2020. május 11., hétfő

A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatni akarja a megszakadt szezont


"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont. Megváltoztattuk legfontosabb ipari vásárunk előkészítési terveit, hogy a kiállítók biztosak lehessenek a rendezvény megvalósulásában. A lehető legszorosabb együttműködésben vagyunk a cseh kormánnyal "- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.




A koronavírus hogyan érintette Önöket?
A vállalatnál senki sem betegedett meg, de a vírus súlyosan érintette a cég egészségét. Február elején a düsseldorfi német részlegünket, majd pedig minket is. Ezzel nem állunk egyedül. Az egész vásári világ teljes mértékben ki van szolgáltatva a vírusnak, Kínától Európán át az Egyesült Államokig. A korábban nagyon jól működő európai vásárnaptár – így a miénk is – összeomlott, és most bizonyára sok változtatást igényel. Úgy hiszem, a kiállítók is rendkívülinek ítélik meg a helyzetet, és nem fogják azt mondani: „Ha most nem volt vásár, nekünk legközelebb már nem is kell”. Tehát nagyon bízom benne, hogy a vásárok nyújtotta platformot továbbra is igénybe veszik.


Mi a helyzet a Cseh Köztársaságban?
A kormány gyorsan meghozta a drasztikus intézkedéseket, a határok lezárását is beleértve. Megállt az élet. Kiosztottuk a maszkokat és betartottuk a higiéniai előírásokat. Így a járvány ellenőrzés alatt áll, a számok is biztatóak. Másrészt a gazdaság komoly károkat szenvedett. Mi is. A vásárokat, valamint a tömegrendezvényeket, például fesztiválokat, koncerteket, sporteseményeket betiltották. Mi visszautasítottuk, hogy a tömegrendezvények szinte meghatározhatatlan kategóriájában egy kalap alá vegyék   a vásárokat a fesztiválokkal és a futballal. Hiszen logisztikai szempontból a vásárok bevásárlóközpontnak tekinthetők, és azt követeltük, hogy vegyék ki a vásárokat ebből   a közös kosárból. A vásárok elsősorban B2B platformként működnek, ahol kereskedők találkoznak, nem pedig a nagyközönség. A kormányoknak ezt figyelembe kell venniük.


Az Önök vásárait sokan látogatják?
Bizonyos esetekben 50–100 ezer ember látogat el egy-egy vásárunkra, de nem egyetlen napon, hanem több nap alatt. A látogatók a nap folyamán eloszlanak a brnói vásárközpont óriási területén. Ez a mi fő érvünk. Ez nem egy stadion, ahol húszezer ember van jelen egyidejűleg. A vásárok szervezőinek komoly tapasztalata van a személyforgalom szabályozásában. Nem látom be, miért kellene a kormányoknak betiltani a kiállításokat, míg a bevásárlóközpontok nyitva lehetnek. Hiszen ez diszkrimináció.


A Vásárváros
Van-e a cseh kormánynak ütemterve az intézkedések enyhítésére?
Van egy ütemterv, amely a járványveszély csökkenésétől függ. A nyári fesztiválokat, tömegrendezvényeket betiltották, de a bevásárlóközpontok nyitása előre láthatóan június elejére várható. Szándékunkban áll a megszakadt vásári szezont augusztus végén a Styl / Kabo vásárokkal újraindítani. Mi nem fesztivál vagyunk, hanem vásár, amely logisztikai szempontból ugyanolyan, mint egy bevásárlóközpont vagy egy szupermarket. A vásárok tulajdonképpen B2B szupermarketek. A kormány felé ezt kommunikáljuk, kérve, hogy engedélyezzék a nyitást.


Az aktuális vásártiltás mellett még milyen nehézségekkel küzdenek?
A legnagyobb akadályt a schengeni térség lezárt országhatárai jelentik. Ebben az értelemben az EU megszűnt létezni. A más országokból utazók nem léphetnek be Európába. Ez nagy problémát jelent a vásárok szempontjából, különösképpen a nemzetközi vásárokat illetően. Például a kiállítók fele és a látogatók egyötöde Csehországon kívülről érkezik a brnói nemzetközi gépipari vásárra, az MSV-re. Számunkra fontosak azok a kiállítók is, akik Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovákiából és Svájcból, valamint Kínából, Indiából, Törökországból vagy Oroszországból érkeznek. A kiállítók a szomszédos országok látogatóit is várják. Az utazásnak problémamentesnek kell lennie, ennek hiányában egyetlen nemzetközi vásár sem működhet.


Vannak a vásárokra nézve további nehézségek?
A vásárdátumok tömegesen változnak egész Európában. Az új vásárnaptár 2020 őszén és 2021 tavaszán nagyon tele lesz. Sok hasonló témájú szakvásárt fognak közel azonos időben megrendezni. Így kikerülhetetlen a versenyhelyzet. Paradox módon ez a regionális vásárokat erősítheti.


Milyen vásárokat kellett Önöknél törölni?
A tavaszi hónapok, így március és április a legzsúfoltabbak a vásárközpontban. Fájdalmas volt törölni Európa harmadik legnagyobb mezőgazdasági technológiai vásárát, a TECHAGRO-t, valamint a vendég rendezvényünket, az Amper elektrotechnikai vásárt és a SALIMA-t, az élelmiszeripari és élelmiszer-technológiai vásárunkat. A borászok várakozással tekintettek a nemzetközi borversenyre és kiállításra, amelyre a világ minden tájáról szakemberek ezreit vártuk. Megállapodtunk a szakmai szövetségekkel, hogy a TECHAGRO-t 2021 áprilisában szervezzük meg, és találtunk egy novemberi alternatív időpontot a SALIMA számára is. Ez a dátum a SALIMA estében még megfelelőbbnek tűnik.





A Brnói Vásárvállalat zászlóshajója az MSV nemzetközi gépipari vásár. Hogy állnak ennek előkészületeivel?
Az elmúlt években még március közepén is viszonylag magas volt az érdeklődés. Most mindenki kivár. Mi és a kiállítók bizonytalanok vagyunk, szükségünk van a fényre az alagút végén és szükségünk van a bizalomra. A csehországi rendkívüli helyzet meghosszabbítása és az általa generált további bizonytalanság miatt a jelentkezési határidőt április végére, majd pedig májusra módosítottuk. Megkérünk mindenkit, aki még bizonytalan, hogy bátran adja be jelentkezését. A számlázásra csak később fog sor kerülni, azonban az előkészítést – bár megkésve – de el kell kezdenünk.
Mi a helyzet a Csehországon kívüli kiállítókkal?
Úgy volt, hogy a partnerország Oroszország lesz. Bár az oroszországi helyzet pillanatnyilag nem túl jó, az orosz minisztérium megerősítette részvételi szándékát. Jelentős számú kínai és indiai vállalat szeretne kiállítóként bemutatkozni az MSV-n. Vannak visszatérő kiállítóink Törökországból és más nem EU-s országból is. Egyes külföldi kiállítók továbbra is tétováznak, nem tudják, hogy ideutazhatnak-e. Közben tárgyalunk a cseh kormánnyal, hogy az üzleti célú utazás, így pl. a vásárokra történő utazás engedélyezett legyen.



Ön hogyan látja az idei MSV-t?

Mivel optimista vagyok, az idei MSV gépipari vásárt a gazdaság és az ipar újraindulási platformjának látom. Leginkább azt kívánom az MSV-nek, hogy az embereknek ne kelljen maszkot viselni és kezet foghassanak egymással.

A jelenlegi helyzet vajon a személyes kapcsolatépítés fontosságát fogja bizonyítani, vagy inkább a digitális platformok versenyképességét növeli?

Engem a jelenlegi helyzet sok szempontból arra emlékeztet, amit a new york-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás kapcsán Amerikában tapasztaltam. Már akkoriban szóba került az internetes virtuális vásárok és videó-konferenciák témája, a vásárok megszűnése. Ez azonban nem történt meg. A digitális konferenciák csak pótlást jelentenek. Ezen kívül képernyőn nem néznek ki olyan jól az emberek - ez főleg személyesen rám vonatkozik, így én kerülöm a videokonferenciákat. A vállalatvezetők minden interjúban kiemelik, hogy hiányolják a személyes kapcsolatot üzleti partnereikkel és alkalmazottaikkal.

Az Önök alkalmazottai most mit csinálnak?
A Cseh Köztársaságban a „nem-alkalmazottak” kifejezést használjuk az olyan személyekre utalva, akik rövidített munkavégzés miatti állami támogatásban részesülnek. A menedzsment és a középvezetés egy része a napi válságintézkedésekkel foglalkozik. Az idei MSV és a 2021-es rendezvények előkészítésén dolgozó kollégák az otthonukban dolgoznak. Úgy látom, hogy ezt nem nagyon élvezik, és szeretnének visszatérni az irodába. A home office és a Skype nem megoldás. A fontos döntések élénk megbeszéléseket és közös gondolkodást igényelnek.


Kap állami támogatást a Brnói Vásárvállalat?
Attól tartok, hogy a döntéshozók teljesen megfeledkeztek arról, hogy éppen mi voltunk az elsők, akiket száz százalékban érintettek a korlátozások. Most az éttermek, a turizmus és a szállodák állnak a figyelem központjában. De a szállodák és a többiek általában nagyon függenek a vásároktól. Ha mi szenvedünk, akkor ők is szenvednek. Minden lehetséges állami adókedvezményt, támogatást vagy kompenzációt igénybe fogunk venni. De ezek közül valójában egyik sem segít nekünk. Arra van szükségünk, hogy tevékenységünk folytatását és a határokat átlépő utazást engedélyezzék, és mielőbb visszatérjen az élet a megszokott kerékvágásba.


Brno, 2020. május 6.
Magyarországi képviselet: BD-Expo Kft. / Seregi Katalin /Tel.: 346-0273 / E -mail: office@bdexpo.hu / www.bdexpo.hu

2020. május 7., csütörtök

Lóvasútra fel!

1828 szeptember 30-a nevezetes napként vonult be Dél-Csehország fővárosa, a sörgyárairól, csodás főteréről, Sámson kútjáról, Fekete-tornyáról vagy akár KOH-I-NOOR Hardtmuth ceruzagyáráról is híres České Budějovice történelmébe. Sőt, ami a „Zöld ág” vendéglő szomszédságában kezdetét vette az akár mérföldkőnek is nevezhető a kontinentális Európa közlekedésének históriájában. Ekkor indult útjára az első vágányon közlekedő lóvasút, mely a városból dél felé elindulva előbb áthaladt a Šumava hegység hegy-völgyein, majd útja osztrák területekre vezetett. A vonal első szakasza Kerschbaumig tartott, de pár évvel később, 1832 május elsején I. Ferenc császár és becses neje jelenlétében átadták az immáron Linzig kiépített vasutat.

 

Az első kontinentális európai lóvasút

A vonal teljes hossza így csaknem elérte a 129 km-t. Az 1106 mm-es nyomtávú sínpárokon egészen 1870-ig húzták az igavonó lovacskák a sóval, mint legfőbb szállítandó termékkel megrakodott, majd később az utasokkal megterhelt kocsikat. 1857-ben nem kevesebb mint 660 ló alkotta a korabeli „flottát”, melyek többsége a Noriker és Pinzgauer nevú erős hegyi lófajtákból kerültek ki. Csak elképzelni tudjuk, hogy mennyire kemény feladat lehetett a számukra az összesen közel 100 db kocsi vontatása a helyenként 10-12%-os lejtőkön/emelkedőkön. A sószállítmányok átlagos szállítási sebessége 4 km/óra volt, és naponta úgy 10 órán át haladtak. Az így megtett 40 km, mint teljesített táv a mai viszonyok között ugyan megmosolyogtatónak mondható, de akkortájt ez nagy teljesítménynek számított.

1870-re az állati erőt végleg felváltott az addig fokozatosan teret nyerő gőzzel meghajtott mozdonyok és vasúti szerelvényeik. Az egykori vasútvonal egy része még a mai napig is megtekinthető, akárcsak a történetét bemutató a budějovicei Muzeum koněspřežky, azaz Lóvasút múzeum.