2016. február 17., szerda

Cseh hírcsokor (2016.02.17.)

Több mint másfél hónap telt már el az esztendőből, így érdemes visszatekinteni, hogy milyen érdekességek történtek Csehországban, miről is szóltak a politikán túli hírek.
A legmelegebb esztendő egyik legforróbb napja

A prágai Klementinum meteorológiai állomás 1775 óta méri az időjárási paramétereket, köztük természetesen az aktuális hőmérsékleti értékeket is. A nemrégiben közzétett jelentésük szerint 2014 mellett 2015 volt az eddigi legmelegebb esztendő az általuk mért 12,5 Celsius fokkal. Ez az érték 2,9 fokkal haladta meg a hosszú távú, 1775 és 2014 között mért éves átlagot. Az elmúlt negyed évszázadban mért évi átlagos hőmérsékleti értékek közül mindösszesen három nem tartozik a legmelegebb évek élmezőnyébe, ezzel is jól mutatva, hogy a globális felmelegedés nem csak egy teória, hanem valós fenyegetés. Így alakult az időjárási helyzet tavaly, és hogy mi lesz idén? Nos a brit meteorológiai szolgálat már pár hónapja arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016 még ennél is melegebb esztendő lesz. És bizony, ahogy ezt a kora tavaszt idéző januári-februári időjárás is jól mutatja ezúttal félő, hogy nem fognak tévedni. Készüljünk hát fel amennyire csak lehet a hőhullámokra és a szeszélyes időjárási jelenségekre.
Szülői támogatás nélkül nehéz
A fiatal vagy örökifjú felnőttek élete Csehországban sem fenékig tejfel, legalábbis ami az anyagi függetlenség megteremtését illeti. Ezt mutatja az a felmérés, miszerint a felnőtt cseh férfiak közel egyharmadát támogatják anyagilag a szüleik, egytizedüket pedig a nagyszüleik (is). Ez az érték nem számít különösebben magasnak ha megnézzük a környező és távolabbi országokat. Lengyelországban ugyancsak a felnőttek harmada kap egy kis pénzben kifejezett segítséget a felmenőiktől, Szlovákiában és Bulgáriában még ennél is többen. Ugyanakkor csupán a cseh utódok 12%-a tud/akar pénzt küldeni a szüleiknek, többségükben az egyedülállók és/vagy a magas keresetűek. A 18 év alattiak csehek 17% él még együtt a szüleivel, ami nemzetközi összehasonlításban átlagos érték.
Alkohol fogyasztás visszafogás
Csehország a világ egyik legnagyobb alkohol fogyasztó nemzete, és ezen a területen a jelenlegi trendek sem mutatnak jelentősebb javulást. A 15 év feletti lakosok 12,5%-a (a férfi lakosság csaknem egyötöde) fogyaszt naponta, további 20%-a pedig rendszeresen alkoholt. Ezen nem túl fényes állapot ellen kíván minden eddiginél hatékonyabban fellépni a cseh kormány. Egyik fő célkitűzése, hogy 2018-ra 3,5%-al, míg 2020-ra 5%-al kívánja visszafogni az alkohol fogyasztást, melynek érdekében az alkoholhoz való jutás megszigorítását, az árak emelését, és különféle megelőző intézkedések meghozatalát lát indokoltnak. Ezzel a célkitűzéssel nem kevéssé szembemenően Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter a közelmúltban éppen a csapolt sör fogyasztási adó mértékének csökkenését javasolta. Mindezeken túl Zdeněk Škromach a cseh Szenátus alelnöke pedig egyenesen azt indítványozta, hogy csökkentsék az alkoholt fogyasztó kerékpárosok büntetési tételét, és emeljék fel az engedélyezett véralkoholszint küszöbértékét. Mindezt természetesen csakis azért, hogy a morva bortúrákon az eddigieknél több kerékpáros vehessen részt. Kíváncsian várjuk, hogy az egészséges életmód pártiak vagy a tradicionális cseh sörfogyasztás-, és a reneszánszát élő morva borivás támogatói nyerik-e meg a küzdelmet.
A hiúz európai elterjedése
Az észak-csehországi Jizerské hory hegységben újra felbukkant a XVIII. században kipusztított hiúz. Egyelőre még nem tudni, hogy az éjszakai felvételeken rögzített példány egy stabil állomány egyede vagy csupán átutazó, mondhatni betévedt jószág. Mindenesetre biztató, hogy a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően már van esély arra, hogy a farkas mellett, immáron egy második emlős faj is újból megtelepedjen ezen a cseh hegyvidéki erdős területen.
Optimizmus
Egy aktuális felmérés szerint a csehek háromnegyede tekinti az elmúlt esztendőt sikeresnek, és az emberek több mint fele optimistán tekint az előttük álló évre is. A pénzügyeket illetően a megkérdezettek 38%-a vár pozitív változást, és csupán egynyolcaduk véli úgy, hogy rosszabbodik a helyzete. A pesszimisták többsége jellemzően a kevésbé képzett, idősebb generáció tagjaiból kerül ki. Az emberek egyharmada véli úgy, hogy az ország idén jobban teljesít, de a negyedük viszont borúlátó ebben a kérdésben. 20%-uk gondolja úgy, hogy egy nagyobb összeget tud megtakarítani vagy új gépkocsit tud vásárolni, míg az egyhatoduk tervezi a lakóhelyének jobbra cserélését. Bárcsak mi magyarok is ennyire optimisták lehetnénk, lennénk.
A rekonstruált borostyánszoba, de hol vannak a kincsek?
Az oroszországi Szentpétervár melletti Carszkoje Szelóban állt egykor a világ nyolcadik csodájának is nevezett borostyánszoba. I. Frigyes Vilmos porosz király 1716-ban ajándékozta ezt a borostyán burkolatú, kincsekkel teli termet I. Péter orosz cárnak. A második világháború alatt a megszálló német csapatok az itt található értékeket vonatra rakták és elszállították. A műemlékek Kalinyingrádba kerültek, de ezt követően nyomuk veszett. De, hogy mi köze van mindennek Csehországhoz? Nos két lelkes német műkincsvadász úgy véli, hogy a borostyánszoba jelenleg az Észak-Csehországban álló Frýdlant kastélyának pincéiben van elrejtve. A feltételezésüket egy ma már nem élő szemtanú állításaira alapozzák, aki a háború végnapjaiban látta, ahogy a kincseket sorra hordják be a kastélyba. A német kincsvadászok panaszkodnak, hogy a cseh Kulturális Örökség Intézete és a kormány útját állja a további kutatásainak. Vajon ki érti, miért?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése