2014. november 26., szerda

Akkor és most 25. - Köztársaság tér / Náměstí Republiky – Prága

Prága örök, de folyton változik. Ezt a kissé klisé jellegű megállapítást igazolja a cseh főváros Köztársaság tere, a Náměstí Republiky is, melynek múltjával és jelenével foglalkozik Akkor és most sorozatunk legújabb cikke. A tér az Óváros és az Újváros határán jött létre, és számos épülete jelentős szerepet töltött be a cseh nemzet történelmében.

A prágai Köztársaság tér
A mai Köztársaság tér első építménye több mint valószínűleg az a XV. század utolsó évtizedeiben emelt Lőportorony lehetett, amely ma is Prága egyik legimpozánsabb építészeti emléke. A tornyot, illetve a szomszédos egykor volt Királyi Palota történetét korábbi cikkünkben már részletesebben bemutattuk. 1636 és 1653 között a tér egy másik fontos elemének, a barokk Szent József-templom illetve a kapucinus kolostor építése zajlott, de ez utóbbit ma már ne keressük a téren. Az épületegyüttes sorsának alakulásáról bővebben egy kicsit később szólunk.

1769
A most bemutatandó első térképünk 1769-ből származik és a formálódó teret mutatja. A tér délkeleti sarkában látható a négyzetes alaprajzú Lőportorony, szomszédban egy kis kastély kápolnával, vele szemben pedig már ott áll (szintén egy sötéten sraffozott épület) a mai U Hybernů kiállítási palota előde, a XVII. századi Prágában letelepedett ír szerzetesek temploma. A templom és a hozzá tartozó kolostor épületeket 1652-59 között építették egy korábbi, még 1355-ben, IV. Károly király által emeltetett bencés kolostor helyén.

A Szent József-templom bejárata ma
Ugyancsak megfigyelhető a tér északkeleti szegélyén a már említett Szent József-templom és a kapucinus kolostor is. A templom homlokzata előtt ma angyal szobrok láthatók, a bejárat mellett pedig Judás Tádé és Szent Ferenc barokk szobra áll. Ezek egykor a Károly-hidat díszítették. A templom mellékoltár képeinek egy része a híres-neves festőművész, Karel Škréta alkotása. A tér északnyugati szegletében álló hosszúkás épület, az 1637 és 40 között emelt ún. Norbertinum mögött egy további jelentősebb építmény, az egykori reneszánsz stílusban épített, majd a XVIII. század elején barokk stílusban megnagyobbított norbertiánus (premontrei) Szent Benedek-templom látható.

A Szent Benedek-templom, mellette a Norbertinum (1740)
Alig pár évtizeddel később a tér jelentősen átalakult, amelynek hátterében elsősorban II. József türelmi, illetve szekularizációs rendelete állt (1782. január 12.). Az uralkodó ez utóbbi rendeletével a nem tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal foglalkozó szerzetese rendeket feloszlatta, és közel 140 kolostort felszámolt. 
 

U Hybernů
Ezen rendek között volt az ír szerzetesek rendje is, így a templomuk-kolostoruk hamarosan kiürült (1786-ban), a lakóik visszatértek Írországba, majd a funkció nélküli épületeket 1808 és 1811 között empire stílusban átépítették (lásd az 1820-ban készített rajzot). Ezt követően az U Hybernů kiállítási palota vámházként, raktárként szolgált, nevében őrizvén meg az egykori itt élt ír szerzetesek emlékét (Hibernia ugyanis Írország latin neve). Az ír szerzetesekről még fontos megjegyezni, hogy a legenda szerint ők voltak azok, akik megtanították a cseheket a krumpli termesztésére, amely zöldség nélkül a mai cseh konyha (is) már elképzelhetetlen lenne.

1841
Az 1841-ben készített térképről már hiányzik az 1792-ben lebontott Szent Benedek-templom, melynek alapját a XX. század végén, a Kotva, azaz Horgony nevet viselő áruház építésekor számolták fel végleg. De áll még a Norbertinum, amelynek használói már nem a szerzetesek, hanem az úri hölgyek (Úrhölgyek Intézete). Mivel II. József a kapucinus rendet is feloszlatta, ezért a Szent József-templom melletti kolostort is elbontották, helyére a József kaszárnya épületeit emelték. Egészen 1833-ig magát a templom épületet is a katonaság hasznosította.

Josef Kajetán Tyl emléklap
1834-ben Josef Kajetán Tyl, drámaíró-színész, ekkortájt a laktanya irodai futárja itt írta meg a „Kde domov můj.”, azaz a „Hol az én hazám” című költeményét, mely később a cseh nemzeti himnusz lett. Ugyancsak kaszárnyaként és katonai akadémiaként használták a Lőportorony melletti egykori palota részeket is, míg az U Hybernů a térképen is látható felirat szerint ekkortájt Fővámház szerepet töltött be.

1910
Az 1910-es térképen újabb szembeötlő változásokat figyelhetünk meg. A Lőportorony melletti régi kaszárnya épületeket időközben lebontották majd a helyükre 1906 és 1911 között a prágai Reprezentációs Házat, a cseh nemzeti függetlenség egyik szimbólumát emelték. Tőle északra kialakult épületháromszög délnyugati épülete a híres Hotel Párizs. Ennek a tömbnek közvetlenül a teret határoló épületei közül a délebbre található az Osztrák Allianz Biztosító háza, míg a tőle északabbra eső a Kereskedelmi Kamara épülete volt. Mindkettő a XX. század első éveiben épült.

A Biztosító és a Kamara épülete, balra hátul az épülő Hotel Párizs
Az U Hybernů még mindig vámház és csendőr központ, míg a József kaszárnyánál, az épületek egy részét lebontva új, neoromán stílusú tömböt építettek. A térkép azt is elárulja, hogy már igencsak beindult a prágai tömegközlekedés. 1875-től lóvasút, sőt 1898-tól már villamos is átszeli a József teret.

1938
Az 1938-ban készült térképen egy-két nagyobb változást figyelhetünk meg. Az egykori Norbertinum, majd Úrhölgyek Intézete épületét 1928-ban végleg lebontották továbbá maga a tér az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásával új nevet kapott. Innentől fogva már nem József térnek, hanem Köztársaság térnek nevezik.

Metró építés a Köztársaság téren
A Köztársaság tér épületei a II. Világháborút komolyabb károsodás nélkül átvészelték, de állaguk folyamatosan romlott. A prágai metró építésekor a tér is egy megállóhoz jutott, ekkortájt került sor az útburkolat felújítására is. 1970 és 1975 között megépült a már említett, sok hatszögből álló Kotva Bevásárló Központ az egykori Szent Benedek-templom illetve Úrhölgyek Intézete helyén. A Kotva építészeti szempontból igen értékesnek mondható, tükrözvén egy kor építészeti stílusát, ezért ma már védelem alatt áll.

Az egykori kaszárnya, ma Palladium és a Szent József-templom
Az 1990-es évektől kezdve további kisebb változások történtek a Köztársaság téren. A Szent József-templom és paplak mellett, pontosabban az utca túloldalán az addig üresen álló saroktelken megépült egy bank modern épület. 2006-2007-ben pedig az egykori József kaszárnyát és a mögötte fekvő területet alakították át egy óriási bevásárlóközponttá, amely a Palladium nevet viseli.

Körkép a napjainkban
Aki Prágában jár, annak csak ajánlani tudjuk, hogy feltétlenül keresse fel ezt a folyton változó, izgalmas történetű, szép teret.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése