Chlumec nad Cidlinou és a Károly koronája

Hradec Králové és Nymburk között félúton, a környező lágy dombvidék számtalan kisebb patakjának, vízfolyásának vízét összegyűjtő, majd az Elbába levezető Cidlina folyó mentén fekszik a közel öt és félezer lakosú kis városka, Chlumec nad Cidlinou. A települést nem csupán az időnként szeszélyesen viselkedő folyó szeli át, hanem a Prága felé vezető főút is, amely az autópálya megépítéséig bizony igen nagy forgalmú közlekedési útvonalnak számított. Azóta már jóval kevesebb személy-, és kivált teherkocsi zörög a városka útjain, de még mindig fontos szerepet tölt be a környékbeli nagyobb települések közötti szállítás szempontjából.

Karlova Koruna
Így volt ez persze a régmúltban is, ezért nem csoda, hogy a XIII. század elején már élő és virágzó településen, a folyó mellett egy, a kereskedelmi utat is őrző kis erődöt emeltek. A település első ura a chlumeci Zdeňek volt, aki maga később a Šternberk-család tagja lett. Birtokait 1397-ben adta el Ota z Bergova-nak. Chlumecet a husziták 1425-ben elfoglalták, később lakosainak többsége a protestáns hitre tért át. A XV. században a városka határában számos kisebb-nagyobb halastavat ástak ki, és ennek köszönhetően innentől kezdve a helyi lakosság életében fontos szerepet töltött be a haltenyésztés.

Chlumec nad Cidlinou 1640-ben
1517 és 47 között az akkori nagybirtokos család, a neves Pernštejnek végre igazi fellendülést hoztak Chlumec nad Cidlinouba. Új templomot emeltek, a már említett eredeti fa erőd helyett egy vizes árkos kis kastélyt építtettek, és a település végre elnyerte a város címét, ezzel kiérdemelve a címerét is. Ezt követően azonban a birtok a cseh királyra szállt át, és a következő bő fél évszázadban ott is maradt. A XVII. század elején korábbi szerencse elpárolt az egyre fejlettebb, már iskolát is üzemeltető városkától, amely a kastéllyal együtt a harmincéves háború zűrzavaros évtizedeiben szinte teljesen megsemmisült.

Kinský címer
A császár ellen lázadó s ezért elüldözött protestáns cseh nemesek helyét ekkortájt Habsburg-párti arisztokraták vették át, akik közül Chlumec nad Cidlinout és a környező birtokokat a Vchynský-család kapta meg. Ugyan a család egyik neves tagja, Ulrich szintén az aktívan lázadók közé tartozott, de mind a bátyja (Vilém), mind a család fője (Radislav) a Habsburg uralkodókat támogatták. Vilém maga még rokoni kapcsolatokat is ápolt Albrecht von Wallensteinnel, a cseh királyságot akkortájt csaknem teljesen uraló hadvezérrel, így nem csoda, hogy 1628-ban már grófi címre is szert tett. Az időközben a nevüket Kinský von Wchinitz und Tettau-ra csinosító nemesek 1747-ben Márai Teréziától még hercegi rangot is kaptak, de talán még ne szaladjunk ennyire előre.

František Ferdinand Kinský

Kastély hátsó
A lényeg, hogy a Kinský-család sikeresen hozzájutott Chlumec nad Cidlinou-hoz, amit családi központként igyekezett igazgatni. Az alaposan leharcolt, az átvonuló csapatok által lepusztított régi kastély azonban nem volt éppen kényelmes vagy túlságosan reprezentatív. Ezért 1721-ben František Ferdinand Kinský gróf, VI. Károly német-római császár (II. Károly cseh és III. Károly magyar király) 10 évvel korábbi megkoronázásának tiszteletére egy impozáns nyári rezidencia megépítését rendelte el a város felett magasodó erdővel borított kis domb tetején. A különleges alakú kastély terveit a híres-neves olasz származású barokk építész Jan Santini Aichel készítette el. A „fény mestere” valóban izgalmas építményt álmodott meg, hiszen a középső, hengerszerű maghoz mintegy csillagszerűen csatlakoznak a szárnyépületek, szám szerint három. A csodás, három szintes kastélyt a király személyesen is felkereste, és innentől számítva nevezik Károly koronájának, azaz Karlova Koruna-nak.

A csodás Santini mű
A Korona ugyan 1723-ban már állt, mégis a család egészen az 1745-ben bekövetkezett nagy tűzvészig a folyó menti régi épületben élt, hiszen a pompás, ámde nem túl komfortos kastély mellett még be kellett fejezni a többi épületet is. A fő tömb mellé lovardát (a Kinský-család az 1700-as évektől híres volt a lótenyésztésről) és több más, a családnak nagyobb kényelmet biztosító lakó (Liechenstein- és Terézia-palota) valamint gazdasági épületet is emeltek. Maga a kastély, csodás báltermeivel, halljaival elsősorban a családi relikviáknak, értékes festményeknek, egyéb kiállításoknak, fogadásoknak továbbá más rendezvényeknek (pl. esküvő) adott és ad ma is helyet.

A lakó palota épületek
Tekintettel az egyre szépülő város számos, nagy zöldfelületére, parkjaira Chlumec nad Cidlinou-t egykoron a Kertek Városa címmel is illették. A parkok közül kiemelkedik a kastélyt körülölelő negyven hektáros barokk részben angol, részben francia park, amelyben ma tanösvény is várja a gyermekeket. A park igazi növény ritkaságok tárháza, de emellett itt áll a szép kis Szűz Mária-kápolna is és a Narancskert is.

Chlumec 1915-ben
Zdenko Radslav Kinský aki kiemelt szerepet játszott a cseh függetlenség megteremtésében 1936-ban felújította a kastélyt, de sokáig nem élvezhette. 1943-ban az épület kigyulladt és súlyosan megrongálódott, majd a második világháborút követően államosításra került. A helyreállítási munkák után barokk művészeti kiállításnak adott helyet, valamint itt lehetett megtekinteni az 1775-ös parasztfelkelés továbbá Chlumec nad Cidlinou nagy szülötte Václav Kliment Klicpera színműíró emlékeit. A kastély a kommunista éra bukásával visszakerült az ekkor már olasz ággal is rendelkező Kinský dal Borgo családhoz, akik a mai napig is hasznosítják.

Főtéri házak
 
A Szent Orsolya (Ursula)-templom
Mindeközben a városka hol szebb, hol kevésbé szép időket élt meg. A napóleoni harcok, a poroszok elleni küzdelmek pusztítást, a békésebb korszakok fejlődést hoztak. A már említett halgazdálkodás mellett időről időre működött itt szeszfőzde, sörfőzde, fűrészmalom, malom, kertészet és komoly kézműves ipar is. Az 1870-es években kiépült a vasút, a távközlés, megépült az akkortájt híres, ma romokban álló Liverpool szálloda. Később új iskola és más közintézmények is gazdagították a települést. Most nem is sorolnánk Chlumec nad Cidlinou további érdekességeit, inkább majd későbbi cikkeinkben is vissza-visszatérünk ebbe az otthonos cseh városkába.
Kastélykép (Foto: Martin Kučera)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése