2015. március 23., hétfő

Žďar nad Sazavou: Könyvmúzeum

Žďar nad Sazavou – vagy ahogy a köznyelvben gyakran nevezik, Žďar – a Sázava-folyó völgyében, a Žďár hegy lábánál a Brnót Prágával összekötő vasút mellett fekszik. A település Csehország középső részének egyik fontos kulturális helyszíne, a Vysočina kerület negyedik legnagyobb városa. Egykor a közelben húzódott a történelmi cseh-morva határ, így a település védelmi szerepet is ellátott. A könyvmúzeum könnyedén elérhető, mindössze a városból kell észak felé kifelé menni. A Zöld Hegy lábánál, a Sázava folyóba betorkolló, és itt a Konvent halastóvá felduzzasztott Stržsky patak mellett haladva érjük el a múzeumnak helyet adó egykori ciszterci kolostort, mai kastélyépületet. A területre belépve egy óratorony fogad minket, majd tovább haladva eljutunk a híres barokk építész, Santini által tervezett Nagyboldogasszony-templomig, pontosabban „kis bazilikáig (basilica minor). Innen már teljes egészében élvezhetjük a XVIII. századi kastély látványát is.
Az egykori kolostor, ma kastély és csodás környezete
De hogyan alakult a terület története? A hely már régóta fontos szerepet töltött be, hiszen határvédelmi feladatok ellátására mindig is szükség volt a történelem folyamán. Hogy ekkora egyházi terület nőtte itt ki magát, az elsősorban a XII. században Krizanovi Přibyslavnak volt köszönhető, hiszen ő indítványozta a kolostor megalapítását. 1252 környékén Obranyból származó Boček és Lichtenburki Smil tette meg az első konkrét lépéseket, és a megépült kolostorba a Plzeň környéki Nepomukból hívtak az eredetileg a mai Németország területéről, Waldsassenből és Heiligenkrauzból érkező szerzeteseket. A kolostor megalapítása egyet jelentett a város életének kezdetével. Az egyházi intézet működését pénzügyileg II. Ottokár német-római császár, és más uralkodók is támogatták. A huszita háborúk idején azonban a kolostort felégették, és az épületek elhagyatottá váltak.
Az egykori kolostor 1678-ban
A háborúkat követően Pogyebrád György, későbbi cseh uralkodó vette pártfogásába a kolostort, majd a Münsterberg-Oels területét hercegi rangban irányító II. Károlynak tetszett meg a terület. Mind György, mind Károly az alapító leszármazottjának tekintette magát, és ezért igényt formált az ügyekbe történő beleszólásba. A kolostor érdemi megújulására a XVII. század végén – XVIII. század elején került sor. A kolostor épület (későbbi kastély), az azt körülölelő franciakert és a közeli lóistálló az akkori apát, Václav Vejmluva kezdeményezésére többek között a már említett Jan Blažej Santini-Aichel építész tervei alapján készült el.
A kolostor a XVIII. században
1784-ben azonban II. József császár feloszlatta a cisztercita rendet, így a helyi kolostor is befejezte működését. A korábbi Szent Margit-templomot lebontották, helyére épült a későbbi kis bazilika. A funkció nélkül maradt kolostor épületet kastéllyá, gazdasági épületekké alakították, és előbb a Dietrichstein, majd a Clam-Gallas, végül a chlumec nad cidlinou-i Kinský családé lett. Tőlük vették el az ingatlanokat az államosítás során, és ők kapták vissza 1991-ben. Jelenleg is ők igazgatják a birtokot.
A csodás kastély
A múzeum egy régi képeslapon
A kastélyépületben 1957-ben alapították a könyvmúzeumot, amely a reprivatizáció során is a helyén maradt és nyitva áll a közönség előtt. A kiállítás 8 teremben kapott helyet, ahol az írás első jeleitől a legújabb időkig lehet végigkövetni a produktumon keresztül a könyvkészítés technikai fejlődését. A kiállítás első részében egyiptomi hieroglifákat, sumér, babiloni, asszír és hettita ékírással teleírt lapokat találunk, majd elérkezünk a főniciaiak írásrendszeréhez, ami a mai hangjelelő lejegyzetelés alapjait adta meg. A középkorban a kolostorokban és szerzetesi rendházakban gyakoriak voltak a vallásos elmélyedésnek helyet adó, nyugalmat árasztó scriptoriumok, ahol többek között a Szent könyvek kézírásos másolatait is készítették. Egy ilyen művel is találkozhatunk a kiállításon.
Középkori scriptorium
Tőle pár lépésnyire áll a XV. századra jellemző, korabeli lexikongyűjteményt bemutató könyvtárszoba. Létrehozatalában, korhű berendezésében nagy szerepet vállalt a prágai székhelyű Barrandov Filmstúdió. A XVI. században felpezsdült a történelmi Csehországban a nyomdaipar, s olyan nyomdászok művei terjedtek, mint Jiří Melantrich z Aventina és utódja, Daniel Adam z Veleslavína. Daniel nevéhez egyébként egy könyv megírása is kötődik, az Európa történetéről beszámoló tudományos műé. Szintén gazdag hagyatékot őriznek a múzeumban a Morva Egyház nyomtatványai közül. 
A Luther Biblia egy példánya
Kicsit odébb a XVII. századból származó Kapucinus Könyvtárat vehetjük szemügyre. Az 1700, disznóbőrre nyomtatott lexikon korabeli bútorzaton áll ellen az időnek. Eredetileg Roudnice nad Labemben állt, ott vészelte át több évszázad viharát. Egy következő szobában Božena Němcová híres, Nagyanyó című könyvének első kiadásából áll kint egy példány. Benne a szerző aláírása és ajánlása: „Barátnémnek, Laura Hanušovának, dedikálta Božena Němcová.”
A kiállítás egy részlete
Tovább haladva elérkezünk a XIX. századot bemutató teremhez. A korra jellemző, hogy elterjednek a képnyomtatások, melynek két legmeghatározóbb alakja Josef Mánes és Mikoláš Aleš. Az egyik falnál láthatjuk Aleš egyik gyermekkönyveket nyomtató gépezetét is. A következő teremben egy kubista könyvtár van berendezve, majd végül, de nem utolsó sorban a cseh nyelv egyik megalkotójának, Josef Jungmannak a műveibe nyerhetünk mélyebb betekintést.
Régi nyomdászati kellékek
A káprázatos környezetben, gyönyörű kerttel körülölelt hatalmas kastélyban a könyvmúzeum mellett még további időszakos és állandó kiállítások (A zongora 300 éve, Santini élete és munkássága, Kinský Galéria stb.) is megtalálhatók. Mindezek minden évben áprilistól október végéig várnak ide sok szeretettel mindenkit, és kivált azokat akit érdekel, milyen út vezetett a kőtábláktól az akkumulátoros e-könyvekig, könyvolvasókig.

A cikket Kulcsár Sándor, a Csehország nem csak Prága rendszeres vendégcikkírója írta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése