Folytatjuk
barangolásunkat a csehországi farsangi szokások földjén. Kedden,
azaz Mardi Gras napján tartották a felvonulásokat vagy más néven
a karneválokat, amelynek a lényege természetesen a falun való
jókedvű és hangos átmasírozás volt. A városi színházakban
ilyenkor előadásokat szerveztek, ahol a diákok mókás jeleneteket
adtak elő. A felvonulásokon különböző maskarákban, állatoknak
öltözve, török gúnyát vagy katona ruhát öltve vonultak egy
menetben az emberek, zenészek kísérték őket és minden házba
betérve táncoltak, tréfálkoztak, megkergették a lányokat és
asszonyokat. A látogatásért húsokat, süteményeket, fánkot,
pálinkát és persze csehek révén, sört is kaptak. Kosaraikba
alma, tojás, liszt, vaj, mák és még pénzt is került.
 |
| A medve és táncoltatója |
Nagy
jelentőséget tulajdonítottak a különböző maszkoknak, legyen az
szörny vagy egy-egy állat, a lényeg a természet erőihez való
közelebb kerülés vagy az adott állat tulajdonságainak
megszerzése volt. A közkedvelt medve maszk vagy jelmez például
nem kevesebbet mint magát a termékenységet szimbolizálja.
 |
| A kéményseprő |
A menetet Kelet-Csehországban a „Laufer” vezeti, aki korbácsot
tart a kezében, ő kér engedélyt a házakba való belépésre,
vele van egy takaros leánynak öltözött fiatalember, aki
körbesöpri a házat. Minden jelmezesnek megvan a maga szerepe. A
menet végén egy kéményseprő jár, aki ellenőrzi a kemencéket
és a kéményeket, hogy nem rejtettek-e el véletlenül benne némi
élelmiszert.
 |
| Rózsás férfiak |
A kelet-csehországi Hlinecko mikrorégióban az
emberek maguk állítják elő a maszkjaikat. jelmezeiket. Figyelemre
méltóak a szalmából kötött kalapjaik, amelyeket papír
virágokkal díszítenek. Egyes kalapokat akár 365 papír rózsa is
díszítheti, amelyek az év napjait szimbolizálják. A kalapokat
hét fiatal férfinak kell elkészíteni, és ahogy elkészül, körbe
kell forgatniuk az égen. Hagyománya van itt a körtáncnak is,
amely ősi, mágikus jelentőséggel bír. A maszkok vörösek és
feketék, az előbbi a fiataloké, amely az ártatlanságot
jelképezi, festett arcukról és virágos kalapjukról lehet rájuk
ismerni. A fekete maszk a termékenységet szimbolizálja. A feketére
festett arcúak az „igazi férfiak”, akik különféle jelmezeket
viselhetnek. A Hlinecko mikrorégióban ma is élnek ezek a
hagyományok, ezért az UNESCO 2010-ben felvette az emberiség
szellemi és kulturális örökségének listájára.
 |
| A farsang temetése |
Elterjedt
szokás még Bacchus vagy maga a Farsang eltemetése, amely az egész
ünnepi időszaktól való búcsúzást jelenti egy nyilvános,
természetesen tréfás temetésen. Itt felsorolják az elkövetett
összes bűnét, ott állnak mellette a ministránsok, a bíró, a
hóhér és a síró koszorús lányok. A vádbeszédet követően a
bűnöst elítélik és kivégzik. A végrehajtás sokféle lehet,
akasztás, égetés, vízbe dobás, megkövezés vagy elásás. A
temetést az utolsó tánc követi, aminek éjfélkor az éjjeliőr
tanácsnoki vagy bírói segédlettel vet véget, ugyanis ekkor
kezdődik a Hamvazószerda, vagyis a 40 napos nagyböjt.
 |
| Kínálgatás, eszegetés, iszogatás |
Hamvazószerdán,
az emberek templomba mentek és megkapták a homlokukra a szentelt
hamuval rajzolt keresztet, hogy messze elkerüljék őket a
betegségek. Az ünneplés azonban még nem ért véget teljesen,
hiszen másnap Torkos csütörtökön (Pytlový
čtvrtek) az
a szenvedésteljes feladat következett, hogy a Karneválról
megmaradt finom knédlis, káposztás sertés sülteket, fánkokat, a
vajban sült és lekvárral, mákkal töltött édes sütiket, a kelt
tésztából készült ünnepi kenyereket (boží
milosti), Slovácko területen pedig a kürtős kalácsokat
"trdelník” elfogyasszák. Ugyan lassan már tényleg alább
hagyott az ünneplés, de azért akadt még további mókás szokás.
Volt, ahol egy férfi lámpással járta sorra a házakat és
kereste, illetve kérte vissza az elveszett farsangot.
 |
| Virágkalapos, fekete fejűek |
Manapság,
főleg a falvakban élnek tovább ezek a népi hagyományok, de az
ünneplés időtartama jócskán lerövidült. Farsangokat rendeznek
szabadtéri múzeumokban is és mellette kézműves foglalkozásokon
is részt lehet venni. Sokféle a program lehetőség, ahol persze a
kulináris élvezetekről sem kell lemondania a résztvevőknek.
A
kétrészes cikkünk fő forrása: Masopustní
tradice v České republice a ve světě, Kristýna
Vejpustková
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése