2015. október 27., kedd

Prága szigetei IV: Kampa

Az október 23-i hosszú hétvégén igen sok honfitársunk kereste fel a cseh fővárost. Az Óvárosból a Hradzsin felé vezető útjuk során szinte biztos, hogy a többségük legalább egyszer áthaladt Prága leghíresebb hídján, a Károly-hídon. A Moldvát átszelő pompás hídról az Óváros felől a Kis oldal/Vár felé haladva az első lejáró még nem közvetlenül a partra vezet, hanem egy kis lépcsős lejárón át a város legismertebb szigetére, a Kampára. A sziget első írásos említése (a Máltai Rend feljegyzéseiben) 1169-re datálható, azaz ekkortájt már elkészülhetett a Čertovka (Ördögárok) nevet viselő mesterséges csatorna, amely szigetté alakította a Moldva bal parti területet, így hozva létre a “Prágai Velencét”.
Čertovka

A 2,65 hektáros, ember alkotta szigetnek egészen a XVIII. század második feléig nem volt neve, szimplán csak szigetnek hívták. A Kampa név, azaz teljes hosszúságában a Kampovskej ostroh elnevezés ekkortájt honosodott meg, de hogy mi is a szó eredete, az nem teljesen ismert. Egyes vélemények szerint a Kampa név a latin campus szóból származik, mivel az 1600-as években spanyol katonák vertek tábort a szigeten. Mások azonban eltérő megoldásra tippelnek és a cseh zákampi kifejezést sejtik a név háttérben. Egy harmadik változat szerint pedig a sziget a XVII. században itt található egyik ház/kert tulajdonosának (Kampai Tychon Gansgeb) nevét vette fel. A pontos választ már sajnos soha nem tudjuk meg. (sajnos már soha nem tudhatjuk meg)
A Károly-híd a Kampa szigeti lejáróval
A sziget az idők folyamán fokozatosan hízott a folyó által partra rakott üledékanyagoktól, majd a XVII. század elején a növekvő sziget partvonalát megerősítették, ezzel a kiterjedését is végleg meghatározták. A főként kertekkel borított szigeten már a XV. századtól kezdve számos vízi és szárazföldi malmot építettek, hiszen magának a Čertovka kiásásának is ez volt az eredeti fő célja. A Károly-híd mögötti épület pincéjében található az egykori Judit híd maradványa.
Mlýn Huť
Az említett kertek közül az 1600-as években alakították ki a Michnovská kertet. Itt áll a Mlýn (Malom) Huť, egy kora barokk épület, amely egy tűzvészt követően a XX. század ötvenes éveiben épült újjá. A fa malom kerekeinek nagy részét 1995-ben készítették. Az ún. Lennon fal vezető híd mellett áll a Nagyperjeli malom, az utolsó fennmaradt reneszánsz malom. A XVI. században épült vízimalom hatalmas fa malomkerekei ma is csodás látványt nyújtanak.
1769
A XVII. és a XX. század között itt a Kampán éltek és dolgoztak az évszázadokon át híres piacokat rendező fazekas mesterek. Az 1769-es térképen jól látszik a Kampa szigetre vezető négy, többségében fából készült híd is. Ma öt ponton lehet a szigetre bejutni. Megfigyelhető, hogy ekkortájt már állt a ma is látható épületek túlnyomó többsége.
1841
Az 1841-ben készített térképen jól látszik a sziget alsó harmadánál, a Moldva partján álló nagy épületegyüttes. Ez a Kampa harmadik malomépülete, nevezetesen a Sovův malom, amely nevét a XV. századi egykori tulajdonosa Liboslabi Václav Sova után kapta. A XIX. század közepén a malomépület szomszédságában fekvő kertnek (Odkolkovská) is “nevet adó” Francis Odkolek pékmester vásárolta meg az épületet, reneszánsz stílusúvá alakította, és a berendezéseit is jelentősen modernizálta.
Kampa Múzeum
Ez az immáron gőzmalom azonban 1896-ban részlegesen leégett, majd a város tulajdonába került. 1920-ban az épület folyó felőli frontját a Moldva szabályozása, a zsilip építése során lebontották. 2001-től a nem csupán helyreállított, hanem mondhatni gyökeresen átépített egykori malomban alakították ki a Kampa Múzeumot, ahol többek között František Kupka festőművész munkái tekinthetők meg. 2002-ben a zsilippel szemben felállítottak egy monumentális fa széket, amelyet azonban az árvíz rögtön el is vitt magával. Egy évvel később a széket egy hat méteressel pótolták.
1910
Az 1910-es évek elején készült térképen már jól látható, hogy 1884-ben megépült a közvetlen fel/lejáró a Károly-híd felé. A mozirajongók számára említjük meg, hogy itt, ezen a lépcsősoron játszódott az Impossible Mission egyik fontos jelenete. A már említett Odkolkovská-kert a Kaisersteinsky-kertben folytatódik, amely az egykori Kaiserstejn, később Liechtenstein Palotát veszi csaknem körül. Az 1600-as évek végén épült palotától nyugatra áll a Dobrovský vagy más néven Werich-villa.
1938
Az 1938-as térkép már egy jelentősebb változást mutat, ugyanis 1915 óta a Kampa immáron már csak egy kis túlzással számít szigetnek. Ugyanis a Čertovkát a sziget déli csücskénél föld alatti csatornába terelték, és így tartották fenn az összeköttetést a Moldvával.
Főúri házak Kampán
A második világháborút követően a sziget kertjeit egybevonták, és egy nagy közparkot alakítottak ki. Az egykori malmokon és a már említett házakon, palotán túl még számos más érdekes épület is látható a Kampán. A Sovův malom közelében, tőle délre áll az egykori kompos háza, amelyben jelenleg egy kiváló halétterem üzemel. A beépültebb északi szigetrészben áll az Arany Oroszlán 1604-ben épült, majd 1732-ben átalakított reneszánsz épülete. Ugyancsak itt, a macskaköves utcákban található az 1586-ban épített, majd 1508-ban a Lobkowitz palotát is jegyző Ignaz Palliardi építész által klasszicistává átformált Arany Ollókhoz nevezetű ház, ahol egykor Adolf Kašpar a híres festő, illusztrátor élt és dolgozott. A további volt főúri épületek között érdemes megemlíteni az Aranyfürt-, Kék Róka-, és a Fehér Csizma-házat.
Babák
A Győr megyében született, később a német nyelvű szlavisztikát megalapító Josef Dobrovskýra emlékező művön kívül a Kampa több pontján is értékes szobrok állnak, köztük a Lány a szőlővel, az Ülő lány, a Harmónia, a Babák, vagy éppen a Titánok címet viselő alkotások.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése