2014. október 10., péntek

40 éve hunyt el Oscar Schindler

Olvasóink talán először meglepődnek azon, hogy egy Csehországgal foglalkozó magazin miért is foglalkozik Oscar Schindlerrel, a Thomas Keneally ausztrál író sikerkönyvének (Schindler bárkája) megfilmesítésével (Schindler listája) a halála után világhírűvé vált egykori német gyárossal, aki mintegy 1200 zsidó életét mentette meg a II. Világháború során. Az okokra azonban gyorsan fényt derítünk.

Oscar Schindler

Oscar Schindler 1908. április 28-án született Zwittauban, de ezt a várost már ne keressük a mai térképeken. Nem azért mert nem létezik, hanem azért mert ez a település az egykori úgy nevezett Szudétavidéken található, a valaha többségében német nemzetiségűek által lakott térségben. Zwittau mai neve Svitavy, amely a Pardubicei kerület azonos nevű körzetének központi városa.

Schindler tehát a mai Csehország területén látta meg a napvilágot egy igazán jómódú helyi családban. Az egyik szomszédjuk egy zsidó rabbi volt, akivel a Schindlerék jó kapcsolatot tartottak fenn. A kis Oscar Svitavyban járt iskolába, legalábbis mezőgazdasági gépgyár tulajdonos édesapja, benne látva az utódját, ezt szerette volna. A „hősünk” azonban nem így gondolta, így nem csoda, hogy a helyi német nyelvű reálgimnáziumból elküldték, pusztán egy kis okirat hamisítás miatt. Ezt követően még jó párszor garázdaság, verekedés, csalás miatt kapott pénzbüntetést, illetve elzárást, majd motorversenyzőnek, autóiskolai oktatónak állt. Ezt követően némileg, ha nem is túlzottan megkomolyodva az apja brünni gyárában dolgozott mint kereskedelmi ügynök. 1928-ban feleségül vette Emília Pelzlovát, német nevén Emilie Pelzlt, aki hamar rádöbbent, hogy néminemű jellembéli problémákkal küzd az újdonsült férjecskéje. A kicsapongó életet folytató, folyton újabb és újabb nőket vadászó urával is csak az erős vallásos neveltetése miatt maradt.

Oscar Schindler és az édesapja
Ahogyan az már sejthető, Schindler egészen a II. világháború vége felé felvállalt hősies cselekedetéig minden volt, csak nem egy álom figura. Jellemét tekintve egy igazi vadkapitalista gazemberként aposztrofálható, egy feleségcsaló, hedonista, önimádó, élvhajhász, akit csak és kizárólag a saját önös érdekei vezéreltek. (Barátai, a későbbi megmentett zsidó munkásai szerint viszont barátságos, nagyvonalú, jólelkű is volt.) Látván a náci párt megerősödését 1935-ben belépett a Szudétanémet pártba, majd a német katonai titkosszolgálatnak (Abwehr) kezdett el dolgozni. Azonban egy alkalommal, mikor egy cseh hivatalnokot próbált beszervezni lebukott, és ezért halálra ítélték. Szerencséjére 1938-ban a Szudétavidéket Németországhoz csatolták, így megúszta a kivégzését. Ezen felbuzdulva rögvest be is lépett a Német Nemzeti Szocialista Pártba, ezzel segítve elő megálmodott karrierjét, és persze folytatta az Abwehrnek nyújtott kémszolgálatait.
 
Schindler náci tisztek társaságában
A krakkói Emalia gyár
Lengyelország német lerohanását követően Schindler szinte természetesen ott termett, hiszen a hely és az idő tökéletes volt a zavarosban halászáshoz. A náci kapcsolatainak köszönhetően rá is tette a kezét egy zománcedény gyártó gyárra, a korábbi Recordra, amely nevet Deutsch Emailwaren Fabrikra (közismertebben Emalia) változtatott. Már a kezdetektől fogva zsidó munkásokat foglalkoztatott, ekkor még csak pusztán költségmegtakarítás céljából. Ebben a vele jó viszonyt ápoló krakkói zsidó tanács elnök, későbbi titkára, Isac Stern is támogatta. Schindler gondolkodása ekkortájt, nagyrészt Stern hatására kezdett megváltozni, és ennek köszönhetően a krakkói gettó létesítésekor egyedül az ő gyárában maradhattak a munkásai 24 órán át. Amikor megszületett a döntés a gettó felszámolásáról, a zsidók Plaszówba (Krakkó elővárosa), az ott létrehozott koncentrációs táborba szállításáról, a kapcsolatai és a pénze révén kieszközölte, hogy a munkásait nélkülözhetetlen munkaerőnek nyilvánítsák. 
 
Amon Göth
A szadizmusáról hírhedt Amon Göth vezette plaszówi tábor helyett Schindler a gyára udvarán saját munkatábort építtetett a számukra, amennyire lehetett, komfortos viszonyokat teremtett, pusztán „járványmegelőzési” célból. Amikor 1944 májusában a plaszowi tábort felszámolták, a zsidókat elszállították és kivégezték. Schindler ekkor megint bevetve minden kapcsolatát és persze a pénzét, elérte, hogy az akkor már évek óta fegyvereket előállító gyárát Brünnlitzbe, az egykori szülővárosától Svitavytól nem messze fekvő Brněnecbe költöztethesse, természetesen a munkásaival együtt. Ekkor készült a híressé vált Schindler lista, amelyen 1098 név szerepelt. A gyerekeket felnőttnek tüntették fel, az orvosok, tanárok szakmunkásokká „változtak”, Schindler és titkára Stern minden bevetett, hogy minél több ember átmentését tudják indokolni.
Az épülő brünnlitzi üzem
1944. október 22-én 687 férfi megérkezett a Schindler által felépíttetett brněneci munkatáborba, azonban a nőket tévedésből Auschwitzba szállították. Schindler azonban újabb lekenyerezések révén elérte, hogy nagy részük visszakerüljön hozzá. November végén Goleszówból újabb zsidó csoportot fogadott be, sőt azokat, akik a gyárig vezető úton a rettentő hidegben megfagytak a táborparancsnok utasítása ellenére is eltemettette a Německá Bělá-i temetőben. További kisebb csoportok befogadása után 1945. április 18-án már 1136 fogoly dolgozott nála, de a kontroll nélküli, inkább menedékként szolgáló gyárban úgy mondják nemigen készült el egyetlen valóban használható fegyver sem. Schindlernek még megvesztegetéssel azt is sikerült elérnie, hogy a táborparancsnok a közeledő front hallatán ne végeztesse ki a zsidó munkásait. Németország május 8-án bekövetkezett kapitulációját követően bezárta a gyárat és szabadjára engedte a megmentésükért több mint hálás embereket. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: "Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt" ("Aki egy életet is megment, megmenti az egész világot."). Schindler ezen a napon elindult az osztrák határ felé, nem mert tovább maradni. Az Abwehr egykori kémjeként, még mindig érvényben volt a halálos ítélet ellene, így nem kockáztathatta meg Csehszlovákiában maradását. Jóllehet a győztes csapatok többször is megállították és kihallgatták, de a zsidók tanúskodásának köszönhetően sikerült eljutnia feleségével Svájcba.

Schindler és munkásai 1945-ben
A sors iróniája, hogy miközben az újjáformálódó Csehszlovákiában náci bűnössé nyilvánítják, a legfőbb „nácivadász” Simon Wiesenthal javaslatára anyagi támogatást kérnek számára a zsidó államtól. Oscar Schindler további pályafutása mindennek volt nevezhető, csak sikeresnek nem. Előbb Argentínában próbálkozott, majd sorozatos csődöket követően Németországban igyekezett vállalkozni, de semmi sem jött össze neki. Az időnként befutó nagyobb összegek (kárpótlás, támogatások, honorárium egy amerikai kiadótól stb.) gyorsan kifolytak a markából. 1956-ban még a feleségétől is elvált, és csak egy depressziós, magányos ember lett belőle, akiben a lelket csak az általa megmentett zsidó barátai tartották. Még életében számos kitüntetést kapott, köztük Izrael Állam legmagasabb rangú kitüntetését a Világ Igaza elismerést.
Schindler kiállítás Svitavyban
A rendkívül szélsőséges életpályát befutó Oscar Schindler 40 évvel ezelőtt, 1974. október 9-én halt meg a németországi Hildesheimben, majd koporsóját Jeruzsálemben temették el. Csehországban Schindler nevét a Steven Spielberg rendezte sokszoros Oscar-díjas film bemutatásáig alig ismerték, kevés emlék maradt meg róla, vagy a családjával kapcsolatban. Ma Svitavy városában egy kis kiállítás emlékezik meg róla, és 1994-ben egy emlékművet emeltek a tiszteletére, de a környékén élők elsősorban nem Schindlerre, legalábbis nem a teljes életére, a végletekig ellentmondásos személyiségére, hanem a II. világháború legkomorabb napjaiban elkövetett cselekedeteire néznek elismeréssel.
Schindler emlékmű Svitavyban
Schindler csehországi gyára a háborút követő államosítás után tovább üzemelt mint textilipari termelő egység. Egészen a rendszerváltásig a környék egyik legfőbb munkahelye szerepét töltötte be. A 90-es években azonban csődbe ment, bezárták, megannyi jogi eljárás tárgya lett, az épületek pedig ma már szó szerint a végüket járják. Egyedül talán az a ház van meg még jobb állapotban a gyár udvarán, ahol egykor Schindler lakott. 2014 tavaszán felreppent egy hír, hogy talán lesz esély a gyár megmentésére, és a környezeti kármentesítést követően akár holokausztmúzeumként újulhat meg, méltóan megemlékezvén Oscar Schindler tettéről. Bízzunk benne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése