2015. március 20., péntek

Tradicionális böjti ételek - Praženka leves és kelesztett sós, mákos perec

Már másfél hónapja, hogy a cseh gasztronómia világában kalandoztunk a „Cseh ételek” című könyv megjelenése apropóján és az abban leírt finom krumplis lángos segítségével, de hát elvégre nagyböjt van, így nem is illendő sok finomsággal terhelni sem az olvasóinkat, sem magunkat. Ebben a negyven napban a könnyebb ételek fogyasztására és a mértékletességre kellene odafigyelnünk, de jól tudjuk, hogy ez a rohanós életmódunk miatt már nem számít egyszerű feladatnak. Utánanéztünk, hogy a cseh vidékeken milyen hagyományos ételeket fogyasztottak az elődök a Húsvétot megelőző nagyböjt idején, és két nagyon jellegzetes ételt be is mutatunk a nagyérdeműnek! Ahogy az már sok esetben elfordult velünk, a kutatás során ismét annyira gazdag témára találtunk, hogy egyetlen cikkbe lehetetlen mindent bepréselnünk, ezért jelen cikkünket hamarosan egy másik is követni fogja, amelyben a nagyböjthöz kapcsolódó népszokásokról olvashatnak.

A böjtnek nemcsak vallási jelentősége volt és van, de a háttérben egykor egyéb, jóval praktikusabb okok is húzódtak. A régi korokban, az év ezen szakaszára ugyanis a nagyrészt földművelésből élő emberek éléskamrái bizony már kezdtek alaposan kiürülni. Emellett a böjt másik gyakorlati oka, és ennek ma talán még nagyobb aktualitása van mint a régi időkben, hogy bizony a testünk is igényli a kalóriadúsabb és zsírban gazdag tápanyagok időnkénti mellőzését. Azaz tisztulásra és pihenésre is szüksége van a szervezetünknek.

A következő két étel készítése erős hagyományként él a cseheknél, jellemzően vasárnapi eledelek. A készítésük böjti időszak alatti időpontját és körülményeit a következő cikkünkben fogjuk elárulni.

Praženka avagy csíráztatott búzából készült leves (polevka praženka)
Ez a leves valóban a szegények eledele volt, mivel a tél végére már kevés laktató étel maradt a kamrákban, viszont jó esetben akadt még némi száraz gabona mag, ebből kellett valami tápanyagokban és vitaminokban gazdag fogást tenni az asztalokra. Így alakult ki a kora középkorban a praženka, amely létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz és nagyon kedvező hatással van az immunrendszerre. Igazi gyógyszer. Nézzük, hogyan készíthetjük el magunk is.
Kell egy kis búzacsíra
Hozzávalók:
200 g szemes tönkölybúza
1 nagy sárgarépa
1 nagy fej vöröshagyma
egy kevés vaj vagy olaj
1 zöldség- vagy húsleves kocka, de helyettesíthetjük zöldfűszerekkel is (így egészségesebb)
só és bors ízlés szerint

egy kis liszt és víz

Elkészítés:
A gondosan megtisztított magokat alaposan öblítsük le hideg folyó vízzel és tegyük bele egy tálba. Öntsünk rá annyi hideg vizet, hogy ellepje és hagyjuk 24 órán keresztül világos helyen. Másnap mossuk ki, tegyük szárazon egy serpenyőbe és hagyjuk hűvös helyen. Már a második napon látnunk kell, hogy valami történik a búzaszemekkel, kis hajtások jelentkeznek. A harmadik napon újra öblítsük át és tegyük vissza a tálba. Körülbelül a negyedik-ötödik napon ropogós búzacsírákat növeszt, ami nyersen akár salátaként is fogyasztható, de most folytassuk a levesünket.
Csírás leves
A hagymát vágjuk apró darabokra, a sárgarépát reszeljük durvára. A vajat olvasszuk fel és pirítsuk meg benne a hagymát és a sárgarépát. Miután kicsit megpirultak, szórjuk meg két evőkanál liszttel és ezzel is pirítsuk kicsit tovább, majd folytonos keverés mellett fokozatosan öntsük fel a hideg vízzel elegyített búzacsírákkal. Ízesítsük a leves kockával vagy ízlés szerint szárított zöldfűszerekkel, adjunk hozzá sót és borsot. Főzzük körülbelül fél órán keresztül. Ha megfőtt, azonnal fogyasztható.
Lehet tojást is hozzácsurgatni
Kelesztett sós perec (Kynuté slané preclíky) 
Másik finomságunkat fogyaszthatjuk második fogásként vagy önállóan reggelire, uzsonnára is. Sokan tartanak a kelt tészták elkészítésétől, de mi biztatjuk Önöket, mert egyáltalán nem nehéz elsajátítani a tudományát, viszont annál több sikerélményt jelent ha szépek lesznek a süteményeink és az egész családnak ízlik a művünk. A jó kelt süti titka, hogy követni kell a recept leírást, esetleg bele kell kicsit izzadni a kelesztésbe, no és ki kell várni az előírt kelesztési időket. Lehet, hogy ez a legnehezebb része.


Hozzávalók: (Az alábbi nyersanyagokból 20 perecet lehet elkészíteni.)500 g liszt
25 g élesztő
kevés cukor az élesztő felfuttatásához
2,5 dl langyos tej
50 g vaj
só a tészta ízesítéséhez
1 tojás
1 tojássárgája a perecek megkenéséhez
durva só és egész mákszemek a díszítéshez

Elkészítés:
Szitáljuk bele a lisztet egy nagyobb tálba és adjuk hozzá a sót. Középütt a lisztben készítsünk egy mélyedést és morzsoljuk bele az élesztőt, majd adjunk hozzá egy kevés langyos, enyhén cukrozott tejet. A tetejét finoman hintsük be liszttel. Az így „megfojtott” kovászt hagyjuk 15 percig kelni. Ezt követően adjuk hozzá a vaj, az egész tojást és a maradék tejet és gyúrjuk sima tésztává. Addig kell gyúrnunk, amíg belül buborékok kezdenek megjelenni. Fedjük le és langyos helyen hagyjuk kelni további 30-40 percig.
Kel a tészta
A megkelt tésztát osszuk 20 egyenlő részre, majd nyújtással készítsünk „pálcikákat” belőlük úgy, hogy a gyúródeszkán lefelé nyomva hengergessük a kezünk alatt a tésztát, miközben mindkét kezünket kifelé visszük, ezzel nyújtva meg a hosszukat. A rudak középütt maradhatnak kicsit vastagabbak. Ezt követően kialakítjuk a perecformát úgy, hogy a tésztát felemelve, a két végét lendületesen közelítjük egymáshoz és hagyjuk azt a közepén összetekeredni. Ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerül, ez nem egy egyszerű feladat. Ha sikerült a művelet, akkor fektessük a deszkára és a tészta két végét rögzítsük fölül az ellentétes oldalakhoz.
Kész a perec
A megformázott pereceket tegyük sütőpapírral kibélelt tepsibe és hagyjuk kelni még 15 percig. Ez után kenjük meg őket a felvert tojássárgájával, szórjuk meg a durva sóval, más pereceket díszíthetünk mákszemekkel is, és 200°C-ra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt süssük aranysárgára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése