2015. április 22., szerda

Poděbrady – történelmi fürdőváros a gázló alatt

1420. április 23-án született Podjebrád György, az első és egyetlen huszita cseh király, akit a korábbi Mátyás királyról és cseh vonatkozású kapcsolatairól szóló cikk trilógiánkban már nagyvonalakban bemutattunk. Most az évfordulója apropóján szülőhelyére és egyben névadójához Poděbrady városába látogatunk el.

Poděbrady vára
Poděbrady a cseh fővárostól nyugati irányban 50-60 kilométerre fekszik az Elba partján. Itt a folyó mentén, a gázló alatt (csehül: pode brody) telepedett le az első közösség, és emeltek egy kis erődöt. Az „őscseh” Slavník törzs közeli kastélya nagy hatással volt az életükre, később a XIII. század második felében pedig a Přemysl dinasztia tette rá a kezét a térségre. Ők, pontosabban II. Ottokár emelte 1262 és 1268 között az első kőből készült vízi várat, a folyópart egyik stratégiai pontján. Maga a település már a kezdetektől fogva fontos kereskedelmi megállónak számított Prága és a sziléziai területek között. Ennek köszönhetően, valamint vonzó vadászterületei miatt a történelem során kedvelt királyi pihenőhelynek is számított, többek között vendégül látva II. Vencel és Luxemburgi János királyokat is.

Az Elba, háttérben egy ipari műemlék vízierőművel
A település az első és legnagyobb fénykorát a morvaországi Kunštát-i urak alatt, 1345-től 1495-ig élte. Ehhez a családhoz tartozott a már említett Podjebrád György is, akit 1458-ban választottak cseh uralkodónak. Neki köszönhető Poděbrady városi rangra emelkedése 1472-ben, és ezzel együtt a különféle kiemelt jogokhoz való jutása. 1539-ben I. Ferdinánd király is látogatást tett itt, és olyannyira megtetszett neki a város és vadászterületei, hogy rögvest beolvasztotta királyi birtokaiba. Ekkor került sor a vár reneszánsz stílusú kastéllyá való átépítésére. A fejlődésnek, a környékbeli cseh városok többségéhez hasonlóan a harminc éves háború vetett véget. Hol a svéd, hol a szász csapatok dúlták fel, majd 1681-ben egy hatalmas tűzvész pusztított, aminek nem csupán a fa épületek, de maga a régi Városháza is áldozatául esett. Ezt követően a város egész karaktere megváltozott, a házak immáron csak kőből-téglából épülhettek, a települést körülölelő falakat pedig fokozatosan lebontották.

A főtér egy része a Mária-oszloppal
A XVIII. század közepén Mária Teréziának is megtetszett a kastély, így a birodalmi család többször is meglátogatta. A kastélyt ezt követően egy ideig kaszárnyaként, majd II. József alatt nyugdíjas katonatisztek szállásaként hasznosították. 1800-ban és 1832-ben is újabb tűzvészek pusztítottak a városban, aminek következtében az egykori egyszintes, árkádos, reneszánsz hangulatú házak végleg eltűntek. Ugyanakkor a XIX. század közepén a városban megtelepedett az üveggyártás, ami némileg meglepő, hiszen az üveg készítés jóformán egyetlen alapanyaga sem található a városka környékén.

Podjebrád György lovasszobra
1905, ez az az év amikor az amúgy inkább álmoska Poděbrady újból nevezetessé vált. Egy bizonyos Büllow herceg látogatott el barátjához a kastélyt akkortájt tulajdonló Hohenlohe-Schillingfürst grófhoz. A történet szerint ők voltak azok, akik egy varázsvesszős vízkutató segítségével egy új kút számára kerestek helyet. (A helyi hagyomány szerint a poděbrady-i asszonyoknak joga volt, hogy a várudvarról vihessenek magukkal vizet.) Végül a vízkutatás iránt felettébb érdeklődő Büllow talált is vizet, de nem a varászvesszős „szakértő” által megjósolt 19 méteren, hanem jóval mélyebben. A 97,6 méter mély kútból azonban meglepetésre nem sima víz, hanem alkalikus, széndioxidos ásványvíz tört fel. A tulajdonos grófúr persze rögtön kapott az adódó alkalmon, hamar fürdőépületet húzatott fel köré, és 1908-tól kezdve sorra hívta meg a gyógyulást kereső úri népeket.

Kastély képek
A szívbajtól a magas vérnyomáson át oly sok minden betegség kezelésére használható gyógyvizet egy ideig még palackozták is, nem csoda ha Poděbrady hamar jelentős népszerűségre tett szert. A város vezetése megvásárolta a jogot, hogy további, szám szerint 17 kutat fúrasson, valamint számos, ma is megtekinthető és használható gyógyintézményt, szállodát építtetett. A két világháború között a városka így újra fénykorát élte, mind szerte az országból, mind külföldről sorra érkeztek a vízterápiában bízó betegek.

Régi Városháza
A manapság 14 ezer lakosnak helyet adó városkához az egykori cseh királyon kívül számos más neves cseh személyiség sorsa is kapcsolódik. Itt született Ludvík Kuba cseh tájkép festő, író, zenész, néprajzkutató. A II. világháborút követően egy ideig a helyi bentlakásos iskolába jártak Václav Havel, Miloš Forman és a Mašín testvérek is. És itt élt és dolgozott egy ideig Marta Kubišová, az egykori Csehszlovákia egyik legnépszerűbb énekesnője.

Poděbrady - fürdőváros
Poděbrady legnagyobb nevezetessége kétség kívül a már sokszor emlegetett kastély épülete, de emellett érdemes megtekinteni a György király teret szegélyező házakat, Podjebrád György király lovasszobrát és a Mária-oszlopot, a helytörténeti múzeumot, az Óvárosházát, a fürdőépületeket stb. továbbá felettébb ajánlott kisétálni a szépséges Elba partjára, ahol végre megpihentethetjük fáradt végtagjainkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése