Idézet és pár kép XXXIX.: A 100 éves Švejk két fordításban

Švejk 100, így szól az idei év egyik cseh kultúra vonatkozású szlogenje. Oka egyszerű. Jaroslav Hašek, a hazánkban is közismert cseh író épp száz évvel ezelőtt kezdte közreadni a később világhírűvé vált irodalmi főhőséről szóló első írásait. Švejk, a derék katona alakja pár évvel később, az 1926-os német fordítást követően indult el a nemzetközi siker útján, és ez a diadalútja a mai napig is tart. Írója amellett, hogy a korszakról és annak monarchiabeli szereplőiről fergeteges paródiát nyújtott át olvasóinak, egyúttal egy mai napig is fennmaradt kettős megítélésű sztereotípiát is megalkotott. Švejk „megszületése” óta ugyanis a cseh népet sokan (köztük maguk a csehek sokasága is) előszeretettel azonosítják a főhős alapjában véve pozitív kisugárzású, ám a konfliktusokba kétségkívül nem éppen beleálló, elkerülő magatartással jellemezhető karakterével. Emiatt manapság már Švejk és a mű „hazai” megítélése is jelentősen megkopott, sőt némileg elutasított, ám ez az alkotás nemzetközi megítélésén mit sem változtatott.

 

Švejk

Pilsner Urquell tévhitek

Csehország közismerten a sör egyik hazája és leginkább azé a sörtípusé, nevezetesen a lágeré, amelynek felfedezése a XIX. század folyamán forradalmasította a világ sörgyártását. Ez a grandiózus változás elsősorban Plzeň (németül Pilsen) városához, az ott újonnan felépített polgári sörfőzdéhez és egy bizonyos Josef Groll bajor sörfőzőmesterhez kötődött. Ez az ifjú úriember ugyanis itt főzte le 1842-ben az első Pilsner Urquellt (ekkor még nem ezen a néven), a későbbi nagybetűs sört. Groll ezzel olyan utat jelölt ki, amelyen haladva világszerte a tömegek kedvelt italává tette a láger sört. Túlzás nélkül állítható, hogy az idők során a Pilsner Urquell (PU) emberek tízmillióinak kedvelt söre lett. Mindezen sörrajongók a PU kortyolgatása mellett  - a szorgos marketingesek immáron több mint másfél évszázados munkájának köszönhetően - a sörrel és a pilseni sörgyárral kapcsolatos történetekkel és legendákkal is megismerkedhettek. Ám ahogyan azt megszokhattuk, a legendák, történetek egy része jellemzően csak merő agyszülemény, esetenként pusztán a marketingeseké, akik így próbálták és próbálják a terméküket eladhatóbbá, kedveltebbé, vonzóbbá tenni. Eme pici cikkünkben néhány Pilsner Urquell (csehül Plzeňský Prazdroj, avagy a „pilseni ősforrás”) legendáról „rántjuk le a leplet”, pontosabban némi kiigazításokkal élünk. Ezek a kiigazítások egyáltalán nem csorbítják a PU megérdemelt nimbuszát, jelenlegi és múltbeli érdemeit, ám azokat elolvasván talán némi érdekes plusz sörtörténeti információval lehetünk gazdagabbak. Lássuk hát a Pilsner Urquell vonatkozású tévhiteket:

Pilsner Urquell az U Pinkasůban

Klokoty, a tábori zarándoktemplom

A külföldön-belföldön járó mezei turista gyakorta követ el egy klasszikus „hibát”. A helyi ismeretszerző, látványosság néző útja során csak az útikönyvekben jelzett „legfontosabb” épületeket, nevezetességeket tekinti meg, de már energia, vagy lelkesedés hiányában nem szán időt azok szűkebb-tágabb környezetének megtekintésére. Pedig az esetek többségében olyan érdekességek vagy szépségek bújnak meg valahol nem is messze a háttérben, melyek meglátogatása felettébb lélekmelengető vagy akár életre szóló élményt nyújt.

Klokoty

A XXXI. Sörpecsét verseny nyertesei

Az elmúlt másfél évben a COVID járvány majd számos szokást felülírt. Ez nem volt másként az immáron 31. alkalommal megrendezésre került Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő verseny esetében sem. A „viadalt” ugyan rendszerint februárban tartják, ám ezúttal az időpont 2021 őszére csúszott. A szeptember 20 és 25. között lezajlott esemény helyszíne ugyanakkor idén is České Budějovice Vásárvárosa (Výstaviště) volt és afféle „kettő az egyben” módon zajlott le. A Sörpecséttel párhuzamosan ugyanis a Pivo ČR, azaz a Cseh Köztársaság Söre viadalt is lebonyolították, így aztán igazán volt dolga a bírálatokat végzőknek. Mi szokásunkhoz híven bővebben a tágabb körből válogató Sörpecsét eredményeivel foglalkozunk. A résztvevők száma a tavalyi évhez képest egy kicsit nőtt, immáron elérve a 271 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, 1409 db PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét szokás szerint a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának (összesen 24) főzdéje képviseltette magát az eseményen.

Sörpecsét verseny

Cseh aranyérmek a nyári olimpiai játékok történetében

Itt van július vége, már közel egy hete elkezdődtek a 2021. július 23. és 2021. augusztus 8. között megrendezésre kerülő 2020-as tokiói olimpiai játékok. Szerintem az utókor szimpla elírásnak vagy a korai demencia jeleinek tartja majd előző mondatomat, de mi tudjuk: az igazság velünk van. A tavaly elkezdődött és félő soha véget nem érő koronavírus járvány hatására a 2020-as világversenyek kapituláltak, és egy részüket idén rendezik meg. Hagyományőrzés vagy talán az előre legyártott marketing cuccok horrorisztikus mennyisége miatt az idei évre csúsztatott olimpia is a 2020-as dátumot hirdeti, némiképp zavart okozva azok számára, akik ilyen mélységben nem rendelkeznek sporteseményekkel kapcsolatos háttérismeretekkel. De a lényeg a lényeg, ismét összegyűltek a világ sportolói a különleges ranggal bíró olimpiára és természetesen így tettek a cseh sportolók is. Cikkecskénkben némi információt adunk olvasóinknak a magyarokhoz képest jóval szerényebb, de a cseh nemzetet természetesen így is méltán büszkévé tevő eddigi cseh olimpiai győztesek soráról. Természetesen az első cseh olimpikonok még az egykori közös állam, Csehszlovákia színeiben vettek részt a korai ötkarikás játékokon, így kezdjük a sort velük.

Bedřich Šupčík

Alfons Mucha Szláv eposza visszatért Moravský Krumlovba!

Alfons Mucha neve közismert a művészet iránt érdeklődők körében, sőt a jellegzetes szecessziós nőábrázolását még azok is ismerősnek és elragadónak találhatják, akiket maga a grafika-festészet hidegen hagy. A világhírű cseh művész születésének (1860. július 24.) valamint halálának (1939. július 14.) évfordulóját is a napokban ünnepeltük, ünnepeljük ám mostantól egy újabb vele kapcsolatos esemény kötődik ehhez a nyári hónaphoz. Idén július végétől ugyanis a délmorva Moravský Krumlov kastélyában tekinthető meg Mucha grandiózus fő műve a Szláv eposz (Slovánska epopej).

A Szláv eposz bemutatása

Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok - 2021.

Mindenekelőtt leszögezzük, elképesztő módon örülünk, hogy koronavírus védettségük igazolása birtokában honfitársaink többsége ismét utazhat Csehországba. Eme remek hír után immáron újból bővebb értelmet nyer a hagyományosan év elején közölt cikkünk megjelentetése, melyben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. A neves napok egy jelentős része már ugyan elmúlt, de csehországi utazásaink során hasznos információ a maradék ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete is, mind a nyitva tartások, mind a menetrendek szempontjából. 2021-ben a 13 ünnep során 9 szabad nap adódik, melyből 5 péntekre vagy hétfőre esik. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük. 

 

Január 1. szerda (SZ): Újév (Nový rok), illetve a cseh függetlenség napja (Den obnovy samostatného českého státu)
Április 2. péntek: Nagypéntek (Velký Pátek)

Április 5. hétfő (SZ): Húsvét hétfő (Velikonoční pondělí)

Május 1. szombat: a munka ünnepe (Svátek práce)

Május 8. szombat (SZ): a felszabadulás napja (Den osvobození)

 

Karel Kuttelwascher, a legsikeresebb cseh vadászpilóta

1916. szeptember 23-án, a mai Havlíčkův Brod, akkortájt többségében németek lakta Německý Brod nevezetű város közelében fekvő piciny falucskában, Svatý Křížen, azaz Szentkereszten látta meg a napvilágot Karel Kuttelwascher. A német származású úriember szülei Bajorországból költöztek az Osztrák-Magyar Monarchiából időközben Csehszlovákia részévé vált településre. Családja korábban generációkon át sörfőzéssel foglalkozott, de Karel szülei (Josef és Kristina) új hazájukban már nem folytatták tovább eme családi hagyományt. Apja a vasútnál dolgozott, mint jegyellenőr, míg édesanyja a gyarapodó családot nevelte. A megszületett hat testvér között Karel a harmadik legidősebb lett. Tanulmányait 17 évesen hagyta abba, mikor Kladnóba költözve egy malomban kapott adminisztratív állást. 

Karel Kuttelwascher

Cseh (Online) Filmkarnevál 2021 - április 14–18.

A budapesti Cseh Centrum idén 2021. április 14 – 18. között rendezi meg a mára már hagyományossá vált Cseh Filmkarnevált, amelyre ezúttal az online térben várják a minőségi cseh filmek szerelmeseit. Az érdeklődők a jegyvásárlást követően a Toldi TÁVmozi oldalán 20.00 órai kezdettel tekinthetik meg az aznapi filmet, amely az egész ország területén elérhető. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója ezúttal is a Staropramen.

Filmkarnevál idén is!

Szörny a cseh majorban, avagy egy kis „kattintásvadászat” a XIX. századból.

Egy „csudálatos” hír a Vasárnapi újság egyik 1854. évi számából: „Természet játéka. Egy csehországi majorban nem régiben egy nevezetes szörny jött világra. Egy tehén ugyanis egy roppant borjút ellett, mellynek púpja volt, mint egy dromedárnak, hátulsó része majomhoz hasonlított, a többire nézve pedig egészen medve formája volt. Ezen csodálatos természeti tüneményt úgy magyarázzák, hogy a tehenet, borjas korában, egy cseh városon hajtották keresztül, mellyben épen akkor egy dromedár, medve és majom produkálta magát. Megcsudálta őket. Egyébiránt az új borjú 3—4-szer nagyobb volt a rendes borjúnál, s a tehén belehalt.”

Egy bika-bari :)

Nos félő, hogy eme szegény pára megszületéséhez több kellett, mint a nevezett állatok „produkciója”, de a híradás korabeli álhírnek tökéletesen elment. („Sajnos” a leírt állatra még csak nyomokban emlékeztető grafikát vagy fényképet sem találtunk ezért álljon itt egy jóval szerényebb, elképzelt hibrid élőlény képe.)

Elhunyt Hana Hegerová

89 éves korában elhunyt Hana Hegerová, a Pozsonyban Carmen Farkašová néven született (1931. október 20.), magyar gyökerekkel rendelkező híres sanzon énekesnő. Hegerová 1958-ban költözött át a cseh fővárosba és az 1960-as években, a prágai Semafor színház színpadán vált híressé. Neve egybefonódott az Edit Piaf dalok előadásával és más cseh, illetve szlovák dalszerzők sanzonjainak eléneklésével. Számos sikeres filmben is játszotta el a női főszerepet. Utolsó albuma 2010-ben jelent meg. Nyugodjon békében!

Hegerová az 1960-as években...

...és a 90-es években

Felsőről alsóra, avagy a nagy cseh sörváltás

Az elmúlt évtizedekben nem csupán hazánkban, de szerte a világban is jelentős változások zajlottak le a sörgyártás és sörfogyasztás területén. A sokak által „sörforradalomnak” hívott lépések során a korábban leginkább csak a hagyományos láger sörökhöz szokott közönség - elsősorban a kisüzemi sörfőzdéknek köszönhetően -, megismerkedhetett a sörtípusok egyre szélesedő választékával. Így megkóstolhatták azokat a sörtípusokat is, melyeket korábban jobbára csak az angolszász országokban ihattak. A felsőerjesztésű ale sörök, köztük az IPA, APA, Pale ale stb. sörök egyre nagyobb rétegeket vonzottak be rajongó táborukba, így a közönség igényeinek kielégítéséről és persze sörre szánt pénzének begyűjtéséről lemondani nem szándékozó nagyobb sörgyárak is bővítették ez irányba a választékukat. A változásokat persze nem mindenki fogadja kitörő örömmel és érdeklődéssel. Az alsóerjesztésű sörivók egy jelentős tábora elszántan állítja, hogy csak a láger sörök nevezhetők sörnek, ezek tekinthetők tradicionálisnak, Maguk részéről alapvetően elutasítják az “új” sörtípusokat és pl. a cseh sörbarátok sokasága is “igazi” cseh sörnek csak a cseh lágereket tartják. Eme állítások azonban csak részben állják meg a helyüket. Az “újdonság”, ősiség tekintetében jelentős a tévedés, ám a “csehesség” kérdésére már bonyolultabb a válasz. Hogy miért is? Álljon itt egy kis összefoglaló a cseh sörgyártás történetének egyik legsorsdöntőbb korszakáról.

Václav Berka a PU sörfőző mestere

Magyar földre magyar miskárolót! Egy elfeledett szakma rövid története.

A nem is olyan távoli múltban még nem feltétlen kellettek bonyolult eszközök ahhoz, hogy egy-egy keresett mesterség szakavatott művelői legyünk. Ha beszereztünk például egy borotváló kést, egy metszőkést, egy csípő ollót, valamint pár erős tűt s strapabíró cérnát, máris nekiláthattunk mondjuk a…miskárolásnak. Úgy ám, ez a ma már sokszor tévesen a herélés szinonimájaként használt szó egy olyan mesterséget takart, melyet komoly gyakorlati szaktudással bíró szakemberek űztek egészen a múlt század közepéig. De mi köze van a miskárolásnak a Csehország nem csak Prága netmagazinunkhoz? Mindjárt kiderül! 

A disznó már a hátán, jöhet a bevatkozás

Prága, a nagy túlélő

Prágában járva rögtön feltűnik, hogy Budapesthez képest mennyivel teljesebb állapotban maradtak fenn a különféle műemlékek, régi lakóházak, terek, maga az óvárosi környezet. Mindez nem csoda, hiszen a XX. század világháborúi Csehországban néhány kiemelt helyszínt kivéve közel sem okoztak annyi rombolást, mint a légicsapások, bombázások sújtotta európai nagyvárosokban, ipari területeken. Ez kivált igaz az 1944–45 telén embertelenül sokáig felesleges ellenállásra kényszerített s mindeközben rommá változtatott fővárosunkra. Ám hosszú történelme során Fortuna istennő Prágát sem támogatta mindig, a várost bizony az idők folyamán számtalan csapás sújtotta. Ezek közül idézünk fel röviden néhányat.

Egy a Prágát sújtó tűzesetek közül

Protivíni hátszín krumlovi knédlivel, egy dél-cseh finomság

Új étellel bővítjük a Csehország, nem csak Prága recepttárát, amelyben érdemes keresgélni, ha olyan tradicionális cseh fogásra vágynátok, amely még napjainkban is megtalálható a csehek mindennapi ételválasztékában vagy a vendéglőik étlapjain. Ám a közzétett receptjeink egy része azt követően születik, hogy egy-egy időnként rég elfeledett, vagy csak az adott tájegységre jellemző fogásra bukkanunk. Mivel rajongunk a cseh konyháért és fontos nekünk, hogy magazinunkban ezen a téren is hiteles információkat közöljünk, ezért közreadott receptjeinket magunk is kipróbáljuk otthoni boszorkány konyhánkban. A receptjeink között találtok leveseket, főételeket, pácolt finomságokat és süteményeket is. De térjünk rá legújabb cseh ételünkre.

Protivíni hátszín krumlovi knédlivel

Restaurace U Slona, avagy étterem az óriás elefántban

1908 még egyike volt az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeéveinek. A korosodó I. Ferenc József császár immáron uralkodásának 60. évfordulójába lépett, mely neves alkalmat szerte a birodalmában megünnepelték. Nem volt ez másképp a cseh földeken sem, ahol a mai cseh főváros Prága, Holešovice kerületében található kiállító téren a Kereskedelmi Kamara rendhagyó ünnepi kiállítást szervezett. Az idelátogató népek figyelmét elsősorban egy óriási söröshordókat a hátán cipelő hatalmas elefánt alakja ragadta meg, melyet betonból emeltek és belsejében egy kisebb étterem üzemelt. Az elefántot egy prágai sörfőzde építtette, a hordók a sörfőzés szentjeinek tisztelegtek. 

Az óriás elefáni

Ki az a bohunk?

Digó, tirpák, oláh, tót, ruszki, fricc, japcsi. A múltban és a jelenünkben sem nélkülözzük a tőlünk eltérő népcsoportokra használatos kifejezéseket, melyek korszakonként csúfnevekké, gúnyos megnevezésekké is változhatnak. Jogos vagy jogtalan félelmünkből, tehetetlenségünkből, irigységünkből vagy más emberi érzésünkből adódóan előszeretettel nyúlunk az általánosítás, kategorizálás fegyveréhez, mellyel gyakorta nemzeteket, etnikumokat vagy más embercsoportokat jellemzünk. Ugyan a mai Facebook világban a névtelenség vagy a távolság nyújtotta biztonságtudat mintha még inkább fokozná a hétköznapi gyűlöletünk gyakorlását, de ez a fajta gúnyolódás a múltban sem volt másképp. Ilyen általános, nem túl pozitív kicsengéssel használt nevet kaptak - kapnak anno és most az Amerikai Egyesült Államokba áttelepülő különféle népek is.

Bohunkok úton a munka felé

Schwarzenegger a cseh Terminátor!

Az elmúlt egy évben szinte más téma sincs a médiában, mint a koronavírus, így valóságos felüdítő bombaként ért minket a híradás, miszerint Arnold Schwarzenegger, a világszerte ismert színész, testépítő, politikus, a nagy betűs Terminátor, vagy Conan a barbár (kinek, hogy tetszik) nem is annyira osztrák, mint inkább cseh. 😊

Schwarzenegger, a bohém (F: Prague reporter)

Ékszer Beyoncének Anna Škarda frýdlanti műhelyéből

 Az észak-csehországi Frýdlant városa aránylag ritkán kerül a nemzetközi figyelem célkeresztjébe. Az impozáns várkastélya, a gazdag történelmi múltját szórványosan megőrző műemlékei mellett ritkán említenek meg vele kapcsolatban fontosabbat. Ám ez az álmos városka szó szerint ékszereket is rejt.

Fejdísz Beyoncének

Orlík kastélya

Elhelyezkedés: Dél-Csehországi kerület, Písektől északra, Orlík nad Vltavou településtől ÉNY-i irányban fél kilométerre.

Az Orlíki Schwarzenberg kastély

Az Orlíki kastély egyike a szívünknek legkedvesebb cseh műemlékeknek. A cseh vidék bejárását célzó első túránk során „fedeztük fel”, és persze rögtön bele is szerettünk. A mai napig élénken felrémlik bennünk az a sok-sok évvel ezelőtti pillanat, mikor a kastélyparkon át haladva feltárult előttünk a vízparti kastély épülete, a maga csodás mivoltában. A napjainkban Orlíki tóként nevezett 126 km2 vízfelületű tározó (valójában a Vltava folyó egy szakasza) szélén, egy kis hajókikötőtől nem messze álló kastély egykor egy magas, 70-75 méterre nyúló kőszikláról nézett le az alant sebesen hömpölygő Moldva folyóra. Ez az ideális, igen romantikus elhelyezkedése - amint ezt látni fogjuk - a múlt század közepe táján gyökeresen megváltozott. Nézzük hát milyen érdekes múltja is volt eme szépségnek és milyen is a jelene.