2014. június 23., hétfő

Varázslatos Český Krumlov XIX. - Szent Vitus-templom

A csodás Český Krumlov óvárosának egyik legmeghatározóbb látványossága a középkori belváros Parkán nevezetű részének magaslatán álló Szent Vitus–templom impozáns épülete, magasba szökő keskeny tornya. De mielőtt magáról az épületéről beszélnénk, ejtsünk néhány szót a névadó Szent Vitusról, akit nem biztos, hogy oly sokan ismerünk.

Az Óváros fölé magasodó Szent Vitus-templom
Szent Vitus (vagy más néven Vid) egyike a római katolikus egyház gyermek szentjeinek. Elsősorban a szláv országok jeles védőszentje, egyes helyeken a nyári napforduló szentjének is tartják. A hagyomány szerint a kis Vitus a III. évszázad vége felé valahol Szicília dél-nyugati partjainál született, majd amikor az apja a keresztény hit megtagadására szólította fel, a nevelőjével (Modestus) és dajkájával (Crescentia) Lucania-ba szökött. Később Diocletianus császári udvarába vitték őket, ahol azonban hiába gyógyította meg az uralkodó fiát, akit megszállt az ördög, valamint tett más csodákat, mégis halálra ítélték, megkínozták és a végén forró olajjal teli üstbe is tették. Egy angyal ugyan még visszavitte Lucania városába, de hamarosan elhunyt. A maradványait 756-ban Párizsba, 836-ban Corvey-be, majd 1355-ben a fejét Prágába szállították, ahol a Szent Vitus Katedrálisban őrzik. Egyike Csehország védőszentjeinek.

A templom és tágabb környezete
De ennyi bevezető után térjünk vissza Krumlovba a Szent Vitus-templomhoz. A krumlovi egyházközösséget feltehetőleg még 1317 előtt I. Peter von Rosenberg (Rožmberk) alapíthatta. Ami azonban biztos, hogy a jelenlegi templom elődjére való első írásos utalás 1329-ből származik. A kezdetben igen kis méretű és befogadóképességű templom csakhamar elégtelennek bizonyult az egyre nagyobb számú lakosság vallásos igényének kielégítésére, így nem sok idő elteltével hozzá is kezdtek a bővítéséhez, pontosabban egy nagyobb megépítéséhez. Egy német építész, bizonyos Aldenbergi Linhart álmodta meg az új épület tervét, és Staněk a helyi építőmester fogott hozzá a megvalósításához. Ekkor épült meg a templom jellegzetesen gótikus stílusú alapszerkezete a három hajóval.

A Parkán a Szent-Vitussal
1390-ben III. Heinrich von Rosenberg a város felettébb istenfélő és nagylelkű ura a templom továbbépítése mellett döntött, majd 1407-ben a korábban említett Staněk fia Jan kapta a megbízást, hogy egy kupolát emeljen a templom tetejére. Az építkezés csak jóval a huszita háborúkat követően fejeződött be, de a templomot már valamivel korábban, 1439-ben felszentelték. Időközben egy kisebb, Feltámadás nevet viselő kápolnával bővült. A későbbiekben a templom alapvető szerkezete ugyan nem változott meg, de a részletek több alkalommal is módosultak. 1725-26-ban a Rosenbergeket és Eggenbergeket felváltó Schwarzenberg család egyik tagja, Franz herceg kibővítette a templomot, a kor egyik legnépszerűbb szentjének tiszteletére Nepomuki Szent János-kápolnával. Ez a kápolna rejti a család néhány tagjának maradványait. A korábbi barokk hagyma kupolás tornyot 1893-94 között nyolc oldalú neogótikus stílusú torony váltotta fel.

Templomtorony alulnézetből
Egy pillantás a templom belsejébe
A templom belseje is alapvetően neogótikus stílusú, de a freskók egy része még gótikus stílusú, ugyanis a XV. századból maradt fenn. Az 1560-ban készített főoltáron látható az oltárkép, amelyen a névadó Szent Vitust és Szűz Máriát örökítették meg. A festmény krumlov jezsuita időszakában 1673-1683 között készült Johann Christian von Eggenberg az akkori uraság támogatásából. A főoltár körül Csehország védőszentjeinek (pl. Szent Vencel, Szent Borbála stb.) szobrai láthatók. 1780-ig a templomban számos mellékoltár is volt, amelyeket az egyes mesterségek művelőinek állítottak. Így külön oltára volt a kőfaragóknak, a cipészeknek, a mészárosoknak, a szabóknak, a szakácsoknak, a sörfőzőknek és még sorolhatnánk. A ma látható mellékoltárképek 1897-98-ban készültek. A főbejárat felett található kisebb orgona 1716-ból származik, míg a fő orgonát Heinrich Schiffner készítette 1908-ban. A templom látnivalói között még megemlítendők a Wilhelm von Rosenberg és harmadik felesége sírjából származó sírkövek, amelyeket a templom falába építették be.

A Szent Vitus-templom kétségkívül a város egyik kihagyhatatlan látványossága, érdemes olyankor felkeresni, amikor valamilyen zenei programot, vagy misét is tartanak benne, így nem csak a látványa, hanem a csodás akusztikája is magával ragadhat minket.

Sírkövek a templom falában

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése