2016. január 5., kedd

Cseh hírcsokor (2016.01.05.)

A szokásos havi hírcsokrunk előtt szeretnénk sikerekben és egészségben gazdag boldog új esztendőt kívánni minden olvasónknak. A lassan már négy éve üzemeltetett Csehország nem csak Prága netmagazinunk idén is igyekszik minél több hasznos, érdekes ismeretet megosztani mindenkivel, akit vonz eme közeli, számos tekintetben rokon ország. De lássunk is hozzá, milyen érdekes cseh híreket is tartogatott számunkra 2015 utolsó hónapja.


  • Az Olomouci Művészeti Múzeum Victor Vasarely (1906-1997), a magyar származású, 1930-ban Franciaországba emigrált művész, az op-art (optikai festészet) irányzat egyik legfőbb képviselőjének összesen 33 grafikáját vásárolta meg. A Múzeum már korábban is számos sikeres Vasarely kiállítást szervezett, és itt található a művész legnagyobb cseh gyűjteménye. A most megvásárolt művek között szerepel Vasarely egy 1951-ben alkotott festménye és egy 1966-os gobelinje is. A grafikák közül a legrégebbi még 1937-be készült, amikor még a művész maga sem tudta, hogy ő az op-art stílusban ténykedik. A művek vételárát a Cseh Kulturális Minisztérium, a Olomouci régió és Városháza, valamint magán támogatók állták.
  • 2015-ben rekordszámú látogató, több mint 5 millió ember kereste fel a cseh állami tulajdonban/kezelésben álló várakat, kastélyokat és más örökségi helyszíneket. A látogatók száma 2009 óta folyamatosan növekszik. Ennek hátterében főként az áll, hogy a továbbra is népszerű vezetett vár/kastélytúrákon kívül egyre több kísérő programot is szerveznek. Októberben Lednice kastélya volt a leglátogatottabb helyszín, míg novemberben Český Krumlov kastélyát keresték fel legnagyobb létszámban.
  • Jóllehet a csehek hívhatók a világ egyik legateistább nemzetének (a friss felmérések szerint mindössze 33%-uk hisz Istenben), mégis a karácsonyi ünnepek során több mint egyharmaduk keresi fel a templomokat. A hívőkhöz ilyenkor számos nem hívő is csatlakozik, mondhatni családi/helyi szokásból, vagy hogy ezzel is tovább emelje a karácsony ünnepi hangulatát. Összességében azonban a csehek egyre kevésbé hívők és egyre kevésbé templomjárók. A lakosság mindössze 8%-a jár havonta egy alkalommal templomba, 41%-uk pedig egyértelműen elutasítja Isten létét.


  • A WHO jelentése szerint Csehország a harmadik legnagyobb sófogyasztó Európában. A lakosok naponta mintegy 10-15 gramm sót, pontosabban NaCl-ot (konyhasót) visznek be a szervezetükbe, amely több mint kétszerese a javasolt mennyiségnek. Mielőtt azonban túlságosan sajnálkozni kezdenénk azon, hogy a csehek mennyire egészségtelenül étkeznek, előbb jöhet a rádöbbenés. A sófogyasztók európai dobogójának a legtetején bizony mi állunk a macedónok előtt, az egészséges mértékhez képest csaknem háromszoros fogyasztással. Talán ezért is fogyasztjuk előszeretettel a cseh konyha remekeit?
  • Első verziójában a cseh parlamenti alsóház támogatta a vendéglátóhelyeken történő dohányzást tiltó törvényt, így az ha nem is már a korábban megcélzott január elsejei kezdettel, de közelebb került az életbe lépéséhez. Csehországban már hosszú ideje próbálkoznak a dohányzás visszaszorításával, mindez idáig sikertelenül. A törvény támogatói elsősorban nem a korlátozást látják a törvényben, hanem a nem dohányzók védelmét, míg ellenzői szerint ez a jogszabály magát a szokást nem fogja visszaszorítani, viszont erősen csorbítja az egyéni szabadságjogokat.
  • Évről évre egyre nagyobb szárazság sújtja Csehországot is, így egyre-másra születnek az egyre vadabb, sokszor utópisztikus ötletek a helyzet megoldására. Az ideák között szerepel a Duna és a Moldva közötti csatorna építésének erősen költséges gondolata, és a Milos Zeman államelnök által erősen támogatott Duna-Elba-Odera csatorna terve (lásd korábbi cikkünk: ITT). Mindezek mellett a további vízvisszatartás érdekében a Morva folyó vízbázisán további öt, míg az Elbánál nem kevesebb mint kilenc új víztározó építésének előkészületei zajlanak.
  • Január elsejétől megnyitotta képzeletbeli kapuit a nagyközönség előtt a Brdy, Csehország egyik korábbi hatalmas kiterjedésű katonai gyakorló területe. A Prága és Plzeň között elterülő 35 ezer hektáros hegyvidék évtizedeken át szolgálta a hadsereg céljait (lásd korábbi cikkünk: ITT), de már jó ideje alig hasznosított. A Brdy jelenlegi formájában természetvédelmi területként működik tovább, hiszen elemi cél az állapot fenntartása. A turisták az év elejétől csaknem az egész területet használatba vehetik, kivéve azon részeit amelyek szennyezésmentesítési, lőszer-mentesítési munkálatok miatt még egy darabig lezárva maradnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése