2020. április 7., kedd

Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.
A kastély felülnézetből
1947-ben, a több mint furcsa, csak a Schwarzenberg családra vonatkozó törvény értelmében az amúgy száz százalékig csehpárti nemesi család birtokai államosításra kerültek. Azóta Hluboká nad Vltavou kastélya is állami tulajdonban áll. Ahogyan a már korábban említett cikkünkben is olvasható, a Schwarzenberg család idegenbe szakadt részéből Elisabeth von Pezold (Schwarzenberg hercegnő) megpróbálta jogi úton visszaszerezni az egykor jogtalanul elkobzott kastélyt is, de ezen törekvés ellen Karel Schwarzenberg, a család vezetője, az egykori külügyminiszter és államfőjelölt maga is fellépett. A kastély így ebben a formájában megfelelő kezelésben áll, és biztosak lehetünk abban, hogy a mostani koronavírus okozta „háborús időszak” befejeztével újból évente turisták százezreit fogadja. 


Udvarkép
Maga a kastély csúcsíves ablakaival és 11 tornyával mind kívül, 144 díszes szobájával pedig belül is leírhatatlanul impozáns. A termek falai s a mennyezetek fafaragásokkal, vagy éppen festményekkel díszítettek. Ez utóbbiak többségében a XVI-XVIII. századi európai mesterek művei. Mellettük megtekinthetők az egykori Schwarzenberg urak, úrhölgyek portréi is. A vezetett túrák során bepillanthatunk az utolsó tulajdonosok muranói csillárral, flamand faliszőnyegekkel, csodás kandallókkal ékített privát szobáiba, a kastély konyhájába, színházába, ebédlőjébe, pincéjébe. A kastély hatalmas vadásztrófea és fegyvergyűjteménye szintén lenyűgöző. 


Érdekességként álljon itt egy kisebb leírás Kádár László csaknem 50 évvel ezelőtt a Természetjárás – Turista Magazinban megjelent cikkéből: „Pajzsok, páncélok, alabárdok villannak a falmélyedésekből. Az első emeleti pihenő epistylumai kazettás mennyezetet tartanak. Fafaragványai: leheletszerű virágszirmok, csigavonalak és nyugtalan rajzú barokk ornamentikák. A XVII. és a XVIII. század kifinomult művészi díszítő elemeit halmozta ide kilenc Schwarzenberg nemzedék. A fogadóterem bejárata előtt papucsot húzunk. Filc talpak fényesítik az amúgyis tükörsima terakotta parkettet. Ahány terem, annyiféle pádimentom. Geometrikus rajzúak, csillagszögűek, fehér és sötét tónusú fából plasztikus hatásúak.”


A gobelin teremben vagyunk. Hírneves brüsszeli mesterek tizenkét- tizenhat négyzetméteres textíliái borítják a falakat. Capolys és Beveren merész naturalizmusa világi témákat jelenít meg a gobelinen. Csendéleteik egészséges pozsgás figurákat ábrázolnak dús asztalok mellett. Kattognak a fényképezőgépek, s azóta a turisták odahaza gyönyörködnek a textíliák szépségében. A könyvtár tizenkétezer kötetét Bécsből hozatott barokk polcokra helyezték a vár urai. Ahány polc, annyi korszak: Aranyozott kódexek, dombor bandázsba kötött bibliák, tudományos művek, s cizellált vásznakban századeleji regények. S a kincsek? Az ékszerek sorsáról keveset tudunk meg. De minden drágakőért, nemesfémért kárpótolja a látogatót Valentin Mózese, Dominicq Fetti Madonnája, a kararai márványba vésett kompozíciók, Napóleon nővérének görög ihletésű szobra; a gótika és a fény-árnyék hatásokkal játszó barokk kiképzés gazdag variációi.”


Az 1962-es leírás hűen tükrözi a mai képet is, hiszen az akkori látvány máig alig változott, minden érintetlenül fennmaradt. A kastély nem csak szép, de felettébb komfortos is volt, hiszen a fűtés pl. levegő-befúvásos rendszerű fűtés, az étellift, a folyamatos melegvíz-ellátás, és a számtalan „modern konyhagép” kényelmesebbé varázsolta az itt lakók életét. Ida hercegnőnek köszönhetően 1909-ben nem csak a kastély, hanem az egész település is már a villanyvilágítás áldását élvezhette. 



A kastély mellett még feltétlenül szólnunk kell a kastélytól északnyugatra elterülő nagy angolparkról, melyet az épületegyütteshez hasonlóan a XIX. század derekán alakítottak ki részben a korábbi gazdasági épületek elbontásakor. A parkosítás volumenét jól tükrözi az a számadat miszerint egyedül 1851-ben 11597 fát és 2180 cserjét telepítettek.


A kastély parkja
Koronavírusmentes, „békeidőkben” 35-55 perces tematikus túrákon ismerkedhetünk meg a Schwarzenbergek egykori pompájával, a kastély csodálatos belső részeivel. Az egykori lovarda pedig az Aleš Dél-csehországi Művészeti Galéria kiállításainak és könyvtárának ad helyet.


A kastélyt természetesen néhány kisebb-nagyobb film forgatásakor igénybe vették, hiszen nehéz találni ennyire romantikus, habos-babos, de mégis emberi rezidenciát. Ezek közül az egyik a 2003-ban készült Londoni csapás című kalandfilm Jackie Chan és Owen Wilson főszereplésével. A másik ismertebb film az Underworld – Vérözön című produkció, ahol a kastély nem mások, mint a vámpírok székhelyének adott helyet. Hluboká kastélya azonban ennél sokkal békésebb építmény, melynek felkeresését csak ajánlani tudjuk, persze majd csak akkor, amikor már újból lehet!


2020. április 3., péntek

Hluboká csodás kastélya I.

Már több mint 8 éve írjuk blogunkat, netmagazinunkat ám csodák csodájára Csehország számos olyan nevezetességének bemutatására nem került eddig sor, melyeket joggal hívhatnánk kihagyhatatlanoknak. Az eddig még részletesen be nem mutatott, de mindenképpen felkeresendő nevezetességek egyike a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou csodálatos neogótikus kastélya. A České Budějovicétől alig tíz kilométerre északra, a környező tóvidék határán, egy kisebb dombvidék déli oldalán fekvő városka pompás fő látványossága már sok kilométer távolságból hívogatja a környéken járókat. A települést évente turisták tömegei keresik fel, mint majd látni fogjuk nem véletlenül.

Az egyik legcsodálatosabb cseh kastély
A kastélydomb alatti, korábban német nevén Frauenbergnek hívott település - melyet valószínűleg a XIII. században alapítottak - ma számos más pompás látnivalóval, többek között állatkerttel, a Hlubokán kívül egy további kastéllyal (Ohrada), pompás templommal (Nepomuki Szent János), sőt egy pár éve újból egy sörfőzdével is büszkélkedhet. A kastélyt a központi parkolóból a domboldalra nyúló városka kicsiny belvárosán át haladva, majd egy rövidebb, de meredek kaptatón felbattyogva közelíthetjük meg.

Séta a kastély felé
A nevezetes kastély bemutatását kezdjük a megszokott módon egy kis múltidézéssel: A mai kastély helyén eredetileg egy a XIII. század második felében I. Přemysl Ottokár király által építtetett kisebb gótikus elődje, vára, erődje állt. A királyi várat 1285-ben elfoglalta Vítek z Falkenštejna, a király halálát követően özvegyét feleségül vevő, így II. Vencel király nevelőjévé avanzsálódó Záviš testvére. Záviš szerencséje azonban nem tartott sokáig, trón elleni összeesküvéssel vádolták. II. Vencel nevében a királyi csapatok sorra járták a Záviš rokonai, csatlósai által birtokolt erődöket és azok átadását követelték. A „kérésük” sikerességének persze biztosítéka is volt. Ha valaki nem lett volna hajlandó ezt megtenni, akkor kivégezték volna a magukkal vitt Závišt. Ez a zsarolósdi egészen Hluboká ostromáig simán működött, ám az említett Vítek csupán blöffnek tartotta a testvére esetleges kivégzését. Nem volt az. Így esett meg, hogy 1290-ben a hlubokái erődítmény előtt, a „büntetés mezején” kivégezték Závišt, és ezzel már ideje korán beírták a települést a cseh történelembe. 

A kastély előtti rész
Ezt követően Hluboká az idők során többször tulajdonost váltott, akik a saját szájízük és persze pénztárcájuk vastagsága szerint alakították át. Közülük meghatározóbbnak Vilém Pernštejn bizonyult, aki a XV. század végén nem csak az erődöt újította fel és alakította át kastéllyá, de neki köszönhető a környék számos halastava is (pl. Bezdrev). Később a kastély a királyi koronához tartozott egészen 1561-ig, majd többek között a Hradeci urak, később a Malovec cseh nemesi család birtokába került.

Címer a homlokzaton
A fehérhegyi ütközetet követően a kastélyt elkobozták, majd 1622-ben Baltasar Marradas spanyol tábornoknak adták el. A spanyol kalandor-katona ugyan élete során jelentősebb harci sikereket nem ért el, ám karrierjét a diplomácia terén mégis hatékonyan építgette. 1634-ben egyike volt azoknak, akik tevékenyen részt vettek a túlzottan nagy hatalomra és gazdaságra szert tett Wallenstein (Valdštejn) likvidálásában. 1638-ban a cseh földek kormányzójaként hunyt el. De térjünk vissza Hluboká kastélyához, mely a spanyol úr halálát követően számos más tekintélyes méretű társa mellett a Habsburg-barát nemesi család, a bajor Erkinger von Seinsheim alapította Schwarzenberg família kezére jutott. A Schwarzenberg család rövid történetét már korábban bemutattuk az alábbi cikkben ITT! Figyelem, érdemes beletekinteni!


Az átalakított kastély körül (F: Tres Bohemes)
A jelentős csehországi vagyonra szert tett nemesi család a kastélyt hamar családi fészekké nevezte ki és ennek megfelelően alakította át. Adam Franz Schwarzenberg a XVIII. század első harmadában barokk stílusban teljesen átszabatta, korábbi védműveit lebontatta. Helyükön istállók, kutya kennelek és egy kis francia park épült. Az egész építkezés célja a korábbi védelmi célú erőd kényelmes, bálok, vadászatok megrendezésére is alkalmas úri lakká alakítása volt, francia stílusban. A nagy munkát követően a kastély számára szépen csendben csordogáltak az évtizedek, egészen a XIX. század közepéig, mikor minden újból megváltozott. 
"Trófeák" már az udvar falán is
Az 1830-as évektől kezdve az egyre módosabb Schwarzenbergek eljátszottak a gondolattal, hogy egy még impozánsabb, gazdagságukat és hatalmukat még jobban kifejező kastéllyá varázsolnák át az amúgy sem túl szerény lakhelyüket. A családfő ekkortájt a tehetős és felettébb befolyásos II. Jan Adolf, a Habsburg monarchia tiszteletbeli diplomatája volt, aki feleségével, Eleonóra hercegnővel együtt részt vett még a brit Viktória királynő 1838-as koronázási ünnepségén is. A herceget és főként a nejét britföldi élményei felettébb inspirálták a családi kastély és parkja sürgős átalakítására (1840-71). A munkálatok során Hluboká kastélya így nyerte el a ma is megcsodálható, a windsori kastély mintájára, Tudor stílust tükröző gótikus külalakját. 


Az üvegház kívül és belül
Az átépítés terveit Franz Beer bécsi építész készítette, munkáját Wilhelm Neyenhofen segítette. Beer 1840 és 1857 között a Schwarzenberg család építészeti tanácsadójaként szolgált, nem kevesebb, mint évi 1600 osztrák értékű forint fizetésért, ami bizony akkortájt jelentős összeg volt. A kastély tervét és famodelljét 1841-re alkotta meg, majd a három udvar köré csoportosított kastély keleti része 3 évvel később már készen is állt. A további munkálatok kisebb szünetekkel zajlottak, az 1857-es esztendőtől Damasus Deworetzky vezetésével. A kastély mellett épült még egy hatalmas lovarda, a hivatali épület az uradalmi dolgozók részére, a kápolna, valamint az öntöttvas szerkezetű üvegház, mind Beer tervei alapján.
A lovarda épülete
A kastély történelmének nem éppen dicső részeként megemlítendő, hogy a II. Világháború során, egész pontosan 1939 és 1945 között Hluboká Hermann Göring, a náci Németország légierejének (Luftwaffe) parancsnoka vadászkastélya volt. Cikkünket hamarosan folytatjuk!

Faragott Schwarzenberg jelkép

2020. március 8., vasárnap

2020-ban irány Olomouc! - Programok


A 2020. évi Utazás kiállításon cseh oldalról Olomouc városa képviseltette magát. A következőkben szeretnénk az olvasóinkkal megosztani az UNESCO Világörökségi művel is ékesített város idei turisztikai programját, bízva abban, hogy idén minél több honfitársunk keresi fel a csodás Olomoucot. 





Néhány személyes ajánlatunk:

  • Olomouci túrófesztivál, ami helyes magyar fordítással sajt, pontosabban kvargli fesztivált jelent!
  • Flora Olomouc: Nemzetközi virág- és kertészeti kiállítás.
  • Beerfest: 19. sörfesztivál nagy- és kisüzemi sörfőzdék söreivel.
  • Olomouci félmaraton
  • Olomouci barokk ünnepségek
  • Az Európai Örökség napjai




2020. február 25., kedd

A XXX. Sörpecsét verseny eredményei!

2020. február 17–22. között jubileumi 30. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín természetesen idén is České Budějovice, annak is a Vásárvárosa (Výstaviště) volt. Idén a résztvevők száma elérte a 260 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, mintegy 1300 PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét természetesen a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának főzdéje képviseltette magát az eseményen. A 17 szlovák, 12 német, 8 orosz, 6 ukrán főzde mellett 5 magyar sörfőző műhely is szerepelt a rangos eseményen. De szép sikerrel szerepelt egy-két lengyel, brazil, svájci, belga, fehérorosz, kazah, brit sőt taiwani sör is.





2020. február 6., csütörtök

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)

2020. február 3., hétfő

A Bechyněi Szivárvány

A dél-csehországi Bechyně városa nem csupán a Csehország, nem csak Prága webmagazinban már régebben bemutatott fenséges kastélya miatt izgalmas település, számos további igen érdekes, és értékes műemlékekkel is rendelkezik. Ezek közül az egyik a „bechyněi szivárványnak” is nevezett híd, amely a Lužnice folyó által vájt festői szépségű völgy felett ível át.


2020. január 17., péntek

Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok – 2020

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ugyan kicsit későn kezdjük az évet, de a megszokott módon új évi első cikkünkben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. Nem csak hogy nem árt, de egyenesen hasznos az ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete a csehországi utazásaink tervezése során, hiszen nem mindegy hogy nyitva van egy bolt, vagy milyen menetrend is van érvényben stb. 2020-ban Csehországban örülnek a munkavállalók, hiszen csak két állami ünnep esik hétvégére, a többi a munkanapok számát csökkenti. A 13 munkaszüneti napok közül hét ráadásul péntekre vagy hétfőre esik, így összesen hat alkalommal lesz hosszú hétvége. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.