2016. február 5., péntek

Prága szigetei V.: A Keresztesek, az Állathajszák és a Császár

A csodálatos Prága szigeteiről szóló sorozatunk előző részében a Kampán jártunk, most pedig a cseh főváros maradék három szigetének ismertetésére kerítünk sort. Közülük az első, a Keresztesek (Křižovnický) névre hallgató ma már egy szinte teljesen észrevehetetlen sziget. A Károly-híd elejénél kezdődik, ahol az Óvárosi hídtorony áll, és innen húzódik rövid szakaszon észak felé. Ahhoz, hogy ténylegesen egy szigetnek képzelhessük el, kell egy kis segítség, így először repüljünk vissza az időben és nézzük meg egy 1769-ből származó térképen.

A Keresztesek szigete a Károly-hídnál

Nos itt már valóban kis önálló földdarabként láthatjuk, amelynek területe a XIX. század során erősen redukálódott. Egykor ezen szigetecskén állt a Károly-híd elődje, a Judit-híd egyik pillére, melynek néhány maradványát sikerült is mára felfedezni.

1816 - A szigetre már rátámaszkodik a mai múzeum épülete
Az 1816-os térképrészleten pedig már az is jól látszik, hogy mintegy a szigetre támaszkodva, mondhatni a part felőli ága fölé megépült az egyre terebélyesedő Keresztesek-terén álló egykori szerzetesi kórház, a mai Károly-híd Múzeum épülete. Az épület alatt azonban a Moldva továbbra is csordogál, így a maga rejtett valóságában még mindig, mint szigetről beszélhetünk a Keresztesekről. A sziget és a tér nevét az 1237-ben önállósult Vörös Csillagkeresztes szerzetes rendről kapta, de most nem bonyolódnánk a történetük elmesélésébe.
Szigetecske a híd lábánál
Inkább kövessük a Moldva folyását, tegyük meg első nagy kanyarunkat és érkezzünk meg az ostrov Štvanice-hez, az Állathajszák-szigetéhez, amely a korábban ismertetett Zsófia/Szláv/Lövész-szigetekhez hasonlóan a Monarchiában a korabeli társasélet egyik neves helyszíne volt. A Štvanice első írásos említése 1118-ból származik, akkortájt még mint Nagy-szigetet emlegették. A Moldva ezen lassú folyású szakaszán a lerakódó üledékből egykoron számos kisebb kis sziget képződött, amelyek többségét a későbbi szabályozási munkálatok során felszámoltak. 
Az Állathajszák-szigete 1769-ben
Az Állathajszák-szigete 1841-ben
A kisebb-nagyobb sziget szomszédok miatt, a tekintélyes méretű, 1250 méter hosszú és mintegy 190 méter széles Štvanicét egy időben Nagy Velencének is hívták. Mai nevét pedig a XVII.-XVIII. században nyerte el, mivel egy fából készült arénában a prágai urak előszeretettel tartottak itt kutyás vadászatokat, melyeken szerencsétlen medvéket, bikákat, teheneket, szarvasokat kínoztak. Ezt az időről időre betiltott úri „sportot” az Állathajszák-szigetén (más néven Hetzinselt vagy Hec) egészen 1816-ig művelték. Az 1841-ben készült térképen látható, hogy a Hetzinselt-sziget mellett még mindig számos, különféle méretű szigetecske (pl. Jeruzsálem-sziget) is megtalálható. A szigetekre kisebb fahidakon át jártak-keltek az emberek dél felől, Těšnov irányából.

1873-as térkép a Viadukttal
A vasúthálózat bővülésével a szigeten át megépült az Alois Negrelli-féle Viadukt, amely a második kőből épített híd volt, amely keresztezte a Moldvát. Ez a mai napig használatban álló Viadukt jól megfigyelhető az 1873-ban készült térképen is.

Az egyedül maradt sziget a múlt század elején
1877-ben egy itáliai színi társulat telepedett meg a szigeten, akik egy fa épületet is felépítettek az előadásaik számára. A XIX. század vége felé pedig már három étterem is szolgálta a szigetre látogatók kedvét. 1908-ban azonban a sziget gyökeresen átalakult. Pavel Janák tervei alapján megépült a prágai Újvárost Holešovicével összekötő Hlávkův-híd, amely az Állathajszákon keresztül halad. A környező szigetek egy részét pedig vagy elkotorták, vagy a parthoz „kötötték”, így a Štvanice egyedül maradt. Ezt az állapotot mutatja a 1910-es évek eleji térképrészlet.

Az Állathajszák 1989-ben, a közúti híd mellett még áll a Téli Stadion
Az 1900-as évek eleje óta a sziget egy igazi sportközponttá kezdett válni. Az 1930-as években felépült Téli Stadion az egyre népszerűbbé váló jégkorongosoknak biztosított helyet. 1947-ben itt nyerte a csehszlovák válogatott az első világbajnoki címét. Az 1989-ben készült légifelvételen a Hlávkův-hídtól bal kéz felé látható a Téli Stadion, de a nagy vörös foltok arról is árulkodnak, hogy bizony itt már egy komoly, ATP, WTA tornák megrendezésére képes tenisz központ is létesült. Ma összesen 9 szabadtéri és 2 fedett teniszpálya áll a versenyzők és amatőrök szolgálatában. 1993 óta pedig egy igen komoly görkori-gördeszka park is megépült, ahol évről évre komoly nemzetközi viadalt (Mystic Sk8 Cup) rendeznek.

Itt már csak a Téli stadion hűlt helye látszik
A szigeten amúgy még egy uszoda is található, továbbá az 1990-es években a naturistáknak is szabad, fesztelenül meztelen pihenési lehetőséget nyújtott. A már említett Téli Stadiont azonban már ne keressük. Ahogyan ez a napjainkban készült fényképen is látszik, 2011-re az épületet már menthetetlen állapotba került és így lebontották. Helyén azonban ma is szoktak jégpályán csúszkálni.

A Császár-sziget 1841-ben
És végül következzék Prága sorrendben utolsó, méretében legnagyobb, fekvését illetően pedig legészakabbi szigete a Császár- (Císařský), vagy más néven Trójai-sziget (Trojský). A több mint három kilométer hosszú, 29 hektáros sziget Prága Bubeneč kerülete mentén terül el. Ahogyan az 1841-es térkép mutatja egykor egy déli kitüremkedés is hozzátartozott, de ezt a folyó szabályozása során a parthoz csatolták. Egykor II. Rudolf császár birtokaihoz tartozott, innen ered az egyik elnevezése. Felszínét a Moldva rendszeres áradásai időről időre átformálták, volt, hogy folyóágak szabdalták.

Az átszabott sziget
1899 és 1902 között azonban a folyó szabályozásával és a Podbaba gát megépítésével az egész környék arculatát átszabták. Egy kis hajózási csatornával levágták az említett déli részt, amire már csak egy kisebb folyóág maradvány, a Malá říčka (Kis patak) emlékeztet. A XIX. század vége óta Trójainak is hívott sziget új alakját mutatja az 1910-es évekből származó térkép.

A Császár ma
Az 1905-ben idetelepített szennyvíztisztító mű ma már múzeum, de a környékére telepítették modern utódját. Ez a telep lényegében olyan hatalmas, hogy a sziget egész nyugati felét elfoglalja. A másik félen nyaralóházak, park és különféle rekreációs célú épületek (pl. lovasiskola) találhatók. Ahogyan az a légi fotón is látszik, a szigetre három híd és egy gyalogoshíd vezet, melyek közül az utolsót egy régebbi híd helyére 2006-ban építették.

Az árvíz sújtotta Császár
Ezzel véget ért a Prága jelenlegi szigeteit bemutató sorozatunk, de egyetlen további külön részben még röviden megemlékezünk mindazon egykori szigetekről is, amelyeket ma már hiába keresnénk vagy csak a nyomait fedezhetjük fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése