2015. november 27., péntek

Ünnepi körtúra Třeboňban II.: Gyalogtúra a Világ körül

Cikkünk első részében Třeboň óvárosából indulva az Aurora gyógyfürdő parkjához jutottunk, elérve a Világ-halastavat, most pedig következzék tókerülő túránk bemutatása. Azonban mindenekelőtt néhány szó magáról a tóról. A Rybník Svět, magyarul Világ-halastó a třeboňi halastóvidék hatodik legnagyobb, a fekvését tekintve pedig az egyik legmeghatározóbb tava. A kelet-nyugat irányban elterülő állóvizet a Spolský-patak elgátolásával hozták létre. A víz innen két kifolyón át tud távozni, melyek közül az egyik a kastélypark felé vezet, és a végén mindkettő az tóhálózatot összekötő Arany-csatornába torkollik. Ha még emlékeznek rá, a mostani túránk során ezen az egyik kifolyón, valamint az Arany-csatornán átívelő kis hídon is áthaladtunk.
A kissé borús Világ

A mesterséges tavat eredetileg még Vilém és Petr Vok von Rosenberg régense, egy bizonyos Jelčany Jakub Krčín építette (vagy építettette) az 1570-es években. A tó maximális mélysége 3 méter, és az itt tárolt víz mennyisége meghaladja a 3 millió köbmétert. 1890-ben a tó szintje két méterrel túltöltődött annak köszönhetően, hogy a Spolský-patakon folyásirány szerint előrébb fekvő másik nagy tó gátja nem bírta a terhelést, így a víz egy az egyben lezúdult a Világba, szép kis dominó hatást eredményezve. A Világ-halastó egyes gátszakaszai sem álltak sokáig ellen a víztömegnek, átszakadtak, elárasztva Třeboň egyes területeit. Azóta természetesen már több alkalommal is megerősítették a tavat (vagy tó körüli gátat?), így egy újabb katasztrófától már nem kell félni. Nos, ennyit így előzetesen a tóról, most induljunk el végre nyugati irányban a tavat megkerülő turistaúton.
Azért mégis szép a Világ
Információs táblák
Utunkat a Világ-halastó partján haladva folytattuk, a megemelkedett vízszint miatt néha a szántóföldre kényszerülve. Az időközben megerősödő hűvös szél azon nyomban elállt, mikor beértünk a tó körül fekvő erdőterületek közül az elsőbe. Itt a Spolský-patak torkolatvidékénél kialakult vizenyős területek értékes vizes élőhelyet képeznek tőzegmohával, számos botanikai és zoológiai érdekességgel, amelyekről a tó körül több információs tábla is tájékoztatott.
A Dolní Zlatník-tó
Spolský-patak
Régi malom, ma fűrésztelep
Két nagyobb erdőterület között értünk el a Dolní Zlatník-tóhoz, amely a környéken gyöngysorszerűen kialakított, vizüket (vagy vizét) végül a Spolský-patakba szállító mini tóláncolat egyik aranyos tagja. Ezt követően átszeltük magát a patakot is elérve a Spolský mlýn-t azaz malmot, amely az 1860-as évektől kezdve hasznosította a patakvíz erejét. Itt is, mint az utunk során több helyen egy vas és kőkeresztre, valamint kis kápolnára bukkantunk, amelyek jól jelzik, hogy nem egy frissen kialakított úton járunk, hanem jóformán minden egyes szakaszának meglehet a maga történelme. A malomnál járva, amelyet ma a város fűrésztelepként üzemeltet, értük el a túránk Třeboňtól legtávolabbi pontját, innentől már újból közelíteni kezdtünk a városhoz.
Át a fenyvesen
Az egyik major
De mielőtt még újból látótávolságba értünk volna, előbb egy kis erdő fedte dombot kellett megmásznunk a gyönyörű fenyőkkel szegélyezett erdei ösvényen. Az erdőből kiérve ismét elénk tárult a csodás Világ-halastó, túlparti messzeségben a várossal. Itt, ezen a helyen áll néhány parasztbarokk stílusú szép épület, mondhatni major, amelyeket még a tó kialakításakor, tehát a XVI. század vége felé építettek.
Naplemente a tavaknál
Evezősök a tavon (ez még nyári kép)
Továbbhaladva előbb a Világ-halastó és a Církvičný-tó közötti gáton haladtunk át, majd a szemerkélő esőben a lépteinket sietősebbre szabva, az egyik helyi evezős klub telephelye felé baktattunk. A Világ-halastó ugyanis nem csupán a ponty és más halak szerelmeseinek biztosít elemózsiát, hanem nyaranta komoly vízi sport, főként evezős élet zajlik itt.
Schwarzenberg-mauzóleum
Az evezőstelep északi végén elhaladtunk az óvárosi nagytemplomhoz hasonlóan Szent Egyed (Jiljí) nevet viselő, ám annál nagyságrendekkel kisebb templomocska mellett, majd utunk egy pompázatos kis parkba, parkerdőbe vezetett. Itt áll a Schwarzenberg-mauzóleum fenségesen monumentális neogótikus építménye, amely majd egyszer egy komolyabb bemutatást is megérdemel a részünkről. De most haladjunk tovább, hiszen már csak egy kicsi szakasz választ el minket a körtúra megtételétől. 
Halnevelde
A Bohemia Regent sörgyár
A park végén az Opatovický-tavat és a Világ-halastavat elválasztó rövid csatornaszakaszon átkelve a Világ keleti gátjára jutunk. Bal kéz felől a csodás vizet láthatjuk, jobbra pedig a világhíres Třeboň Halgazdaság halivadék nevelő beton kádjaira pillanthatunk, majd lassacskán elénk tárul a Bohemia Regent Sörgyár szép épülete. Mielőtt búcsút mondtunk volna a Világ-halastónak, még vetettünk egy elismerő pillantást Jakub Krčín régens szobrára, hiszen a dél-cseh tórendszer kialakítása igazi mesterműnek tekinthető.
Nové Hrady-i kapu
Utunk végén a Nové Hrady-i (Novohradská) -kapun át ismét az óvárosba értünk, ahol a sok-sok kilométernyi, kellemesen fárasztó gyaloglást követően elégedetten kóstoltuk meg a dél-cseh specialitásokat, persze mindezeket lekísérve egy-egy korsó finom helyi sörrel. Mindenkit csak biztatni tudunk, hogyha Csehországban járnak ne csupán a városok kövét vagy a sörözők padját koptassák, hanem ruccanjanak ki a természetbe is legalább egy jó séta erejéig!

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó, részletes cikk. Gratulálok a szerzőnek!
    További képek:
    http://harry.hu/privat/2015/(2015.julius)Trebon/index.html

    VálaszTörlés