
jó eszével, így Troppauba, a mai Opavában folytatta tanulmányait.
 |
| Mendel szobra a Brnói Szent Tamás kolostor kertjében |
Azonban Mendel édesapja 1836-ban erdei munkavégzés közben megsérült, így a szülőknek
a továbbiakban esélye sem volt arra, hogy anyagilag támogassák Johannt. Ám mindannyiunk
szerencséjére az egyház is látott fantáziát Mendel oktatásában . 1840-ben Johann
a piaristák támogatása révén került az olmützi (mai Olomouc) egyetem filozófia
képzésére, ahol egyebek között matematika és fizika tantárgyakat is hallgatott.
Jóllehet Mendel apja szerette volna, ha fia átveszi tőle a kis családi
gazdaságot, de a tanulmányait pénz hiányában három év után befejező fiatalember
inkább a szerzetesi pályát választotta. Így 1843-ban Ágoston-rendi szerzetes
növendéknek állt, és az 1845-től folytatott teológiai tanulmányokat követően 1847-ben
pappá szentelték. Ekkor vette fel a Gregor (Gregorius) nevet.
 |
| A Szent Tamás apátság Brünnben, mögötte a Starobrno Sörgyárral |
Mendel szerzetesként Brnóba, ott is a Szent Tamás apátságba került
(a ma róla elnevezett téren, a későbbi Starobrno sörgyár szomszédságába), amely
a hatalmas tudományos könyvtára mellett jelentős botanikai gyűjteménnyel is
rendelkezett.
 |
| Christian Carl André |
Emellett a városban korábban már tevékenykedett a Morva Mezőgazdasági
és Természettudományi Társaság Juhtenyésztést Tökéletesítő Társasága is, amely
a kor jelentős tudósa, Christian Carl André vezetésével (s Festetics Imrével a
soraiban) igyekezett minél értékesebb gyapjút növesztő bárányokat
kitenyészteni. Azaz Brnóban ekkor már korai „genetikai” kutatások folytak. Ugyanakkor
a Társaság által folytatott, a korabeli vélekedés szerint nem éppen
elfogadottnak számító beltenyésztéses juhos kísérletek bármennyire is sikeresnek bizonyultak, a túlzott „szabadelvűségük” sokaknak szúrta a szemét. Ez végül pár
év elteltével a társaság végéhez, André elüldözéséhez vezetett.
 |
| Cyril František Napp apát |
Szerencsére a
brünni Szent Tamás kolostor apátja, Cyril František Napp, - igaz csak
általános kutatás szintjén és azt is felettébb „fékezett habzással” művelve -, továbbvitte az öröklődés tanulmányozását célzó helyi munkákat. Napp apát később,
az 1861-es megalakulásától fogva a Brünni Természettudományos Társasággal is együttműködött. Mendel ebbe a közegbe, az apát szárnyai alá került, így a kellő
kezdő lökést megkapta a későbbi munkálkodásához. De erről majd a következő
cikkünkben szólunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése