2015. április 20., hétfő

Csehország természet-, tájvédelmi területei XV. - Kokořínsko

Prágától mindössze 50 kilométer távolságra, északi irányban található a Kokořínsko tájvédelmi terület, amely több szempontból is Csehország egyik legizgalmasabb védett területe. Az 1976-ban védelem alá helyezett hegy-völgyes térség természeti és ember alkotta értékek sokaságának színtere. Délről a Moldva és Elba folyók összefolyásánál fekvő Mělník városát szegélyező kis falvak, keletről Mšeno és Dubá városkák, északról Holany és Kravaře, míg nyugatról Tuhaň és Chcebuz kicsiny települések határolják. A területre az enyhébb éghajlat jellemző, ami az ember számára igazán barátságossá teszi a vidéket.
Kokořínsko tájvédelmi terület
Geomorfológia szempontból rendkívül változatos, hiszen a legnagyobb részét alkotó homokkő a természeti erők hatására mindenféle izgalmas alakzatokat formált. Mély völgyek szabdalták fel az eredeti hatalmas homokkő platókat, a víz és a szél csodás szikla alakzatokat, kőfülkéket, kőablakokat véstek az alapkőzetbe. Jóllehet számos más homokkő vidék található Csehországban, mégis talán itt láthatjuk a formák legszélesebb tárházát.
Változatos formációk
A kellően csapadékos térségben a vizet áteresztő kőzetek a csapadék jelentős részét elnyelik, föld alatti víztározókat hozva létre. Az eső, hóolvadék többi része pedig a gazdag felszíni vízhálózaton át gyűlik össze és torkollik az Elbába, a Jizerába vagy éppen a Ploučnicébe. Jóllehet a patakok egy részét az ember már víztározókkal, gátakkal tarkította, átalakította, de természetvédelmi szempontból nagy szerencsére a Liběchovka és a Pšovka patakok szabályozatlanok maradtak.
Kőfülkék
A Kokořínsko nagy részét jó ideje műveli, hasznosítja az ember, de ebbéli ténykedésének szerencsére pozitív hatása is van, hiszen a legeltetések, az erdőgazdálkodás révén számos új élőhely típust hoztak létre, amelyek a növények és állatok gazdag választékának biztosít ma helyet. A Pšovka melletti pangó vizekben vízililiomokban, sárkánygyökérben gyönyörködhetünk, a vizes élőhelyeken mocsári nőszőfű, posványkakastaréj, s különféle orchideafajok szép példányai élnek. A Kokořínsko déli völgyei zsurlókban gazdagok, míg a sziklás lejtőkön, a korábbi természetes bükkösök helyén mezei kökörcsin, Szent Bernát liliom, és más orchideák élnek. Szinte felsorolhatatlan mennyi értékes, védett növényfaj példányai találhatóak meg ezen a területen.
Növény ritkaságok
Állatfajok tekintetében is a gazdagság jellemzi a Kokořínsko-t. Tiszta vizű patakjaiban egykor folyami rákok tenyésztek, de sajnos életterük mára lecsökkent, köszönhetően az egész Európa-szerte rendkívül gyorsan terjedő cifrarákoknak. A vizek, vizes élőhelyek, ember által formált területek azonban még mindig gazdag hüllő (rézsikló) és kétéltű (pl. pettyes gőte, foltos szalamandra) állományokkal bírnak, a Pšovka patakban pedig mai napig él a vágócsík. A madárvilágából meg kell említenünk a jégmadarat, a hollót, a vándorsólymot, a kék galambot, illetve a gatyáskuvikot. Az emlősök vonatkozásában pedig egyértelműen ki kell emelnünk a terület denevérfaj gazdagságát.
Kokořín vára
Kőpincék
Végezetül szóljunk a Kokořínsko építészeti értékeiről. A letelepedő szlávok már a kezdetektől fogva emeltek különféle méretű védelmi célú várakat, erődöket, vagy éppen ún. szikla kastélyokat, amelyek kőbe vágott kamráit pinceként, víztározóként hasznosították. A térség legnagyobb fennmaradt vára a névadó Kokořín, mellette még megtekinthetők a Ronov vár fennmaradt romjai, valamint a Houska kastély, amelynek története a XIII. századra nyúl vissza. A várak-kastélyok mellett a kicsiny falvakban pedig a népi építészet számos értékes darabjára bukkanhatunk. A főváros közelségének is köszönhetően Kokořínt és a környező vidéket előszeretettel látogatták a cseh művészek, köztük Karel Hynek Mácha író – költő, aki egy írása (Cikáni) színhelyéül is ezt a térséget választotta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése