2016. március 8., kedd

Akkor és most 33. - Opava – Felső-tér (Horní náměstí)

Csehország Morva-sziléziai kerületének ötödik legnagyobb városa, a közvetlenül a cseh-lengyel határ mellett, az azonos nevű folyó mentén fekvő Opava, A közismert Szombathy Viktor-féle Panoráma útikönyvben „fehér városnak” nevezett települést a XIII. században alapították. A királyi város a történelme során meghatározó szerepet töltött be a térség gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Az egykor németül Troppaunak hívott település lakossága évszázadokon át többségben német nemzetiségű volt, de lengyel ajkú lakosok is nagy számban éltek itt.
Az opavai Szűz Mária-templom 1890-ben

Sorozatunkban most Opava főterét, az alapítás óta központként működő Felső-teret (Horní náměstí) mutatjuk be. Első képünkön a tér dél-nyugati részén álló Szűz Mária-templom, préposti székesegyház épülete látható a jellegzetes aszimmetrikus tornyaival. A jobb oldali, jelenleg barokk tetejű régebbi torony 1260-ból származik, míg a csonkán maradt bal oldalit eredetileg 1420-ban húzták fel.
1904
A következő, 1904-ben készült képen az Oberringnek hívott tér nyugati része látható balra a sziléziai gótikus stílusban emelt templom három hajós épületével és mellette jobbra a Városi Színházzal. Ahogyan említettük Opavában gazdag kulturális élet zajlott, s már a XVIII. század dereka óta színházi központként tartották számon. Ezért a város vezetése úgy döntött, hogy egy impozáns állandó kőszínházat alapít. A Sziléziai Nemzeti Színház épületét Eduard Kusche, bécsi építész tervei alapján 1804-ben építették és az első előadásra 1805 októberében került sor.
1911
Az 1911-ben készített képen látszólag ugyanazt az épületpárost látjuk mégis, ha tüzetesebben megvizsgáljuk a felvételt a színház esetében néhány számottevő változást figyelhetünk meg. Az épületről hiányzik a tető és az óra is feljebb „csúszott”. Ennek a módosult képnek az oka egy kisebb tűzvész, amelynek a színház épület 1909-ben esett áldozatul. Az építmény azonban nem sérült meg komolyabban és helyreállítási munkálatokat (ha nem is teljes mértékben) még ugyanabban az évben elvégezték.
1915
Az 1915-ös képeslapon a tér másik, keleti vége látható annak meghatározó elemével a Hláska-val. A 60 méter magas kilátótorony és toronyház története egybefonódott a város történelmével. Egykoron a szorgos őrszemek innen figyelték a város felé közelítő ellenséges csapatokat, Opava első kereskedelmi központja, raktárépülete volt, később a rajta elhelyezett város órája mutatta a lakosoknak az időt, és persze szemtanúja volt oly sok vidám és tragikus eseménynek. Az utolsó teljes átépítésére 1902-1903 között került sor. Ma a toronyból csodálatos panoráma nyílik a városra, és az épületben állandó történelmi kiállítást is megtekinthetünk.
1928
Az 1928-ban készült fotón ugyancsak a toronyház látható, de a lényeg a kép két szélen látható. A teret ekkortájt még jellemzően két-három emeletes jobbára barokk lakó- és kereskedő házak szegélyezték, és itt állt a Régi Városháza épülete is. Ezt a ma már nem látható házat 1580-ban egy helyi mészáros építette, és tőle vásárolta meg a város vezetése. Itt működtek a központi hivatalok, helyet adott a Sziléziai Kereskedelmi Kamarának, városi kincstárnak, banknak és két börtöncellának is.
1934
Az 1934-ben készült kép jól tükrözi Opava nyüzsgő életét, de mindössze négy évvel később a békés polgári életnek vége lett. 1938-ban, a Müncheni egyezményt követően szinte a teljes morva-sziléziai vidéket a Német Birodalomhoz csatolták. A fejlett ipar és bányászat stratégiai fontosságúvá tette a térséget a II. Világháború folyamán, és Opava is kulcsszerepet játszott a hadiipari termelésben. Ezért nem csoda, hogy 1945-ben az Opava-Ostrava vonalában a német csapatok a végsőkig próbálták az előrenyomuló szovjet csapatokat megállítani. Ez a reménytelen próbálkozás csupán egy dologhoz vezetett, mégpedig a hatalmas pusztításhoz.

1945
Ahogyan az a fenti képeken is látszik 1945 április végére az Opava belvárosában zajló ádáz harcok csak puszta romokat hagytak maguk után. A Felső-tér polgári házainak, üzleteinek többsége is, a Régi Városháza épületével, az egykori hercegi pénzverdével együtt teljesen megsemmisült, de szerencsére néhány kiemelt műemlékek még menthető állapotban marad fenn.
1949
Az 1949-es fotón a Várostorony épület csaknem magányosan áll, a teret szegélyező házak javát a romeltakarítás során eltávolították. A szocialista-kommunista időszakban a teret Május 1.-re keresztelték, és csak a rendszerváltás követően nyerte vissza a Felső-tér nevét. Opava kiérdemelte a cikkünk elején már leírt “fehér város” jelzőt, mivel itt a közeli “fekete” Ostravával ellentétben nem a fekete füstöt eregető nehézipar és kőszénbányászat vetette meg magát, hanem a jóval kevésbé lég- és zajszennyező könnyűipar, gyógyszergyártás és élelmiszeripar.
1960
A háborút követően a helyzet csak lassacskán rendeződött, az 1960-ban készült fotón a színház épülete is még csak a részlegesen helyreállított állapotában erőteljesen szocialista stílusú képet mutat. Ugyanakkor szerencsére az épület belseje sokkal jobb állapotban maradt fenn.
Opava főtere ma
A 60-as években a tér egyik oldalára hat emeletes panelházat húztak fel, míg a másikra egy nem túlságosan szép bevásárló központot, a Slezanka-t emeltek. Ez látható az utolsó, napjainkban készült fénykép felvételen is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése