A
Pardubicei Kerület déli határvidékén, átnyúlva a Vysočina
(Magasföld) kerület északi részén fekszik a Železné hory
tájvédelmi terület, azaz a Vas hegyek földje. A Chotěboř,
Ždírec nad Doubravou, Třemošnice, Ronov nad Doubravou, Slatiňany,
Nasavrky városkák által határolt 284 km2 kiterjedésű
hegy-völgyes terület két legmagasabb pontja a 668 méter magas
Vestec és a pár méterrel alacsonyabb Spálava (663 m).
 |
| Železné hory tájvédelmi terület |
A
terület az Elba folyó vízgyűjtő területéhez tartozik, a
középső és északi részén a Chrudimka folyó, míg a déli
részén a Doubravka vezeti le a csapadékot. A Chrudimka folyó
vizét két helyen is visszaduzzasztották, és az így létrehozott
kis tavak ma részben víztározó, részben rekreációs szerepet
töltenek be. Ez kivált igaz a nagyobb kiterjedésű Sečskára,
ahol kiváló lehetőség biztosított a vízparti nyaralásra,
fürdésre, csónakázásra.
 |
| Sečská víztározó |
A
geológiai szempontból rendkívül változatos vidék kőzetei
ércekben gazdagok, amelyeket már a kelták is elkezdtek
kibányászni. Az itt élők a folyómedrekben aranyat mostak,
különféle ásványokat hoztak fel a földből (erre utal a terület
neve is), a XX. században még egy uránbányát is nyitottak. A sok
emberi beavatkozás ellenére szerencsére a terület megőrizte
természeti, tájképi szépségét, amelynek fennmaradását az
1991-ben kihirdetett védettségi státusz továbberősítette.
 |
| A lichnicei várrom |
 |
| Gyönyörű táj |
Az
egykor csaknem teljesen erdővel (ma a 43%-a) borított területen az
idők folyamán az ember jelentős beavatkozására erdők és mezők,
legelők mozaikja jött létre. Ennek köszönhetően az itt élő
növényvilág igen gazdag lett, fajok köztük számos védett
sokasága él a száraz vagy éppen nedves, tőzeges réteken. Csak
az edényes növényfajok száma meghaladja az 1200-at. Természetesen
nem soroljuk fel mindegyiküket, de érdemes megemlíteni a Salix
myrtilloides névre „hallgató” reliktum fűzfa fajt, a réti
kardvirágot, a szibériai nőszirmot, a mocsári nőszőfüvet vagy
éppen a nagy vajvirágot. Érdekességként megemlítenénk, hogy
itt a tájvédelmi körzet területén, Klokočov településen áll
Csehország legöregebb nagylevelű hársfája, amelyről már
1883-ban is írtak az újságok.
 |
| A legöregebb cseh hársfa |
A
Vas hegyek földjének állatvilága sem tekinthető szerénynek,
hiszen több mint 220 gerinces faj egyedei lakoznak itt, a számtalan
gerinctelen állatfaj példányai mellett. Közülük kiragadnánk a
rézsiklót, a keresztes viperát, a foltos szalamandrát, a vidrát,
a nagy fehér kócsagot vagy éppen a zöld varangyot. De a térség
ideális számos denevérfaj számára is, mint például a kis
patkósdenevér, a nyugati piszedenevér és a közönséges denevér.
 |
| Nasavrky kastély |
Maga
a terület, legalábbis a völgyes peremvidéke - ahogyan azt már
jeleztük - már a kelták által is lakott volt, de a XII. században
elkezdődött a magasabb térszínek feltárása, benépesítése is.
Az ember fokozatosan, mondhatni lépésről lépésre nyomult előre
és így alakult ki az aprófalvas, kis városokkal tarkított
településszerkezete. Szerencsére az intenzív iparosítás
elkerülte ezt a vidéket, így megmaradhatott csöndes, vidéki,
nyugalmat árasztó és a maximális pihenést biztosító
menedéknek. Az idelátogató turisták a természetjáráson túl
számos kastélyt (pl. Nasavrky), várat, várromot, gyönyörű
templomokat, hangulatos településeket kereshetnek fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése