2015. július 7., kedd

600 évvel ezelőtt halt mártírhalált Husz János

A XIV. század vége, XV. század eleje Európa késő középkori történelmében igen viharosnak bizonyult. A római katolikus egyház egyre nagyobb gazdasági és politikai hatalomra, s nem mellesleg vagyonra tett szert, ami mind a nemességet, mind a szegényebb alsópapságot felháborította. A szegényeket, parasztokat a rájuk kiszabott egyházi adókkal a végletekig kizsákmányolták, így egyre fokozódott a társadalmi feszültség. Ez az egyre elviselhetetlenebb helyzet a Cseh Királyságban sem alakult másképp. A kaotikus állapotok tovább feszültek az 1378-ban bekövetkezett egyházszakadással, amelynek köszönhetően egyszerre két, sőt később három pápa (XII. Gergely pápa és XIII. Benedek ellenpápa, majd 1409-től V. Sándor is) tekintette magát egyházfőnek. Az európai országok uralkodói az aktuális hatalmi játszmák keretében váltogatták, hogy éppen melyik pápát, a rómait vagy az avignonit, később akár a písait támogatják.
Husz János (Jan Hus)
1414. november 5-én összeült a konstanzi zsinat, amely véget kívánt vetni és véget is vetett (1417-ben, V. Márton pápa megválasztásával) a nyugati egyházszakadásnak. Ugyancsak ez a zsinat akart pontot tenni az időközben fokról fokra erősödő, az egyház tekintélyét és hatalmát romboló reform tanítások végére, amelyeket ekkortájt főként Husz János (Jan Hus) cseh prédikátor és követői képviseltek. Ezt a lépést, mintegy az elrettentés szándékával elég kegyetlen módon próbálták kivitelezni. 1415. július 6-án a zsinat ítélete értelmében Husz Jánost máglyán égették el, de mint ahogyan arra fény derült, ez a drasztikus lépés már nem tudta megfékezni a vallásreformer mozgalmakat, sőt inkább csak további olaj volt a pislákoló tűzre. Azonban ne szaladjunk ennyire előre, mostani cikkünkben ismerkedjünk meg Husz Jánossal, ezzel a kétségkívül nagy hatással bíró cseh történelmi alakkal.
Husinec és a Husz János szobor
Husz János 1370 körül született a dél-csehországi Husinec nevű kis faluban. Családja igen szegény volt, de tehetségével, eszével sikerült kiemelkednie, és a papi pálya felé fordult. 1390-ben Prágába került, ahol az egyetemen tanult több mint 4 éven át. Ekkortájt a prágai egyetem a maga szabad szellemiségével és minőségi oktatásával Európa legmeghatározóbb oktatási intézményei vagy inkább szellemi központjai közé tartozott. 1396-ban baccalaureatusi fokozatot szerzett, majd egyetemi tanár, később 1401-ben a filozófiai fakultás dékánja lett. Az 1403-ban Prága érsekévé kinevezett hazmburki Zbynek Zajíc tanácsadónak választotta. Zajíc később a reform, és személyesen Husz János ellen is fordult, de csak haladjunk sorjában.
Betlehem-kápolna
1402-ben Husz János, mint ígéretes egyetemi tanár a prágai Betlehem Kápolna prédikátora lett. Érdekességként megemlítenénk, hogy a Betlehem Kápolnát, ahol kizárólag csehül prédikáltak, a XVIII. században ugyan lebontották, de a XX. század derekán újjáépítették. A hamar nagy népszerűségre szert tett pap csatlakozott egy mozgalomhoz, amely tanult laikusokat és a teológusokat próbálta egymáshoz közelebb hozni, együttesen elmélyíteni a hitüket. Husz igen élesen fordult szembe a fennálló egyházszervezettel, és a két szín alatti áldozás bevezetéséért állt ringbe. E követelés a laikusok egyenjogúsítását jelképezte, és maga a bort tartalmazó kehely a mozgalom egyik fő szimbólumává vált. Igen provokatív módon azt hirdette, hogy az Antikrisztus beférkőzött még a legmagasabb egyházi intézményekbe is, és reformációra, Krisztus tanításaihoz való visszatérésre van szükség. Husz erősen kritizálta a római katolikus egyház gazdagságát, a szegények viktimizációját, kizsákmányolását, továbbá a papok által más elkövetett bűnöket.
Husz a reformer prédikátor
1409-ben a francia király és IV. Vencel összehívta a Písai Zsinatot, ahol véget akartak vetni az egyház megosztottságának. A zsinat úgymond leváltotta mindkét addigi pápát és V. Sándor személyében egy harmadikat választott meg, de ezt a döntést a két másik nem fogadta el. Husz János, akit időközben az egyetem rektorává neveztek ki, valamint a reformpárt, a királlyal együtt az új pápát támogatta, de a prágai érsek és a főpapság XII. Gergely párti maradt. De hamarosan éppen V. Sándor volt az, aki a prágai érsek ráhatására Husz ellen fordult, s mikor ő nem volt hajlandó a prédikálásait abbahagyni, ki is közösítette. 1411-ben XXIII. János ellenpápa a keresztes hadjárat finanszírozására búcsúcédulát bocsátott ki, azaz a tehetősek a bűneiket pénzért részlegesen vagy teljes mértékben megválthatták. Husz János felkelt ezen gyakorlat ellen, de nem számolt azzal, hogy IV. Vencel király is részesül a búcsúcédulák utáni haszonból, így ellene fordul.
Husz János a fa alatt prédikál
Husz Jánosnak 1412-ben így el kellett hagynia Prágát, de ő tovább folytatta a tanításainak terjesztését. A cseh vidék számos részén talált magának támogatót a katolikus egyház vagyonszerzését és hatalmát rossz szemmel néző, mondhatni rivalizáló vidéki nemesség körében. Husz egészen 1414-ig biztonságban volt, az időközben egyre inkább ellene forduló egyház számonkérésétől. Husz János a tanításait a maga részéről élete utolsó pillanatáig az egyház szempontjából jobbító, tisztító szándékúnak tartotta és úgy vélte, hogy ezt a legmagasabb fórumon is be tudja bizonyítani. 
Husz János a konstanzi zsinaton
Ez a naiv bizodalma vezette ahhoz a döntéséhez, hogy 1414 októberében elfogadta a pár évvel korábban német királlyá megkoronázott Luxemburgi Zsigmond meghívását a soron következő, a cikkünk elején már említett konstanzi zsinatra. Az uralkodó ugyan írásbeli mentességet, menlevelet biztosított a számára, de ezt az egyházi tanács nemes egyszerűséggel nem fogadta el, így a Konstanzba érkező prédikátort egy hónap elteltével lefogta. Pár hónapos bebörtönzést és vallatást követően sem volt hajlandó visszavonni tanításait, pontosabban azt a 30 pontból összeállított listát, amelyről csak annyit mondott, hogy nem tagadhat meg olyat, amit nem is tanított. Ezzel aláírta a halálos ítéletét, amelyet a nyílt tárgyalása utolsó napján végre is hajtottak, egyszerűen máglyára vetették.
Husz János halála képekben
Husz János a zsinati döntnököket is megosztotta a védekezésével, így nem csoda, hogy a meghozott halálos ítélete nem volt egyöntetű, csak néhány szavazaton múlott. IV. Vencel király követe, a szász választófejedelem követe és még mások a kivégzése ellen érveltek, de a többség mégis a lúd (Hus = csehül ludat jelent) „megsütése” mellett döntött. A cseh földeken Husz János halálhírét nagy felháborodással fogadták, és a cseh nemesek tiltakoztak a konstanzi zsinathoz. Különösen a cseh vidéken váltott ki radikálisabb fogadtatást a kivégzése, amely lassan fegyveres összetűzésekhez, végül a huszita háborúk kirobbanásához vezetett.
Husz, a cseh reformátor
Husz János élete utolsó 15 évében számos művet alkotott, amelyek nagy része fennmaradt. Fő művében, „Az egyházról” című röpiratban az egyház fejéül csak Krisztus személyét ismerte el, és vitatta az egyházi hierarchia és a pápaság létjogosultságát. Ez könnyen belátható, hogy már önmagában is túl soknak bizonyult a katolikus egyház szemében. Emellett Husz részben John Wycliffe, az angol teológus, reformátor követője volt, akinek tanait korábban már betiltották. Egyetértett a predesztináció elvével, s a Biblia egyház feletti tekintélyével. Husz cseh nyelvű írásai a nemzeti irodalom klasszikusaivá lettek, a prágai nyelvjárást ő tette irodalmi nyelvvé, s új helyesírási rendszert dolgozott ki.

2015: Husz János halálának 600. évfordulója
Husz János szerepe kétségkívül jelentősnek bizonyult a reformáció, a vallás megújítás terén, tanításai erősítették a Luther Márton nevével fémjelezhető mozgalmakat. Jelentőségét a katolikus egyház, főként az 1620 utáni ellenreformáció korszakában ugyan igyekeztek teljesen háttérbe szorítani, de a cseh nemzetté válásáért küzdő mozgalmak újból felelevenítették az alakját, mint a hatalommal szembenállásra is kész történelmi figurát. Innentől kezdve Husz János újból a figyelem előterébe került, és példaként állították az új cseh generációk elé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése