2019. október 10., csütörtök

Prága, a parkok fővárosa

A mai urbanizált világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin) üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével, parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára. Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a városi zöldfelületek fontosságára. 

Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk)
Eme hosszúra nyúlt morfondírozásnak az az élmény adta az ihletet, mikor a nyáron Prágában járva, a szokatlan meleg elöl több alkalommal is a cseh főváros számos parkjának egyikébe-másikába menekültünk. A Csehországban élők többsége olyan városi környezetben él, amely nem nélkülözi a parkok, füves terek, termetesebb lombú fák biztosította árnyat, frissítő környezetet. Még a legvadabb lakótelepi negyedek mellett is fellelhetünk egy-két zöld oázist, melyek többségét mintaszerűen gondoznak. Csehországi útjaink során akár Brünnben, Olomoucban, České Budějovicén vagy éppen Pilsenben és még hosszan sorolhatnánk jártunk a műemléki szépségek mellett a parkok, városi rét- és erdőfoltok sokasága nyűgözött le minket. Nincs ez másként Prágában sem, ahol a parkok száma meghaladja a 200-at, így egyike a világ „legzöldebb” fővárosainak!

Riegrovy sady
Teljesen reménytelen feladat lenne Prága valamennyi parkját részletesen bemutatni, de lássunk néhány példát a zöldfelületek sokaságára. Kezdjük a sort a csodálatos városi panorámát nyújtó Riegrovy Sadyval, amely a fővárosi lakosok egyik legkedveltebb parkja. A Vinohrady kerületben fekvő park a nevét František Ladislav Rieger, a XIX. századi cseh megújhodási nemzeti mozgalom egyik vezetője után kapta, Itt nem csupán a kellemes helyi klímának, tetszés szerint a napsütésnek vagy éppen a fák árnyékának örvendezhetünk, de a szabadtéri sörözőnek is, ahol akár nyaranta óriás kivetítőkön sportközvetítéseket vagy éppen filmeket is megtekinthetünk. A park közepén áll a Mlíkárna nevezetű kilátó épület. 
 


De több, mint javasolt ellátogatni akár a Havličkovy Sadyba, közismertebb nevén a Gröbovkába is, mely a város második legnagyobb parkja. A Vinohrady és Vrsovice kerületek között elterülő szőlősökkel és fás-füves részekkel tarkított dombos terület legmagasabb pontján áll a XIX. században épült Gröbovka villa épülete, melynek kertjében gyakorta rendeznek gasztronómiai, zenei vagy egyéb kulturális fesztivált. Az olasz reneszánsz stílusában kialakított parkban pavilonokat, szökőkutakat, szobrokat és más építészeti csodákban is gyönyörködhetünk.

A Petřín hegy egyik oldala
A további parkok között kiemelnénk a városra nyíló csodás panorámával büszkélkedő Letnát, többek között az 1958-as prágai EXPO alkalmára emelt kiállító épületével, a Hanavsky pavilonnal, a Kramář villával és még sorolhatnánk. Innen északi irányban, nem túl messze terül el a Prága hatodik és hetedik kerületének határán fekvő Stromovka, a közel 100 hektáros egykori vadaspark, amely valóságos oázis a külföldiek seregeitől hemzsegő belvároshoz képest. Tökéletes hely mindazoknak akik a prágai forgatagból kiszabadulva egy kis időre nyugalomra vágynak. Egy séta a tavakkal tarkított parkban, a helyi planetárium megtekintése, egy finom kávé vagy sör elfogyasztása a park határán, és megújult erővel vethetjük bele újból magunkat a főváros nyüzsgő belsejébe. De a parkok sorából ne hagyjuk ki a prágai Kisoldalon (Malá strana) fekvő, a Petřín hegyi kilátóval ékített hegy oldalában fekvő, több parkrészletből (Kinsky, Petřín, Seminářska, stb.) álló nagy zöldterületet sem.

Stromovka
Ám most nem soroljuk tovább Prága csodás parkjait, zöldterületeit (Folimanka, Vyšehrad, Vítkov stb.), ehelyett inkább mindenkit arra biztatunk, hogy a csodás cseh fővárosban ne csupán az építészeti remekműveket és kultikus sörözőket keressék fel, hanem a varázslatos hangulatot árasztó parkokat, kerteket is.

A külön nem jelölt képek forrása: www.prague.eu

2019. október 3., csütörtök

Borozzunk Csehországban!


Szerte Csehországban egyre népszerűbb a borfogyasztás. Erről nem csupán a statisztikák árulkodnak, hanem a vendéglátóhelyek egyre kifinomultabb borválasztéka, valamint a sorra nyíló „vinotékák”, azaz borszaküzletek növekvő száma is. A sörök hazájában bizony terjed a borivás, és az elkortyolt bor túlnyomó többsége a cseh borászatok terméke. Ugyan Csehországba ezer tonnaszám importálják a szőlőt, hiszen az igényeket kielégítő mértékű hazai bortermeléshez nem áll rendelkezésre elegendő alapanyag, ám a nevesebb és a minőségre kicsit is igényesebb borászatok természetesen a saját maguk által termesztett szőlőt használják fel a gyakran tájjellegű, speciális szőlőfajtából nyert boraik elkészítéséhez. A szólás szerint a morva, s leginkább a délmorva lélek megértéséhez le kell menni a borospincékbe, meg kell kóstolni a műveikre méltán vagy éppen nem annyira méltán büszke borászok italait. Ha nem akarjuk a torkunkat valami lőrével bombázni, érdemes a vásárlás előtt a borminősítő márkajelzéseket keresni a palackon. Ilyen például a VOC címke, amely garantálja, hogy minőségi borhoz juthatunk.


Cseh (morva) borok