2014. október 30., csütörtök

Akkor és most 24. - Kolín - főtér

Kolín városa Prágától mintegy 60 kilométerre fekszik keleti irányban, a jóval ismertebb Kutná Hora közvetlen közelében, a szelíden kanyargó Elba folyó partján. A több mint harmincezer lelket számoló városka legnevezetesebb látnivalója a csodás Szent Bertalan-katedrális, és az egykori zsidó negyed épületei, de ugyancsak impozáns látványt nyújt a település egykori központi magva, a ma Karlovo azaz Károly nevet viselő főtér. Erről a terecskéről, annak változásáról szól az Akkor és most sorozatunk legújabb része.

Kolín főtere
Kolín környékén már a kőkorban is laktak emberek, a termékeny Elba ideális környezetet biztosított a letelepülők és itt boldogulni próbálók számára. Ugyan az ősök a mai templom hegyet a 10. században már bizton benépesítették, ám az első valódi dokumentum Kolín (korabeli nevén Colonia) létezéséről “csak” a XIII. századból (1261) maradt fenn. Jóllehet a város kalandos története, szerepe a cseh történelemben is megér egy misét, de most nem tévelyedhetünk el, pusztán a főterére koncentrálunk, ahol számos ház őrízte meg a XIII-XIV. századi gótikus épületrészét, magvát, homlokzatuk pedig a barokk, a klasszicista és a historizáló építészeti stílusokat tükrözik.


1640
Az 1640-ből, a porosz csapatok vereségével végződő híres kolíni csatáról fennmaradt városrajzunkon jól látszik a kőfalakkal, és ma már igen nehezen elképzelhetően vizes árokkal körülvett egykori városmag. Nem kizárt, hogy a vizesárok csupán művészi túlzás volt. A városmag közepén található a főtér, a jobb alsó sarkában a ma már erősen lepusztult állapotában álló kastély, a bal felső részén pedig a Szent Bertalan-katedrális alaprajza látható.

1887
Következő képünk 1887-ből származik és a kolíni főtér északi oldalán álló házakat, valamint az Elba túlpartján álló, a XV. századól fennmaradt Zálabská bašta-t, a tornyot mutatja, amely feltehetőleg az Elba folyón való átkelést volt hivatott biztosítani. Magán a téren bal kéz felé a legmagasabb épület természetesen a Városháza, amely ekkortájt meglepően díszítetlennek mutatkozott. De ez a “csúf “ állapot nem sokáig tartott, két év múlva már csodás sgraffitók díszítették a homlokzatát. A Városházán kívül jelenleg összesen 22 egyéb ház szegélyezi a teret, néhányat közülük röviden be is mutatunk.


1907
Folytassuk képnézegetésünket egy 1907-ből származó képeslappal, amelynek előterében a főtér ma is látható két központi eleme a szökőkút és a Mária oszlop látható. A zöld színű kút mögött már a csodásan felújított, és ennek kapcsán fantasztikus díszítő motívumokkal, rajzokkal, sgraffitókkal ellátott Városháza épülete látható. Ekkortájt már összekapcsolták a jobbra mellette álló, a XX. század elejéig önálló másik épülettel. A Városházától bal kéz felé eső sárga ház (a Szarvashoz) volt egykor a középkori helyi sörfőzde, majd később kereskedők tulajdonában állt. A Városháza bal kézre eső közvetlen szomszédját lebontották, ma egy modern épület helyettesíti.

1910

Az 1910-ben készült képeslapon a tér átellenben lévő sarka látható, a háttérben a Szent Bertalan-katedrális monumentális épületével. A jobb oldali kis utca sarkán áll a Chvorovský-ház, balra tőle pedig a nevét a homlokzatán is mutató gótikus “Arany alma” ház. A bal kéz felé látható fehér épületet a múlt század húszas éveiben lebontották, és egy “új” bank épületet húztak fel a helyére. Érdekességként megemlíthető, hogy homlokzatát a prágai Sztálin giga szoborcsoportot megalkotó és ebbe bele is haló Otakar Svec készítette.
 

1918
1918-as fényképünkön egy új elem látható. 1913-14-ben František Bílek kőfaragó mester, Jan Dobrník szobrász instrukciói mentén elkészítette Husz János, mondhatni elég meglepő és igen nagy méretű szobrát, amit Kolín főterén helyeztek el. A hatóságok ugyanakkor a nemzeti érzelmek túlzott előretörése miatt az avatási ceremóniát megtiltották. A méretes alkotás egészen 1941-ig állt itt, amíg a megszálló németek helyi vezetője el nem távolíttatta. A szobor szerencsére fennmaradt és megtekinthető, hol máshol, mint a közeli Husz János téren.

1932
Az 1932-ben készült fotónkon a főtér jól mutatja, hogy bizony itt is gyakorta nagy vásári élet zajlott. A vásárosok standjai és a vásárlók a tér minden szegletét birtokba vették. Balra a már említett új bank épület figyelhető meg.


1940
1940-es képeslapunkon újból a tér Városháza felőli oldala látható, előtérben a gépjárművek “garmadával”. A kép közepén feltűnik a nagy cseh cipőgyáros, Bat'a helyi üzlete, amelyet sajnos egy gyönyörű gótikus épület helyére emeltek 1930 és 32 között. Emiatt a térnek szinte az egyetlen olyan épülete, amely nem élvez műemléki védettséget.


1954
A II. világháborút a tér épületei szerencsésen átvészelték, ahogyan ez az 1954-ben készített képen is láthatjuk. Végezettül álljon itt néhány kép a napjaink kolíni főteréről:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése